A Magyar Közlöny 2021. évi 162. számában (2021. szeptember 3.) megjelent a Kormány 1619/2021. (IX. 3.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről.

A Kormány az MNTFS 2030 dokumentumban foglalt célkitűzések megvalósítása és a stratégiában megfogalmazott felzárkózáspolitikai elvek érvényesítése érdekében, összhangban az Európai Unió a roma népességet és a szegénység csökkentését, a társadalmi kohézió erősítését célzó szakpolitikai törekvéseivel

1. elfogadja az 1. melléklet szerinti Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervét, és elrendeli annak végrehajtását, a rendelkezésre álló források figyelembevételével;

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról 2022-től kezdődően kétévente készítsenek tájékoztatót a belügyminiszter részére;

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy az MNTFS 2030 céljait, beavatkozási területeit és szempontjait, valamint az Intézkedési tervben foglalt feladatokat vegyék figyelembe a szakpolitikák alakítása, valamint a hazai és a 2021–2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak tervezése és végrehajtása során;

4. felhívja a belügyminisztert, hogy a 2. pontban foglaltak szerint elkészített tájékoztatók alapján kétévente készítsen jelentést a Kormány részére az Intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról;

5. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon az Európai Unió Nemzeti Roma Kapcsolattartó Pontok Hálózatával való együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Az Intézkedési terv területei

I. Születés és gyermekkor

1. Folytatni kell a hátrányos helyzetű családoknak a gyermek legkorábbi életkorától szolgáltatásokat nyújtó Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerének területi alapú fejlesztését.

2. Járási szinten összehangolt, a teljes gyermek-életutat átfogó intézkedésekkel kell megerősíteni a gyermekek és családjaik számára esélyteremtő szolgáltatásokat, valamint a szakmai hálózatok működtetését.

3. A gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése érdekében biztosítani kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre valamennyi rászoruló család jogosulttá váljon.

4. Annak érdekében, hogy a szolgáltatáshiányos kisebb településeken is elérhetők legyenek a gyermekek és 25 év alatti fiatalok számára a hiányzó, egymásra épülő felzárkózást segítő szolgáltatások, folytatni kell a gyermekes családok és fiatalok megszólítását és bevonását célzó programokat, amelyek a helyi közösségek megújulása, fejlesztése mellett elősegítik a szolgáltatások biztosításához szükséges szakmai és szakmaközi együttműködések megerősítését is.

5. A kora gyermekkori időszakra koncentráló, komplex célzású beavatkozásokkal kell erősíteni a „Felzárkózó települések” program első két évében bevont településeken élő gyermekek felzárkózását.

6. A korai nevelés feltételeinek bővítése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében folytatni kell a bölcsődei férőhelyek számának területileg is kiegyenlített növelését, valamint magasan képzett szakemberállomány (kisgyermeknevelők) biztosítását.

 

II. Köznevelési, szakképzési, felsőoktatási rendszer – óvodától egyetemig

1. Az óvodai nevelés minőségének fejlesztése érdekében folytatni kell az óvodai esélyteremtés területén megkezdett fejlesztéseket, figyelmet kell fordítani a kiépített szakmai módszertan és szakemberhálózat fejlesztésére.

2. Folytatni kell az óvodai infrastruktúra fejlesztését a hatékony intézményi nevelési feladatok ellátása érdekében. Biztosítani kell a gyermeki személyiség kibontakozását segítő pedagógiai, kisgyermeknevelői tevékenységek megszervezéséhez, végrehajtásához szükséges tárgyi eszközök beszerzését, fejlesztését.

3. A hátrányos helyzetű gyermekek családban nevelkedése és a szegénység csökkentése, illetve a társadalmi kapcsolatainak kiszélesítése érdekében folytatni kell a köznevelési kollégiumokra épülő, felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztését.

4. Az iskolai szemléletformálás, illetve ezzel összefüggésben a hazai vagy külföldi testvériskolai kapcsolatok fejlesztésére támogatni kell a szociokulturális hátrányokkal küzdő tanulók számára a társadalmi mobilitás elősegítését célzó, kompetenciafejlesztő iskolai és szabadidős tevékenységeket.

