A Magyar Közlöny 2025. évi 122. (2025. október 20.) számában megjelent a Kormány 319/2025. (X. 20.) Korm. rendelete a hátrányos helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatásáról.
A Kormány a leghátrányosabb helyzetű településeken együttműködik a helyben jelen lévő civil szervezetekkel az ott élők életminőségének javítása érdekében.
A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter elősegíti a hátrányos helyzetű településeken élők lakhatását, ennek keretében közfeladatként végzi a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek (a továbbiakban: civil szervezet) által ingyenesen a miniszternek hasznosításra felajánlott és a miniszter által hasznosításra alkalmasnak talált ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatási konstrukció keretében történő hasznosítását.
E rendelet alkalmazásában integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatási konstrukciónak minősül az ingatlan minden olyan, társadalmi integrációs céllal történő hasznosítása – ideértve a bérbeadást is –, amely az érintetti kör társadalmi helyzetének figyelembevételével valósul meg.
A felajánlást tevő civil szervezettel a miniszter írásbeli megállapodást köt, amely tartalmazza
- a) a felajánlott ingatlan azonosítására szolgáló adatokat és
- b) a civil szervezet nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a felajánlott ingatlan használatba adásáról a miniszterrel vagy a miniszter által a közfeladat ellátásába bevont közreműködővel szerződést köt, amely nem lehet visszterhes, és amely tartalmazza, hogy a civil szervezet az ingatlant a közszolgáltatási szerződés megszűnéséig nem idegenítheti el.
Ha szerződés valamely okból nem kerül megkötésre, a civil szervezetet hátrányos jogkövetkezmény nem terheli.
Az 1. § (1) bekezdésében foglalt közfeladat ellátása érdekében a miniszter egyes lakásügynökségi feladatok ellátásába közreműködőként az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (MRKL) vonja be, az MRKL egyetértése esetén. A közszolgáltatási szerződés legalább egyéves és legfeljebb hároméves időtartamra köthető meg.
Az MRKL a bevonása esetén az ingatlant üzemelteti, arra vonatkozóan lakásbérleti vagy más használati, hasznosítási szerződést köt. Az MRKL a bérlőket átlátható módon, nyilvános pályázat útján választja ki, ennek során figyelembe veszi társadalmi helyzetüket és rászorultságuk mértékét. A bérlők társadalmi helyzetének javítása érdekében az MRKL szociális munkát végez, amelynek részletes tartalmát a közszolgáltatási szerződés határozza meg.
A lakásbérleti jogviszonyból származó bevétel, valamint az ingatlanra megkötött egyéb használati és hasznosítási szerződésből származó bevétel az MRKL-t illeti meg. A bérleti díj meghatározása során az MRKL figyelembe veszi a bérlők társadalmi helyzetét és rászorultságát.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
