A Magyar Közlöny 2017. évi 172. számában (2017. október 26.) jelent meg a 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról.

A törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra (a továbbiakban együtt: költségkedvezmény) terjed ki. A jogszabály tárgyi és személyes költségmentesség vonatkozásában állapítja meg a szabályokat.

A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél

a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,

d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,

e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy

f ) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fenti bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs. A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy

a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,

b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy

c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek

az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.

A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról. A fél költségkedvezmény engedélyezését az eljárás – ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is – megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.

 

A tárgyi és személyes költségmentesség, a költségbejegyzés alkalmazásának feltételeiről, további szabályairól (kérelem benyújtás, elbírálása, felülvizsgálat, kedvezmény megvonása), a törvényben lehet olvasni, mely egyben felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek igazolására vonatkozó további részletes szabályokat.

 

Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet.

Részletek

2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról

Magyar Közlöny, 2017. évi 172. szám (2017. október 26.)

KÖZLÖNY LETÖLTÉSE

Show CommentsClose Comments

Leave a comment