5. A hátrányos helyzetű gyermekek családi hátteréből származó hátrányok kompenzálása és továbbtanulási esélyeik növelése, a társadalmi mobilitás elősegítése érdekében szükséges a tanodák hálózatának további működtetése és fejlesztése. A tanodák fejlesztési foglalkozásain kiemelt figyelmet kell fordítani a digitális kompetenciák – és az internetbiztonság, az online médiatudatosság – fejlesztésére, egyebek mellett a Digitális Rámpa képzési program, a Digitális Jólét Program Pontok és az e-sport eszközeivel.

6. Támogatni kell a felzárkózást segítő szolgáltatások digitális infrastruktúrájának és hozzá kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztését. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök lehetőségeinek kihasználásával is erősíteni kell a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok képességeinek fejlesztését.

7. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai előrehaladásának támogatására szükséges az anyagi és tanulási támogatást nyújtó, komplex középiskolai, szakképzési és felsőoktatási Útravaló ösztöndíj programok folytatása, továbbfejlesztése.

8. Fiatalkori életútjuk veszélyeztetettsége, halmozódó társadalmi hátrányaik miatt kiemelten fontos a szegény családokban élő roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése, foglalkoztathatóságuk megalapozása, továbbtanulási lehetőségeik támogatása, az e célokat szolgáló programok folytatása, kiterjesztése.

9. A társadalmi felzárkózásban, a gyermekek iskolai karrierjének, társadalmi mobilitásának alakulásában meghatározó szerepe van a pedagógusok problémaérzékenységének, társadalomismereti, pedagógiai módszertani felkészültségének, különös tekintettel az online környezet pedagógiai módszertant érintő komplex lehetőségeire és kihívásaira. Ennek erősítésére szükséges a tanító és tanár szakos hallgatók képzésének tematikus áttekintése, gyakorlatorientált fejlesztése a társadalmi felzárkózás területén.

10. A roma fiatalok sikeres diplomaszerzése, társadalmi szerepvállalásuk és közösségi aktivitásuk megerősítése érdekében szükséges a roma szakkollégiumi szolgáltatások továbbfejlesztése, egyebek mellett digitális képzések kialakítása. A továbbtanulás támogatása, az érettségizett romák arányának növelése érdekében erősíteni kell a középiskolák és a szakkollégiumok közötti kapcsolatokat.

11. A szakmailag elhivatott, nemzetiségi pedagógus-utánpótlás biztosításának elősegítése érdekében folytatni kell a nemzetiségi pedagógusképzési ösztöndíjprogramot, kiemelt figyelemmel a roma nemzetiségi pedagógusképzésben részt vevő hallgatókra.

12. A rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével meg kell vizsgálni annak lehetőségeit, hogy bevezetésre kerülhessen az általános iskola alsó tagozatos tanulóinak intézményi gyermekétkeztetésében a bölcsődés, óvodás gyermekek részére már biztosított kedvezményrendszer. Ugyancsak a rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétele mellett javasolt továbbá a jogosulti kör bővítése a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermekekkel. Vizsgálandó annak lehetősége, hogy biztosítani lehessen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult középiskolás tanulók esetében az intézményi gyermekétkeztetés 90%-os térítési díjkedvezménnyel történő igénybevételét a jelenlegi 50%-os kedvezmény helyett, továbbá javasolt bővíteni a jogosulti kört a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló tanulókkal.

13. A rendelkezésre álló költségvetési források függvényében javasolt kiterjeszteni az ingyenes szünidei gyermekétkeztetés jogosulti körét a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűnek nem minősülő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekre, valamint vizsgálni a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermekekre történő kiterjesztés lehetőségét is.

14. Folytatni kell a rászoruló 1–8. évfolyamos tanköteles korú gyermekek számára összeállított tanszercsomag éves, rendszeres juttatását.

15. A Szakképzés 4.0 stratégiával összhangban folytatni kell a végzettség nélküli iskolaelhagyás és lemorzsolódás megelőzését és csökkentését célzó intézkedéseket. Ennek érdekében a helyi igények alapján támogatni szükséges a szakképző intézményeket a kompetenciafejlesztést folytató előkészítő évfolyamok (orientációs fejlesztés és dobbantó program), valamint műhelyiskolai képzési forma minőségi, eredményes megvalósításában, illetve a korábbiak folytatásaként a tanulók alapkompetenciáinak és kulcskompetenciáinak mérésén alapuló, egyedi, illetve tanulócsoportban történő mentorált kompetenciafejlesztésben.

