A 2019-es felvételi ponthatárok közzététele kapcsán érdemes ismét áttekinteni, hogyan áll a szociális szakmák iránti érdeklődés. A gyors összefoglaló mellé most egy hosszabb távú áttekintés is készült.

Röviden 2019-ről

A tavalyi évhez hasonlóan kis a felvi.hu adatai alapján kigyűjtöttem a szociális felsőfokú képzési szakokra, alap és mesterszakokra egyaránt a jelentkezési adatokat. A szociális munka alapszakon a leadott jelentkezések száma az előző évhez képest 8,5%-kal csökkent, az első helyen már csak 468 személy jelölte meg a szakot, ami 6,8%-kal kevesebb az előző évinél (tavaly 502 volt ez a szám). Az összes szociális szakmát nézve alapszakon jelentkezések száma 10,5%-ot, az első helyes megjelölések 12,4%-ot estek vissza, összességében a szociális munka és a szociálpedagógia is sokat veszített a jelentkezések terén.

Szociális terület alap és mesterszakjainak jelentkezési adatai, képzőhelyek felvételi adatai alapján, 2019.

A mesterszakoknál a szociális munka szak iránti érdeklődés csökkent (jelentkezések számában közel 20%, első helyes jelentkezésben 10%), a szociálpedagógia iránt viszont nőtt, a szociológia tartja az előző év adatait (ugyanannyian jelentkeztek, de az első helyes megjelölések száma csökkent), a szociálpollitikára jelentkezők száma viszont jelentősen emelkedett.

És akkor lássuk a 2019-es alapképzési ponthatárokat (nagyításhoz kattints a képre):

 

Egy kis visszatekintés

Jogos felvetés lenne, hogy a csökkenő trend csak egyfajta véletlenszerű ingadozás, nem jelent hosszú távú elemzéshez alapot. Éppen ezért szintén a felvi.hu adatbázisában megnéztem a jelentkezők és felvettek számát többciklusú képzési szerkezetben indítható alap-, osztatlan képzések, illetve mesterképzések szerint. Ebben az adatbázisban visszamenőleg évekre elérhetők az egyes szakok jelentkezési és felvételi adatai. Ezekből az adatokból az alapszakok esetében a szociális munka, a szociálpedagógia és a szociológia szakokat vizsgáltam a jelentkezők száma, az első helyet megjelölők száma és végül a felvettek száma alapján. Az adatoknál az általános felvételi eljárást néztem a pótjelentkezéseket és keresztféléves felvételi eljárást nem. Íme az eredmény:

 

Adott szakra jelentkezők száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2006-2018 között.

 

Adott szakot első helyen megjelölők száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2006-2018 között.

 

Adott szakra felvételt nyertek száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2006-2018 között.

Az adatokból látszik, hogy a szociológia viszonylag függetlenül létezik, a szociális munka és a szociálpedagógia (a két "gyakorlati" szakma) ami viszonylag szorosan együtt mozog. A jelentkezések esetében a  2007-2008. évben volt egy mélypont (gyaníthatóan a bolognai rendszer bevezetéséhez kötődik), ami után a képzési jelentkezések száma még visszaállt. A jelentkezők száma 2011-től indul meredek csökkenésnek és 2013-ban éri el mélypontját (ez a jelenség érinti a szociológia szakot is), gyakorlatilag azóta csak egy igen enyhe emelkedés történt 2017-ig, utána ismét csökkenő trend jelent meg. A felvi.hu adatai alapján 2018-ban alapképzésben szociális munka szakon 325, szociálpedagógia szakon 264, szociológia szakon 572 főt vettek fel (összesen 1.161 fő), ez gyakorlatilag harmada a 2006-os értéknek, amikor a három szakra összesen 3.200 főnél többen nyertek felvételt.

