A Magyar Közlöny 2024. évi 133. számában (2024. december 23.) jelent meg az Alkotmánybíróság 22/2024. (XII. 23.) AB határozata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdés a) pont az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapításáról, megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról.

Az eljárás a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) ellátással kapcsolatos alapjogi problémát tárt fel.

Az alapügy felperese a keresetet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság az 5/2023.  (VI. 6.) AB határozatában a Szoctv. 39.  § (1) bekezdés az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenességét megállapította, és azt megsemmisítette, ám azt a jogalkotó utóbb visszaírta a törvénybe, újra alaptörvény-ellenessé téve azt.

A határozat szerint a jogalkotó szándéka szerint a GYOD

  • (i) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek saját háztartásban történő nevelését, gondozását ismeri el és honorálja;
  • (ii) a gyermek életkorára tekintet nélkül;
  • (iii) főszabály szerint a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó szülője számára; azonban
  • (iv) a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő meghatározott okokból történő kiesése esetén (halál, a gyermek állandó és tartós gondozásának akadályozottsága a szülő egészségi állapota miatt, szülői felügyeleti jog szünetelése, szülői felügyeleti jog megszüntetése) a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó is jogosult lehet az ellátásra.

Az eljárásban fő problémát az jelentette, hogy ha a szülő számára nem állapították meg a GYOD-ot, akkor arra később a hozzátartozó már nem válhatott jogosulttá. A gyod célja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos és ezért önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás saját, a gyermekkel közös háztartásban, a gyermek életkorától függetlenül. Ennek megfelelően homogén csoportnak változatlanul mindazon, a Ptk. 8:1.  § (1) bekezdés 2.  pontja szerinti hozzátartozók tekinthetőek, akik a jogalkotó szándéka szerint GYOD-ra jogosultak akkor, ha a saját, gyermekkel közös háztartásukban tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, a szülő pedig objektív módon nem tudja a gyermeket nevelni, vagy pedig arra nem jogosult.

A Szoctv. 39.  § (1) bekezdés a) pont az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a  gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alkotmányosan elfogadható, észszerű indokolás nélküli különbségtételt valósít meg a  homogén csoporton belül azáltal, hogy különbséget tesz azon esetek között, amikor a hozzátartozó a szülő halála vagy egészségromlása, illetve a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése miatt gondozza saját háztartásában a  tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.

Teljes határozat a Közlönyben.

Magyar Közlöny, 2024. évi 133. szám