16. A Szakképzés 4.0 stratégiával összhangban támogatni kell az Apáczai ösztöndíjprogram megvalósítását, mely speciális támogatás a rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény nyomán, pályázat útján adható.

17. A szociokulturális és a területi hátrányok leküzdése érdekében folytatni kell a kulturális intézményekben megvalósuló tanórán kívüli nem formális és informális tanulási programok, tehetséggondozó foglalkozások támogatását.

18. A jelentősen átlag alatti teljesítményt nyújtó köznevelési intézmények eredményességének javítása érdekében szükséges az oktatási környezet fejlesztése, a digitális pedagógiai módszertanok és eszközök alkalmazása, a deszegregációs intézkedések megerősítése, elterjesztése.

19. Folytatni kell az iskolai eredményesség javítása, a lemorzsolódás megelőzése érdekében az iskolai eredményesség mutatói alapján fejlesztésre szoruló, alacsonyan teljesítő intézményeket célzó beavatkozások megvalósítását, eredményes pedagógiai-módszertani beavatkozások kiterjesztését.

20. Tovább kell fejleszteni a pedagógiai-szakmai támogatást a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer adataira is támaszkodva. További pedagógiai-módszertani megerősítése szükséges a jelzőrendszer alapján azonosított tantárgyi, pedagógiai területeknek, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó feladatok értékelésének, a fenntartói szakmai ellenőrzés lebonyolításának. Kiemelt figyelemmel kell lenni az értékelési, mérési, ellenőrzési rendszerek tanulási és tudásmegosztási eszközként történő működésére, a mérési
eredmények értelmezésével és hasznosíthatóságával kapcsolatos tudás további bővítésére.

21. Folytatni kell a köznevelési intézmények felújítását, korszerűsítését és bővítését, valamint a nevelés-oktatáshoz szükséges eszközökkel történő ellátását a kevésbé fejlett régiókban a minőségi és befogadó oktatási környezet megteremtése érdekében.

22. Ki kell alakítani az állami fenntartású köznevelési intézményekben a digitális eszközök használatához szükséges iskolai infrastruktúrát (internet, helyi hálózat fejlesztése), eszközbeszerzés (tantermi eszközpark fejlesztése, személyi használatra átadott eszközök), biztosítani kell az intézmények honlapjainak, mobilalkalmazásainak akadálymentesítését, a DigKomp alapján a tanulók és a pedagógusok digitális kompetenciájának fejlesztését.

23. Fejleszteni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését támogató szolgáltatásokat, utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatokat, eszközkölcsönzőket, utaztatási szolgáltatásokat. Szakmailag segíteni kell a pedagógiai szakszolgálatok munkáját, javítani kell az eszközellátottságot, a hozzáférhetőséget, valamint segíteni kell az új eljárások adaptálását.

24. Programot kell indítani az alapfokú művészeti iskolákban a 6–16 éves – köztük kiemelten a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű – tehetségígéretek felismerésére, tehetségfejlesztésére, továbbtanulásuk, érettségiszerzésük, a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmaszerzési esélyeik javítására, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére.

 

III. Ifjúsági ügyek, gyermekvállalás, családalapítás, életmód

1. Támogatni kell a gyermekek családban történő nevelkedését. A gyermekvédelmi szakellátásba kerülés megelőzése érdekében erősíteni kell a szülőkre irányuló figyelmet. A családi válsághelyzetek, a családban levő működési zavarok kezelése, csökkentése érdekében támogatni kell a szülői kompetenciafejlesztésre, a szülők edukációjára irányuló programok megvalósítását és a megelőző közösségi alapú kezdeményezéseket. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek esetében családi kapcsolatainak fenntartása, kialakítása érdekében innovatív programok kidolgozása vagy adaptálása szükséges. Indokolt a vér szerinti családba történő hazagondozás vagy az örökbefogadás elősegítése, a hazagondozás hatékonyságának növelése és utánkövetése.