A felvételt nyertek számában 2006-tól (eddig érhetőek el az adatok) jelen van a csökkenő trend, már 2007-2011. között is volt egy enyhe csökkenés, de a jelentkezésekhez hasonlóan 2011-2013. között szakadt be a rendszer, amit itt is egy enyhe növekedés követ 2017-ig.

A mesterszintű, illetve posztgraduális képzési szakokra ennyire egyértelmű trendek nem jelennek meg, de érdemes ezeket is szemügyre venni.

 

Adott szakra jelentkezők száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2007-2018 között.

 

Adott szakot első helyen megjelölők száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2007-2018 között.

 

Adott szakra felvételt nyertek száma az adott év általános felvételi eljárásrendje szerint 2007-2018 között.

 

Az látható, hogy szinte minden szaknak megvan a maga sajátos életciklusa, de talán a 2008-2012 közötti időszakban jelenik meg egy 2010-ben tetőző hullám, amit szintén 2013-ban követ egy mélypont, ami szinte minden mesterszak esetében megjelenik. 2014-ben egy újabb csúcs követ, amit a szociális munka esetében egy jellegzetes, két éves ciklust mutató lecsengés követ - egyik évben több, aztán kevesebb jelentkező van a képzéseken, de a trend csökkenő jellegű.

Az egészségügyi szociális munka szak a kezdeti lelkesedés után folyamatosan egyre kevesebb érdeklődőt vonz, a szociális munka és szociális gazdaság sokáig kitartott, de ott is az érdeklődés csökkenése figyelhető meg. A szociológia a mesterképzésben sokkal jobban követi a többi szociális mesterszak trendjeit, mint az alapszak esetében.

A 2018. évi végpontnál a számok a következők voltak: mesterképzésen szociális munka szakon 56, szociális munka és szociális gazdaság szakon 7, egészségügyi szociális munka szakon 10, szociálpedagógia szakon 54, szociálpolitika szakon 26, szociológia szakon 84 személyt vettek fel az általános felvételi eljárás keretében (összesen 237), ezek szintén erősen elmaradnak a korábbi időszak csúcspontjaitól. A 2019-es adatok még nem ismertek, de meglepő lenne, ha ettől lényegesen eltérnének.

 

Miből építkezzen a szakma?

Természetesen a felvétel ténye még nem jelenti azt, hogy az adott személyek megkezdik magát a képzést, a megkezdett képzést befejezik, vagy azt befejezve a szociális területen helyezkednek el. A mesterszakok esetében a jelentkezők jellemzően már terepen vannak valamilyen intézménynél és munkakörben, de az ő esetükben is van lemorzsolódás a képzésen belül is, illetve a munkahelyen is. Ha el is végzik a képzés, az többlet erőforrást rendszerbe nem visz -  a minőségi többlet a megszerzett tudással megjelenik, de kérdéses annak érvényesülése.

Az alapszakoknál látottak alapján az ellátórendszerre terhelt új feladatokra sincs elegendő szociális szakember, de még ez az input a szinten tartáshoz sem elegendő még az elérhető legalacsonyabb emberi erőforrásvesztés mellett sem, holott ennél vélhetően jóval rosszabb a helyzet. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszerben nem csak szociális munkás végzettséget igénylő munkakörök léteznek, de bizonyos munkakörökben kizárólag szociális munkásoknak kellene dolgozni. A szociálpedagógus és szociológus birtokában van a szakmához szükséges háttér elméleti tudásnak, de azért nem teljes a kompatibilitás, különösen ha az esetmunka különböző formáihoz szükséges kompetenciákat nézzük. Hasonlóképpen nem megoldás a humán társszakmák átképzése, de az erre való irányultság is szórványos, hiszen akár a pedagógiai, akár az egészségügyi területeket nézzük, a szociális terület bérhátránya annyira jelentős, hogy a humán erőforrás beáramlás esélye minimális.

De ahogy mondani szokták: innen szép nyerni.

 

 

Kapcsolódó anyagok