A Magyar Közlöny 2019. évi 120. számában (2019. július 9.) megjelent a 2019. évi LXVI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A törvényt az Országgyűlés a 2019. július 2-i ülésnapján fogadta el.

Az éves költségvetési törvényt megalapozó törvény 58 jogszabályt érint, a legfontosabb módosításai:

 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

A 1993. évi III. törvény 39/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

A gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó szakértői vélemény díjának összegét – az emelt összegű ápolási díjhoz kapcsolódó szakértői díjhoz hasonlóan – minden évben az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Ennek megfelelően a 2019. évi központi költségvetési törvényre való hivatkozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben módosítani szükséges.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

Az előző ponthoz hasonlóan a költségvetési törvényre való hivatkozás módosul.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”

A gyermekek otthongondozási díjának valamint az ápolási díj összegének a 2020–2022. években megvalósuló emeléséről szóló 1768/2018. (XII. 21.) Korm. határozat 2. pontja szerint az ápolási díj összege 2020-ban 5%-kal emelkedik. Az emelés úgy valósul meg, hogy az ápolási díj alapösszege, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény határoz meg, 32 600 Ft-ról 39 365Ft-ra emelkedik.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 60. § (1) bekezdésében az „intézményhiányából” szövegrész helyébe az „intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből” szöveg,

2. 60. § (2) bekezdésében a „hatszáz” szövegrészek helyébe a „nyolcszáz” szöveg, és

3. 73. § (1) bekezdésében a „16” szövegrész helyébe a „12” szöveg lép.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (2) bekezdésében a „nyolcszáz” szövegrészek helyébe az „ezer” szöveg lép.

A javaslat alapján a falugondnoki szolgáltatás 2020. január 1-jétől nyolcszáz lakosnál kisebb településen működtethető, majd 2022. január 1-jétől a lakosságszám határ ezer főre emelkedik,tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban több hatszáz fő lakosságszámnál nagyobb település is jelezte a falugondnoki szolgáltatás szükségességét. A nyolcszáz – ezer fős kistelepüléseken is jelentkeznek azon hátrányok az intézményhiányból, vagy a közösségi közlekedés nehézségéből fakadóan, amelyek enyhítése a falugondnoki szolgáltatás feladata.

A hatályos szabályozás szerint a felnőtt drogterápiás/rehabilitációs intézmények 16 éves kortól fogadják az addiktológiai problémával küzdő fiatalokat. A törvény ezt az életkort 12 éves korra módosítja.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyházi fenntartó kérelmére
a) a miniszter a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó,
b) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a tanoda szolgáltatást nyújtó,
jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású tanodák, nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény).”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A miniszter – tanoda szolgáltatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter – a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)
„ce) fenntartóváltás”
(teszi szükségessé.)

A rendelkezések a Gyvt.-ben továbbá oly módon módosítják a területi lefedettséget figyelembe vevő, finanszírozási rendszerbe történő befogadás jogszabályi feltételeit, hogy a fenntartóváltásbefogadás-kötelessé válik.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.”

Tekintettel arra, hogy a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde működtetésére biztosított normatíva fajlagos összege jelentős mértékben emelkedik, így a szülőknek a gyermek neveléssel kapcsolatos terhei csökkenthetőek a szolgáltatás típusú ellátások esetén is. Ezért a Gyvt.-ben a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde tekintetében rögzítésre kerül az intézményi térítési díj legmagasabb összege.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatait és működési feltételeit,
b) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit.”

Technikai jellegű módosítás, mely a felzárkózási terület minisztériumok közötti átadásához kapcsolódik.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188. §-sal egészül ki:

„188. § Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a 2019. december 31-én hatályos 145/A. § alapján 2020. január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, 2020. január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól.”

A bölcsődei ellátásban jelen vannak egyházi fenntartók, továbbá a települési önkormányzatoknak lehetőségük van ellátási szerződés megkötésére egyházi fenntartókkal is, így nem idegen az ellátás rendszerétől az önkormányzati fenntartású intézmények egyházi fenntartóknak történőátadása. Figyelembe véve azonban az átadással érintett csekély számú önkormányzatot, az 5 éves   megtérítési   szabály   eltörlése   szakmai   szempontok   alapján   indokolt,   azzal,   hogy   a megtérítéssel érintett önkormányzatok a jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg mentesüljenek az egyházi kiegészítő támogatás további megfizetése alól.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „pénzbeli” szöveg,
2. 19. § (1a) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 20/B. § (3), (6) és (7) bekezdésében a „pénzbeli” szövegrész
helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg,
3. 20/A. § (1) bekezdésében az „alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg,
4. 20/A. § (2) bekezdésében az „emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg,
5. 20/B. § (4) bekezdésében a „pénzbeli” szövegrészek helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg,
6. 145/A. § (1) bekezdésében a „társulás a fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg, és
7. 145/A. § (2) bekezdésében a „társulás fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg lép.

A Gyvt. hatálya alá tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság évente két alkalommal biztosított támogatási eleme fogyasztásra készétel, tanszer és ruházat vásárlására felhasználható „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány formájában került biztosításra. 2019. évtől mind   a   papíralapú,   mind   az   elektronikus   Erzsébet-utalványok   forgalmazása   megszűnt. Az utalványok kivezetésére tekintettel a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott juttatás biztosításának újraszabályozására került sor annak érdekében, hogy a soron következő, 2019.   augusztusi   támogatási   ütem   keretében a támogatás a jogosult gyermekek számára biztosítható legyen.

Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 145. § (2b) bekezdés b) pontja, és
2. 162. § (2) bekezdés l) és p) pontja.

 

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (2) bekezdésében, 27/A. §-ában és 30. § (2) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.

 

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 6. § (1) bekezdésében és 31. § (7) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.

 

Részletek

2019. évi LXVI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

Magyar Közlöny, 2019. évi 120. szám (2019. július 9.)

KÖZLÖNY LETÖLTÉSE