2. A gyermekbántalmazás minden formájának visszaszorítása érdekében támogatni kell a gyermekek bántalmazás vagy emberkereskedelem áldozatává válását megelőző egyedi és országos programok megvalósítását, beleértve az online zaklatás minden formájával összefüggő bántalmazást, áldozattá válást is, valamint fejleszteni kell a bántalmazott vagy emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek támogatását célzó szolgáltatásokat.

3. A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy azok a kistelepülések, ahol nagyszámú nevelőszülői vagy gyermekotthoni férőhely működik, és ebből következően a településen élő gyermekek körében a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők aránya magas, a köznevelési és egészségügyi feladatellátás központi költségvetési támogatásában külön kompenzációs forrásban részesülhessenek. Ez az adott települési önkormányzatnak nyújtott támogatással, valamint az adott településen működő iskolák többletfeladat-ellátásának kompenzációs célú támogatási lehetőségének megteremtésével érhető el.

4. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a szolgáltatáshiányos településeken, illetve az elmaradott településrészeken javuljon az önkormányzatok által biztosított humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a családokról, gyermekekről, fogyatékos személyekről, időskorúakról, szenvedélybetegekről, pszichiátriai betegekről és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapellátások vonatkozásában. A költségvetési lehetőségeknek megfelelően szükséges a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása új szolgáltatások megszervezésével, illetve a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével.

5. Azon hátrányos helyzetű embereknek, akik nem rendelkeznek minimális digitális kompetenciával sem, lehetővé kell tenni, hogy a mindennapi élethez, illetve a munkavégzéshez szükséges elemi szintű digitális kompetenciákat el tudják sajátítani.

6. A gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése, illetve a családból történő kiemelésének elkerülése, továbbá a krízishelyzetben lévő családok esetében a család egységének megtartása érdekében szükséges az átmeneti elhelyezést nyújtó családok átmeneti otthona fejlesztése, különösképpen a külső férőhelyek számának növelése.

7. A sérülékeny csoportba tartozók, rászorulók segítséghez történő hozzájutásának bővítése érdekében javasolt a szolgáltatások nyitvatartási idejének meghosszabbítása és a hétvégi nyitvatartás biztosítása, hogy a szolgáltatás jobban igazodjon az igénybevevők szükségletéhez, igényéhez és a hozzátartozók munkaidejéhez.

8. Erősíteni kell a helyi közösségi tevékenységeket a közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítésével, melynek részei a helyi kultúra, hagyományok, illetve egyéb, a helyi közösség által szervezett rendezvények lebonyolítására alkalmas térrészek kialakítása, fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzések támogatása.

9. Meg kell alapozni a hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítésére, valamint aktivitásuk és társadalmi kohéziójuk növelését szolgáló élménypedagógiai, a fizikai aktivitásra építő programok infrastrukturális hátterét.

10. Folytatni kell a hátrányos helyzetű településeken tapasztalható szerhasználat kezelésével és megelőzésével kapcsolatos pilot programot, valamint ki kell kiterjeszteni azt a „Felzárkózó települések” programba bevont további településekre.

11. A társadalmi kohézió erősítése érdekében komplex bűnmegelőzési és reintegrációs programokat kell indítani.

12. Az iskola-egészségügy és a védőnői szolgálat prevenciós munkájának megerősítésén belül szükséges a teljes körű iskolai egészségfejlesztés továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósulásának elősegítése, különösen a hátrányos helyzetű településeken. Szükséges a függőségek komplex megelőzése – beleértve a digitális függőségeket is – a szociális kompetencia és készségek fejlesztésével, iskolán kívüli színtereket és családokat is bevonva, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportra.

13. Prevenciós célú kampányok és foglalkozások szervezése az emberkereskedelem potenciális áldozatai, különösen a gyermekek, fiatal felnőttek felvilágosítása és tájékoztatása érdekében. A célt több, a gyakorlatban már bevált módon el lehet érni, mint például a közösségimédia-felületek bevonásával vagy drámapedagógiai eszközök alkalmazásával.

14. Az emberkereskedelem veszélyének kitett felnőtteket célzó tájékoztató kampány a megelőzés lehetőségeiről, illetve áldozattá válásuk esetén a segítségkérés módjairól.

