A GKI Gazdaságkutató Zrt. megjelent elemzése szerint a gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a KSH szerint gyakorlatilag nem változott.

A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a KSH szerint gyakorlatilag nem változott. 2019-ben (ahogy 2010-ben is) alakosság összjövedelmének közel negyedével (23%-ával) a leggazdagabb 10%, illetve 50%-ával a legfelső 30% rendelkezett. A legalsó tizedbetartozó háztartások a jövedelmek csupán 3%-át, az alsó 30%-ba tartozók pedig 14%-átbirtokolták.

Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése,  a  Kormány  családsegítő  intézkedései és az Európai  Uniós  támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek. Ez nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült.A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a  leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban (pl.külföldön realizálták azokat).

Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.

Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100%-ot,  addig  a nyugdíjak csupán 33%-ot nőttek,  a szociális  juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a  mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek,a nyugdíjasok és a szociális  ellátásra  szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.

 

Forrás: GKI