A Magyar Közlöny 2026. évi 158. számában (2026. október 26.) megjelent Kormány 1345/2026. (X. 26.) Korm. határozata a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozott szakmai tanácsadó és koordinációs testületről.

A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozza és működteti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozott szakmai tanácsadó és koordinációs testületet (a továbbiakban: Testület).

A Testület feladatai:

  • módszertani ajánlásokat ad ki a kórházi gyermekvédő önkéntes programra és egyéb pszichoszociális támogató szolgáltatások fejlesztésére,
  • kezdeményezi országos szakmai protokollok, valamint ellátási és képzési standardok kiadását, közreműködik azok kidolgozásában,
  • javaslatot tesz a kórházi gyermekvédő önkéntes programra és egyéb pszichoszociális támogató szolgáltatások fejlesztésére, és nyomon követi azok megvalósulását,
  • felméri a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos jogszabály-módosítások szükségességét, és szakmai javaslatot tesz azok módosítására,
  • állást foglal a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos kérdésekben, különösen a számukra pszichoszociális támogató szolgáltatást biztosító szervezetek által nyújtott tevékenységgel kapcsolatban,
  • véleményezi a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetét érintő ágazati módszertani dokumentumokat, a kórházban rekedt gyermekek számára pszichoszociális támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek vonatkozó szakmai, módszertani dokumentumait,
  • nyomon követi a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetét érintő szakpolitikai programok előrehaladását,
  • országosan értékeli és folyamatosan nyomon követi a kórházi ellátásuk befejezését követően az egészségügyi intézményben tartózkodó újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek helyzetét,
  • elemzi a gyermekek családi környezetbe, gyermekvédelmi gondoskodásba vagy örökbefogadói családba történő kikerülését akadályozó egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és igazgatási tényezőket,
  • javaslatot tesz a gyermekek mielőbbi családi vagy családot helyettesítő ellátásba kerülését elősegítő rendszerszintű, általános intézkedésekre,
  • elősegíti az egészségügyi, gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális és civil szereplők közötti együttműködést,
  • javaslatot tesz a gyermekek testi, lelki és fejlődési szükségleteit szolgáló komplex ellátási modellek kialakítására,
  • kidolgozza a komplex, a prevenciós lehetőségekre is kiterjedő programokat, és feltárja az egészségügyi ellátást nem igénylő gyermekek kórházban maradásával kapcsolatos megelőzési lehetőségeket,
  • vizsgálja az eltérő fejlődésmenetű és fogyatékossággal élő gyermekek sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz a korai fejlesztéshez, rehabilitációhoz és egyéb szükséges fejlesztő szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférés továbbfejlesztésére,
  • megvizsgálva azt, hogy a kórházi tartózkodás hogyan befolyásolja az érintett gyermekek fejlődését, illetve a szükséges fejlesztésekhez való hozzáférését – kezdeményezi olyan szakmai protokollok és együttműködési mechanizmusok kialakítását, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek a kórházi tartózkodásuk alatt se essenek ki a számukra szükséges fejlesztésekből és rehabilitációs ellátásokból,
  • vizsgálja a munkahelyi bölcsőde szolgáltatáson belül egy új, a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek napközbeni befogadására és ellátására vonatkozó speciális szabályrendszer alapján működő bölcsődei ellátás kialakítását „Pöttömke Bölcsőde” elnevezéssel,
  • ellát egyéb, a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos feladatokat,
  • a határozatban meghatározott feladatok elvégzéséről évente szakmai jelentést készít.

A Testület elnöke a Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZCSM) gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára.

A Testület tagjai:

  • az SZCSM gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára által delegált személy,
  • az SZCSM szociális, család- és idősügyi államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
  • az SZCSM esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
  • az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
  • az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
  • az Egészségügyi Minisztérium fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
  • az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
  • a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztályának főosztályvezetője vagy az általa kijelölt személy,
  • a gyermekjogi képviselőket foglalkoztató szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy,
  • a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy,
  • a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
  • az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos igazgatója vagy az általa kijelölt személy,
  • a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
  • a Testület elnöke által felkért tíz, a gyermekvédelem vagy az egészségügy területén működő vagy a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek számára támogató szolgáltatást nyújtó civil, szakmai vagy érdekképviseleti szervezet vezetője vagy az általa kijelölt személy.

A Testület elnöke valamely tag kérésére, illetve amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, tanácskozási joggal, eseti jelleggel további személyeket hívhat meg. A Testület munkájába eseti jelleggel további szakértők is bevonhatók.

A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Testület ülését a Testület elnöke hívja össze és vezeti. A Testület rendkívüli ülésének összehívását a Testület bármely tagja az indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Testület elnökénél, a kezdeményezésről a Testület elnöke dönt.

A Testület a rövid, közép- és hosszú távú feladatai hatékony ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre.

A Testület az alakuló ülését követő hatvan napon belül előterjeszti az első helyzetértékelésre és annak megoldására
vonatkozó koncepcióját

A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

További részletek a Magyar Közlönyben.

Magyar Közlöny, 2026. évi 158. szám