 

IV. Foglalkoztatás, munkavállalás, felnőttképzés, szociális gazdaság

1. A roma nők munkaerőpiaci helyzetének javítására, társadalmi megbecsülésének erősítésére folytatni kell a roma nőket célzó foglalkoztatási programokat. A foglalkoztatási területek kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat a szektorokat, amelyekben a roma nők foglalkoztatása jelentős társadalmi igényeket szolgál ki, és a munkavégzés nyomán a közösség megbecsülését eredményezi.

2. Folytatni kell a vidéki környezetben élő, hátrányos helyzetű családok felzárkózását és megélhetését támogató mezőgazdasági jellegű programokat.

3. A leghátrányosabb helyzetű, nagy számban roma munkavállalók körében, továbbra is szükséges a legalapvetőbb, általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása, ennek érdekében a tanulást segítő, mentoráló programok folytatása.

4. Ösztönözni kell az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak részvételét az oktatásban, képzésben, és lehetőséget kell biztosítani számukra a munkaerőpiaci szempontból releváns képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák – kiemelten az alapfokú digitális kompetencia – megszerzésére. A különböző képzettségi szinten, mentális és egészségi állapotban lévő közfoglalkoztatottak számára személyre szabottan nyújtott programcsomagokkal kell erősíteni elhelyezkedési esélyeiket a nyílt munkaerőpiacon, hozzájárulva ezzel a hátrányos helyzet újratermelődésének megakadályozásához. Ösztönözni kell a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetését.

5. Tovább kell erősíteni a közfoglalkoztatás célzottságát. A kedvezményezett térségekben fokozottan kell biztosítani a közfoglalkoztatást azon személyek számára, akik a nyílt munkaerőpiacra rövid időtávon belül nem vezethetők vissza. A közfoglalkoztatás eszközeivel is támogatni kell a legnehezebb helyzetű településeken a felzárkózási programok megvalósítását.

6. Aktív munkaerőpiaci programot kell megvalósítani a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására.

7. Folytatni kell a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságát, munkaerőpiaci esélyeit javító aktív munkaerőpiaci programokat.

8. A kulturális intézmények bázisán is biztosítani kell a hátrányos helyzetű emberek hozzáférését az egész életen át tartó tanulást célzó szolgáltatásokhoz.

9. A leghátrányosabb helyzetű munkaerőpiaci csoportok integrációja érdekében szükséges a hazai szociális gazdaságot, ezen belül a társadalmi célú vállalkozásokat egyértelműen definiáló jogi környezet kialakítása, ezt követően stratégia megalkotása. Ennek részeként az intézményrendszerének fejlesztése révén, a szociális gazdaság szervezeteinek és eszközeinek támogatásával bővíteni kell a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását, valamint meg kell alapozni egy egyszerű, jól alkalmazható, a szervezetek által vállalt társadalmi célokhoz igazítható hatásmérési modell és mérési eszköztár kidolgozását és elterjesztését.

10. Területileg is célzott, egyénre szabott szakmai, módszertani, ügyviteli szolgáltatásokkal kell segíteni a hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését, vállalkozások, társadalmi vállalkozások létrehozását és beindítását.

11. Támogatni és ösztönözni kell a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatására lehetőséget adó társadalmi célú vállalkozásokat, a vállalkozások hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának szem előtt tartásával, valamint a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő, önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek foglalkoztatási képességének megtartását, lehetőségek szerinti növelését, önfenntartó piaci szereplővé válását.

12. Folytatni kell a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében a Kormány által kijelölt településeken a gazdaságélénkítő programot és ösztönözni kell a helyi munkahelyteremtést. Az elsődleges munkaerőpiacra való bekapcsolódás lehetőségeinek növelése érdekében szükséges a felzárkózó települések közlekedésének infrastrukturális fejlesztése.

13. Folytatni kell a térségi és települési felzárkózáshoz kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési intézkedéseket: a társadalmi vállalkozások, elsődlegesen a helyi önkormányzat tagságával rendelkező szociális szövetkezetek a helyi adottságokhoz igazodó termelő, feldolgozó, szolgáltató vállalkozási tevékenységének támogatásával, valamint helyi termék-előállításhoz, mezőgazdasági termékek térségi piacra jutását elősegítő, termelést követő műveletekhez, kezeléshez kapcsolódó közösségi, önkormányzati többségi tulajdonú agrárlogisztikai infrastruktúra kialakításával.

