A Magyar Közlöny 2020. évi 163. számában (2020. július 8.) megjelent a 2020. évi LXXIV. törvény az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról. A törvényt az Országgyűlés a 2020. július 3-i ülésnapján fogadta el.

Módosuló, kiegészülő jogszabályok:

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény

4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló  2015. évi XLII. törvény

6. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

 

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását – a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben – iskolaőrség útján biztosíthatja.

Az  iskolaőrséget  az  érintett  nevelési-oktatási  intézmény  igényeinek  megfelelően  úgy  kell  megszervezni,  hogy  az  biztosítsa  az  adott  nevelési-oktatási  intézmény  pedagógusai,  a  nevelő  és  oktató  munkát  közvetlenül  segítő  alkalmazottai,   illetve   oktatói   nemzeti   köznevelésről   szóló   törvényben,   illetve   szakképzésről   szóló   törvényben   meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését.

Az  iskolaőr  a  nevelési-oktatási  intézmények  rendjének  fenntartásával  össze  nem  függő  kérdésben  nem  tehet  javaslatot, és nem hozhat döntést.Az iskolaőr az e törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll.

Az  iskolaőr  a  Büntető  Törvénykönyvről  szóló  törvény  szempontjából  közfeladatot  ellátó  személynek  minősül,  az  e  törvény  szerinti  intézkedési  és  kényszerítőeszköz-használati  jogosultság  kizárólag  az  őrutasításban  szereplő  feladatok ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén illeti meg.

Az    általános    rendőrségi    feladatok    ellátására    létrehozott    szerv    a    nevelési-oktatási    intézménnyel    együttműködési megállapodást köt.

Az iskolaőr az e törvény szerinti feladatai ellátása során jogosult

a) a 32. §, valamint a 43. § szerinti intézkedéseket foganatosítani,

b) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni,

c)   az   intézkedésének   tettlegesen   ellenszegülő,   valamint   személy   elleni   erőszakos   vagy   közveszélyt   okozó   büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani,

d)  azt  a  dolgot,  amely  a  szabálysértésekről,  a  szabálysértési  eljárásról  és  a  szabálysértési  nyilvántartási  rendszerről  szóló  törvény,  vagy  a  büntetőeljárásról  szóló  törvény  alapján  lefoglalható,  valamint  bizonyítékként  felhasználható,  a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elvenni,

e)   az   önveszélyes   állapot,   vagy   a   személyeket   vagy   az   anyagi   javakat   közvetlenül   fenyegető   veszélyhelyzet   megszüntetése érdekében

ea) megtenni a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket,

eb)  intézkedni  az  önmagát  vagy  mást  veszélyeztető  állapotban  lévő  személy  orvosi  vizsgálatára,  és  közreműködni  az egészségügyi intézetbe történő szállítatásában,

ec) intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására,

ed)  a  nevelési,  oktatási  intézmény  területét  lezárni,  és  megakadályozni,  hogy  oda  bárki  belépjen,  vagy  onnan  távozzék.

Az  iskolaőr  a  biztonságot  sértő  vagy  veszélyeztető  tevékenység  megszakítása  érdekében,  az  azt  elkövető  személlyel szemben, illetve tettenérés esetén az arányosság követelményének betartásával:

a) testi kényszer alkalmazásával cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést,

b) személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,

c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhat, illetve használhat.

 


Módosul a Btk. 16. §., ami egyes cselekmények esetén a büntethetőséget 12 évre csökkenti.

A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása értelmében ha  a  bíróság  a  fiatalkorú  vádlottat  szándékos  bűncselekmény  elkövetésében  bűnösnek  mondja  ki  vagy  szabálysértés  elkövetéséért  a  felelősségét  megállapítja,  akkor  a  bűnügyi  költség  viselésére  a  fiatalkorú  vádlott  gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.

A családtámogatásokról szóló törvény értelmében ha  a  tanköteles,  vagy  a  tankötelezettsége  megszűnését  követően  nevelési-oktatási  intézményben  vagy  szakképző   intézményben   tanulmányokat   folytató   gyermeket   (személyt)   a   bíróság   szándékos   bűncselekmény   elkövetése   miatt   jogerősen   bűnösnek   mondta   ki,   de   büntetésként   rá   szabadságvesztést   nem   szabott   ki,   a   gyermekre   (személyre)   tekintettel   megállapított   iskoláztatási   támogatást   a   családtámogatási   ügyben   eljáró   hatóság   –   az   ítéletet   hozó   bíróság   központi   családtámogatási   szervnek   megküldött   tájékoztatása   alapján,   a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át – szüneteltei.

 

Részletek

2020. évi LXXIV. törvény az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
Magyar Közlöny 2020. évi 163. szám (2020. július 8.)