A gondozási terv a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és ellátások esetében alapvető dokumentumnak minősül. A következő összefoglalóban a gondozási tervvel, és annak változataival kapcsolatban gyűjtöttük össze a legfontosabb rendelkezéseket. Frissítve: 2017. június 14.

A gondozási tervvel kapcsolatos szabályozást a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: szakmai rendelet) tartalmazza.

 

Mely szolgáltatások, ellátások esetén kell gondozási tervet készíteni?

A szakmai rendelet alapján gondozási tervet kell készíteni a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan. Nem kell gondozási tervet készíteni az idősotthoni ellátásban részesülő, de gondozási szükséglettel nem rendelkező személy esetében, illetve a támogatott lakhatást igénybe vevő személy esetében, ez utóbbinál ugyanis a gondozással kapcsolatos felmérést és a szükséges szolgáltatásokat a komplex szükségletfelmérés tartalmazza.

Az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben kell gondozási tervet készíteni, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe.

Az alapszolgáltatásban részesülő személyre vonatkozóan a gondozási terv készítése akkor szükséges, ha azt a szakmai rendelet kötelezővé teszi. Fontos tudnivaló, hogy 2017. február 17-től egyes alapszolgáltatások  (támogató szolgálat, házi segítségnyújtás) esetén a gondozási terv készítésének kötelezettsége megszűnt. Ezen szolgáltatásoknál az új igénybe vevőknél nem kell elkészíteni a gondozási tervet, a korábban elkészített gondozási terveket pedig nem kell felülvizsgálni. Azon ellátások és szolgáltatások esetében, ahol a rendelet a gondozási terv elkészítését előírja, a gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni.

A nappali ellátás esetén a szakmai rendelet 10. sz. mellékletben a nappali intézmények által vezetendő látogatási és eseménynaplóban megjelenítésre kerülnek a nappali intézményekben az új szabályok alapján biztosítható szolgáltatási elemek. Az új látogatási és eseménynapló alkalmas arra, hogy abban - a gondozási terv helyett - nyomon követhetőek legyenek az ellátott részére nyújtott szolgáltatások. Nappali ellátásban a gondozási tervet nem kell elkészíteni, kivéve ott, ahol a szakmai rendelet ezt kifejezetten előírja.

 

 

Gondozási terv szerepe, típusai

A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A szakmai rendelet a gondozási terv esetében három fő típust különböztet meg:

A gondozási tervből az igénybevételhez illeszkedő, intézménytípusra előírt gondozási tervtípust kell elkészíteni. Gondozási tervhez hasonló funkcióval bír, de azzal azonosnak nem tekinthető a fejlesztő foglalkoztatás esetén készítendő az egyéni foglalkoztatási terv.

 

Gondozási terv tartalma

Az egyéni gondozási terv - a fogyatékos személyek otthona kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó intézményben elhelyezett, a nappali intézményi ellátásban részesülő, valamint meghatározott alapszolgáltatásban részesülő személy ellátásához kapcsolódó feladatokat rögzíti. Az egyéni gondozási terv tartalmazza az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. A gondozási terv elkészítésekor a célcsoport és ellátás jellegzetességeit figyelembe véve kell eljárni. Egyes szolgáltatások esetében szakmai szabályozó rögzítheti a gondozási terv egyes formai és tartalmi elvárásait.

Alapszolgáltatások esetén a szakmai rendelet módosításával megjelent szolgáltatási elemek a gondozási terv vonatkozásában akkor veendők figyelembe, ha azok a szakmai programban, mint általános szabályzó dokumentumban is megjelennek.

Az egyéni rehabilitációs program - a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kivételével - a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy számára nyújtott életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazza. Az egyéni rehabilitációs program tartalmazza a segítségnyújtás formáit, a rehabilitáció egyes elemeinek meghatározását a segítő folyamatban, a rehabilitációval elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését, a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket, a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait, szükség esetén az intézményen kívüli élet, vagy a védett környezetben történő életkörülmények kialakításának módjait, az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket.

Az egyéni fejlesztési terv a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, valamint a fogyatékos személyek otthonában, illetve a lakóotthonban elhelyezett személy részére az egyénre szabott bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztését tartalmazza. Az egyéni fejlesztési terv az ellátott személyről készített (gyógy)pedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza az ellátást igénybe vevő állapotának leírását és az abban bekövetkezett változást, az egyéni fejlődést, az egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, pedagógiai, mentális, egyéb segítségnyújtási feladatokat, azok időbeli ütemezését, a foglalkoztatásban való részvételt, szükség szerint az új szolgáltatás vagy az új ellátási forma igénybevételére való felkészítést, a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket, a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait.

 

Elkészítés és felülvizsgálat egyes kérdései

A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv altípusait illetően a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok eltérőek, a gondozási terv esetében a felülvizsgálat intervalluma 1 év, a rehabilitációs és fejlesztési terv esetében ez fél év. Fő szabály szerint a gondozási terv felülvizsgálandó jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor.

A gondozási tervek elkészítését alapvetően munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember(ek), valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt, ez utóbbiak a célcsoporthoz, az ellátás típusához illeszkedően kerülnek meghatározásra. Fontos kitétel, hogy a gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni.

Dilemmák

A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése – az aktív közreműködés elmaradása esetén azonban tisztázatlan, milyen szakmai lehetőségei vannak a szolgáltatást biztosító szervezetnek. Az együttműködés és az aktív közreműködés hiánya a szolgáltatási folyamatban általánosságban is problémát jelenthet, akár egy-egy tevékenységre vonatkozóan, vagy akár a jogviszony egészét illetően is.

A gondozási terv tartalma egy erősen konszenzus-igényes együttműködés eredménye, az egyes résztvevők részben nézőponti, részben más alapon kialakuló egyet nem értésének kezelése nehézséget okozhat.

Egyes szolgáltatások esetén a több szolgáltatási elemre épülő szolgáltatói tevékenység igényel egyfajta tervezési folyamatot, akkor is, ha nem kötelező a gondozási terv elkészítése.

 

Jogszabályi háttér:

  • 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 5. számú melléklet