 

V. Területi egyenlőtlenségek, településfejlesztés – lakhatási és energiaszegénység – környezettudatosság, környezetvédelem

1. A telepszerű lakhatással járó társadalmi problémák kezelésére folytatni kell a komplex telepprogramokat a nem városi jellegű településeken. A beavatkozások célja a szegregált társadalmi környezetben, veszélyeztetett lakhatási helyzetben élő emberek, illetve közösségek felzárkózásának és integrációjának segítése humán fejlesztésekkel és infrastrukturális beruházásokkal.

2. A városi jellegű településeken folytatni kell a szociális városrehabilitációs intézkedéseket az érintett, települési szövetbe ágyazott városrészek meglévő funkcióinak fejlesztésével, új gazdasági, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakításával, valamint szükséges esetben a településtesttől elkülönült telepek felszámolásával, az ott élők integrációjának segítésével. Továbbra is fontos a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése, beleértve új közösségi funkciók létrehozását, meglévők megerősítését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatás legalizálására, a lakhatási biztonság növelésére, valamint a lakhatási körülmények infrastrukturális feltételeinek a javítására.

3. A szegregátumokban élők helyzetének célzott javítása érdekében szükséges az Országos Szegregációs Adatbázis aktualizálása a 2022. évi népszámlálás alapján.

4. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljaival összhangban folytatni kell a „Felzárkózó települések” hosszú távú programját, annak érdekében, hogy hosszú távon is ható, modellértékű megoldásokkal megakadályozható legyen a leghátrányosabb helyzetű, növekvő népességű települések társadalmi leszakadása.

5. Szociális naperőművek építését célzó kísérleti programot kell indítani a „felzárkózó településeken”, amelynek bevételeit a program szociális lakhatási célokra forgatja vissza.

6. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő beruházási pályázatoknál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a kedvezményezett járások besorolásáról, szóló Korm. rendelet, a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló Korm. rendelet, valamint a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról szóló Korm. határozat, a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról szóló Korm. határozat vagy a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről szóló Korm. határozat, illetve a további települések bevonásáról szóló Korm. határozatok alapján besorolt településen kívánja a fejlesztését megvalósítani.

7. Folytatni kell a leginkább rászorulók anyagi nélkülözését enyhítő programokat, melyek célja az alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok nyújtása, az alapvető fogyasztási cikkek rendszeres juttatása alacsony jövedelműek vagy jövedelemmel nem rendelkezők számára; meleg étkezés biztosítása hajléktalan emberek részére – társadalmi felzárkózást és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítő kísérő intézkedések biztosításával.

8. A területi egyenlőtlenségek leküzdése érdekében támogatni kell a kulturális szolgáltatások és programok helybe vitelét, mobilizálását, annak érdekében, hogy minél többen hozzájuthassanak e szolgáltatásokhoz.

9. A legnehezebb helyzetű, szolgáltatáshiányos településekre célzott programokat kell indítani a humán szakemberek elérhetőségének, utánpótlásának biztosítására.

 

VI. Testi-lelki egészség, egészségügyi ellátás

1. Annak érdekében, hogy az egyes településeken minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastruktúrával rendelkező egészségügyi szolgáltatások, folytatni kell a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási szolgáltatásainak helyet adó épületek korszerűsítését, felújítását, átalakítását, bővítését, indokolt esetben újak létesítését. Az alapellátáshoz sorolt szolgáltatások fejlesztésének keretében a háziorvosi szolgálatnak – felnőtt, gyermek, vegyes praxis –, fogorvosi szolgálatnak, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásnak és a védőnői szolgáltatásoknak helyt adó épületek, épületrészek fejlesztésére, új építésére, továbbá a nem iskolai épületekben működő iskolaorvosi rendelők infrastruktúra fejlesztésére is lehetőséget kell adni. Szükséges továbbá a telemedicina ellátások fejlesztése az érintett területeken.

2. A magyar lakosság – kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetűekre – hosszabb és egészségesebb életének biztosítása érdekében folytatni kell szervezett szűrések megvalósítását a különböző célcsoportok körében.

