A Magyar Közlöny 2017. évi 230. számában (2017. december 28.) jelent meg a 471/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól.

A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 1alapján kapott felhatalmazás alapján alkotta a jogszabályt.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalát megelőzően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv köteles vizsgálni a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tényeket, annak megállapítása céljából, hogy megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére, illetve indokolt-e további eljárás, így különösen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalát megelőzően – annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hozzátartozók közötti erőszak, továbbá a tényállás tisztázásához – szükséges különösen

a) a jelenlévők személyazonosságának megállapítása,

b) a jelenlévők – a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Tv.) 1. § (5) bekezdése szerinti – hozzátartozói minőségének vizsgálata,

c) a jelenlévők nyilatkozata arról, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az ingatlanban,

d) annak megállapítása, hogy a Tv. 1. § (2) és (3) bekezdése alapján a jelenlévők közül ki minősül bántalmazottnak, illetve bántalmazónak,

e) a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósító magatartásának megállapítása,

f ) az ingatlankörülmények felmérése, szemrevételezése,

g) az ingatlan állapotának vizsgálata (berendezési tárgyak állapota, esetleges dulakodásra, szeszesital fogyasztására, egyéb bódító szer használatára utaló jelek),

h) a jelenlévők nyilatkozata vagy okirat alapján annak megállapítása, hogy a jelenlévő kiskorú gyermek a bántalmazott és a bántalmazó közös gyermeke-e, valamint

i) a hozzátartozók közötti erőszakról tudomással bíró személyek azonosítása, a lehetséges egyéb bizonyítási eszközök feltárása.

 

Ha a hozzátartozók közötti erőszak helyszínén a rendőr meghallgatja a bántalmazottat, a bántalmazót vagy – ha a bántalmazott, illetve a bántalmazó cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes – azok törvényes képviselőjét, valamint a tanúkat, akkor elsőként a bántalmazottat, majd a bántalmazót, végül a tanúkat kell meghallgatni úgy, hogy a bántalmazott, a bántalmazó és a tanú a másik befolyásától mentesen, zavartalanul tudja előadni a történteket.

 

A meghallgatás során tisztázni és rögzíteni kell különösen

a) a hozzátartozók közötti erőszak esetleges előzményeit,

b) a bántalmazott és a bántalmazó viselkedésének részleteit, az elhangzott kijelentéseket (szükség esetén szó szerint) és az esetleges tettlegesség körülményeit,

c) a hozzátartozók közötti erőszak egyszeri vagy ismétlődő jellegét,

d) azt, hogy a bántalmazó magatartása miért veszélyezteti közvetlenül és súlyosan a bántalmazottat, továbbá

e) azt, hogy tartani lehet-e az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését megalapozó cselekmény folytatásától.

 

Ha a megállapított tényállás alapján az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése indokolt, a rendőr a határozathozatalhoz szükséges mértékben köteles feltárni a bántalmazott és a bántalmazó szokásos életvitelének jellemzőit, továbbá megjelölni azokat a személyeket, akikkel a bántalmazott rendszeresen kapcsolatot tart.

Az eljárás során a rendőr a Tv. 5. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást, valamint a Tv. 11. §-a szerinti felvilágosítást írásbeli tájékoztató átadásával és szóbeli figyelemfelhívással teljesíti.

 

A rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól szóló 52/2009. (IX. 30.) IRM rendelet.

 

Részletek

471/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól.

Magyar Közlöny, 2017. évi 230. szám (2017. december 28.)

KÖZLÖNY LETÖLTÉSE