3. A koraszülések, a csecsemőhalálozás és a kis súlyú újszülöttek számarányának csökkentése érdekében szükséges a tervezett gyermekvállalásra, valamint a várandósságra irányuló intervenció megerősítése, főként a halmozottan hátrányos helyzetű régiókban, ehhez kapcsolódóan a védőnők kompetenciafejlesztése.

4. Célzott programokkal fejleszteni kell a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségkultúráját és egészségtudatosságát, kiemelt figyelemmel az egészségkárosító életmódra, hangsúlyosan a szenvedélybetegségekre, a szerhasználat megelőzésére.

5. Az anyagilag rászoruló személyek egészségi állapotának megőrzése, helyreállítása, a szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök elérése érdekében biztosítani kell, hogy a közgyógyellátásra valamennyi rászoruló személy jogosulttá váljon.

6. A lakosság – kiemelten a hátrányos helyzetűek – egészségi állapotának javítása, a betegségek, valamint az egészség-kockázatok korai felismerésének erősítése érdekében elengedhetetlen az egészségügyi alapellátás további fejlesztése, és az alapellátásban részt vevő szereplők együttműködésének fokozása. Ennek elérésére további, elsősorban a krónikus nem-fertőző betegségek komplex megelőzésének, korai felismerésének és hatékony ellátásának fejlesztését támogató, célzott programok szükségesek.

7. Biztosítani kell a sportolásra és testmozgásra alkalmas terek és szolgáltatások elérhetőségét minden generáció számára. A fejlesztésekben szem előtt kell tartani a sport, az örömteli fizikai aktivitás és az egészségtudatos életmód jelentőségét a hátrányos helyzetű és roma közösségek életében, kiemelten a gyermekek és fiatalkorúak fejlődésében.

8. Továbbra is szükséges a helyi sport- és szabadidős infrastruktúra fejlesztése.

9. A minél szélesebb társadalmi rétegek sportba való bevonása érdekében folytatni kell a HISZEK Benned Sport Programot kiemelt vidéki helyszíneken és kisebb településeken is.

10. A sportiskolai rendszer továbbfejlesztésével megfelelő kereteket kell teremteni arra, hogy valamennyi tanköteles utánpótláskorú sportoló – ideértve a hátrányos helyzetű gyermekeket is – a köznevelési kötelezettség és sporttevékenység összehangolásával kettős karrier-alternatíva mentén sikerrel érvényesüljön mind a köznevelés és később a felsőoktatás, mind a sport területén.

 

VII. Roma identitás, közösségépítés, szemléletformálás, jogérvényesítés

1. A diszkrimináció elleni küzdelem, a kölcsönös szemléletformálás és a különféle kulturális hagyományokkal rendelkező csoportok közötti együttműködés erősítése érdekében támogatni kell a roma nemzetiségi kultúrát, a roma nyelv és kulturális hagyományok ápolását, megőrzését és megjelenítését. Közös kulturális tevékenységek támogatásával kell elősegíteni a roma és nem-roma interkulturális párbeszédet.

2. A felnövekvő generációk szemléletformálása, társadalmi együttélésre, kölcsönös megértésre nevelése szempontjából fontos a legnagyobb hazai nemzetiség, a roma népesség történelmének, társadalomtörténetének hangsúlyosabb megjelenítése, a roma kulturális értékek felmutatása a köznevelésben, valamint a roma nemzetiségi oktatás fejlesztése.

3. Támogatni kell a roma nemzetiségi képviselet, az országos, helyi és területi roma önkormányzatok működését és átvállalt közfeladatainak ellátását, az önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi oktatási és kulturális intézményeket. Fejleszteni kell a roma nemzetiségi önkormányzatokat és roma szervezeteket annak érdekében, hogy feladataikat minél hatékonyabban tudják ellátni, és be tudjanak kapcsolódni a helyi és tágabb közösségi életbe, tevékenységük a szélesebb nyilvánosság számára is láthatóvá váljon.

4. Különösen a hátrányos helyzetű településeken folytatni kell a helyi közösségek erősítését, fejlesztését, a helyi identitás növelését erősítő programokat, elsősorban a kulturális intézményekre alapozva, együttműködésben a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal.

5. A közösség életében jelentős szerepet játszó civil szervezetekkel olyan speciális megállapodás megkötése szükséges, melynek célja: az érintett felzárkóztatni kívánt közösségek rendszeres, időszakos tájékoztatása a jogszabályi változásokról, azok alkalmazásáról, értelmezéséről; az ágazati közigazgatás színtereinek és feladatkörének ismertetése – ezáltal az ügyintézés megkönnyítése; a mindennapokban hasznos és elengedhetetlen, az agrárium, valamint a környezet- és természetvédelem témakörét érintő információk, módszerek, megoldások bemutatása, gyakorlatban történő alkalmazása.

6. Folytatni kell a roma nemzetiségi színházak működésének támogatását, valamint az előadásainak is teret adó Jelenlét színházi fesztivál támogatását.

 

VIII. A Stratégia megvalósításának intézményrendszere, hazai és Kárpát-medencei partnerség

1. A felzárkózási szakpolitika nyilvánosságának biztosítására, törekvéseinek és eredményeinek megismertetésére, társadalmasítására, a szakterület működési és fejlesztési kérdéseinek széles körű áttekintésére, az országos és területi, illetve helyi célkitűzések összehangolására erősíteni kell a stratégia partnerségi rendszerét. Folytatandó az elmúlt években megkezdett Roma Platform fórumsorozat.

2. Szükséges a felzárkózáspolitika térségi együttműködési fórumaként létrehozott megyei felzárkózási kerekasztalok működésének további támogatása, szakpolitikai megerősítése, a megyei és az országos, valamint a területi és helyi fejlesztések összhangjának erősítése.

3. Erősíteni kell a nemzetközi – ezen belül a Kárpát-medencei – felzárkózáspolitikai tapasztalatcserét, az egyes országokban hasonló, a szegénységet, a roma népességet érintő társadalmi problémák mérését, kezelését, a beavatkozások nyomon követését illető módszertani együttműködéseket.

 

IX. A stratégia nyomon követése, monitoring

1. Fejleszteni kell a társadalmi felzárkózási stratégia nyomonkövetési és értékelési rendszerét, a felzárkózási beavatkozások hatékonyságának és fenntarthatóságának vizsgálatát. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Stratégia indikátor rendszerének kialakítására, karbantartására, folyamatos frissítésére, a nyomon követés szempontjából alapvető vizsgálatok, kutatások végrehajtására.

2. Fejleszteni kell a statisztikai adatgyűjtéseket a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők életkörülményeiről, valamint a különböző hátrányos helyzetű csoportok ellátásairól annak érdekében, hogy vizsgálható legyen a szegénység továbbörökítésének kérdése, biztosított legyen az intézkedések célzottságának és eredményeinek nyomon követése, értékelése.

3. Fejleszteni kell a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban részesülő gyerekek esetében (Biztos Kezdet Gyerekház és tanoda) a KIR rendszerben történő nyomonkövethetőséget. A Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásaiban részesülő 3 éves és fiatalabb gyermekek esetében az óvodai nevelésbe kerüléstől, a tanoda szolgáltatásaiban részesülők esetében az általános és középfokú tanulmányokhoz kötötten, az oktatási azonosítójukhoz kapcsolva érhető el, hogy látszódjon az esélynövelő szolgáltatás igénybevételének az előzménye a köznevelés rendszerében működtetett adatkezelési rendszerekben.

4. Fejleszteni kell a felzárkózáspolitikai háttérintézmény szakmai tevékenységét. Ki kell alakítani a felzárkózási fejlesztések területi szintű koordinációját, valamint a felzárkózási beavatkozások szakmai módszertani ellenőrzési és monitoringrendszerét. Folytatni kell a kiemelt jelentőségű fejlesztési programok végrehajtásának szakmai és módszertani támogatását, az érintettek bevonását szolgáló mentorhálózat, valamint projekt-nyomonkövető rendszer működtetését.

5. A nyomon követéshez kapcsolódóan kiemelt figyelmet kell fordítani a nyilvánosság, a partnerszervezetek, a partnerségi fórumok rendszeres tájékoztatására, bevonására a monitoring folyamatba.

 

 

Részletek
1619/2021. (IX. 3.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről.
Magyar Közlöny 2021. évi 162. szám (2021. szeptember 3.)

 

 

 

Hozzászólások megtekintéseClose Comments

Leave a comment