Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

Szakmai meghatározás, tevékenységek

Az ápolást-gondozást nyújtó intézmények tartósan – legtöbb esetben az intézménybe kerüléstől élethosszig terjedően – biztosítják a teljes körű ellátást az igénybevevőknek. Az ápolást-gondozást nyújtó intézmények típusai:

• Idősek otthona

Az idősek otthonában meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

Az idősek otthonának speciális formája a szakápolást is nyújtó idősek otthon (szakápolási központ), amiben szakápolás annak a 18. életévét betöltött személynek nyújtható, aki betegségéből adódóan szakápolást igényel, de akut fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és állandó orvosi felügyeletre nem szorul és akit a kezelőorvosa vagy – intézményi jogviszony fennállása esetén – a szociális intézmény orvosa szakápolási központba beutalt. Szakápolási központban a szakápolás legfeljebb hat hónapos időtartamra biztosítható, ami több alkalommal, de legfeljebb hat hónapos időszakkal hosszabbítható.

Idősek otthonában a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

• Fogyatékos személyek otthona

A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell – a fogyatékosságának megfelelő – szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője az alapvizsgálat elvégzésének kezdeményezésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is elvégzi, és tájékoztatja az ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.

• Pszichiátriai betegek otthona

A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján – nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége időskori vagy egyéb szellemi leépülés, súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar vagy szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.

• Szenvedélybetegek otthona

A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján – szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de – a külön jogszabályban meghatározott – kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

• Hajléktalanok otthona

A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A bentlakásos intézmények általános elvárásai érvényesülnek azzal, hogy a 24 órás, folyamatos ápoló-gondozó ellátáshoz szükséges feltételeket biztosítania kell. A személyi feltételek ennek megfelelően, a gondozó-ápoló személyzet iránti igény elérheti a 24-30 főt 100 ellátottra.

A finanszírozás az átmeneti intézményeknél leírt elvek alapján történik, a számított személyi létszámhoz igazodó bértámogatásból és az intézményüzemeltetési támogatásból áll össze. Emellett az intézmények működésében fontos szerepe van a térítési díjbevételnek. Az ápolás-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a térítési díj meghatározása egy összetett folyamat, a havi jövedelem mellett az ellátott ingatlan- és pénzvagyona is figyelembe vehető. Magához a bekerüléshez is meghatározható egyszeri belépési hozzájárulás is (ez akár elérheti a 8 millió forintot is).

Aktuális helyzet

Az ápolást-gondozást nyújtó intézmények száma Magyarországon rendkívül magas, 1 119 engedélyes 77,3 ezer férőhelyet működtet az országban¹. Ebben a szegmensben a legnagyobb részt az idősotthonok adják, az intézmények 78%-a és a kapacitások 74%-a ide tartozik. A második legnagyobb tételt a fogyatékos személyek ápoló-gondozó intézményei adják 15%-os aránnyal. A többi célcsoport együttesen adja az intézmények és kapacitások 12%-át.

Ápolást-gondozást nyújtó intézmények és kapacitások megoszlása intézmény típusa szerint

A fenntartói részt tekintve itt változatos a kép². A legnagyobb számban működő idősek otthonai között a központi kormányzati részvétel alacsony, az önkormányzati, egyházi és civil szektor adja a kapacitásokat. Ez az arány főként az állami és önkormányzati kézben lévő idősotthonok egyházaknak átadásával jött létre. A fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátásában viszont a központi kormányzati szektor a domináns, de itt is az egyházi részvétel a második legnagyobb. A hajléktalan személyek ellátása meglehetősen kis tétel a rendszerben, ebben a civil-egyházi szektor a meghatározó.

Ápolást-gondozást nyújtó intézményi kapacitások megoszlása fenntartó típusa szerint

A szakápolási központok létrejötte

A szociális törvényben 2017 szeptemberében jelentek meg a szakápolási központok. Az idősotthonok egyik speciális ellátási formája lett a szakápolási központ, melyekben összekapcsolódik a szociális gondozás és az egészségügyi szakápolás.

A szakápolás egy speciális terület, hiszen egészségügyi szolgáltatásként működik fekvőbeteg-ellátó intézményekben, illetve otthoni szakápolási szolgálat formájában. Erre az egészségügyi törvénynek megfelelő eljárásban kell engedélyt szerezni. Az ápoló-gondozó intézmények eddig is kaphattak intézményen belüli szakápolásra engedélyt, de a feladat ellátása nagy kihívást jelentett. Ennek oka elsődlegesen a munkaerőhiány volt, ami az egészségügyi és szociális szektor közötti bérfeszültségből származott. Ezt a helyzetet részben orvosolta a 2018-tól bevezetett egészségügyi kiegészítő pótlék, mely a szociális és gyermekvédelmi intézményekben a kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatottaknak (orvos, ápoló, vezető ápoló, vezető szakápoló), illetve az otthoni szakápolásra vagy szakápolásra egészségügyi engedéllyel rendelkező bentlakásos szociális intézményben, szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott személyeknek jár.

A szakápolási központok tekintetében a következő fontos lépés a kórházi krónikus ápolási osztályok áthelyezése a szociális intézményrendszerbe. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2022. évi adatai alapján országosan 3 089 krónikus betegápolási ágy állt rendelkezésre országosan, ebből 2 651 volt működő. Az éves betegforgalom csaknem 9 ezer fő volt, a betegek 52%-a elhalálozott. A szakminisztérium tájékoztatása alapján nagyságrendileg 2 500 ágy kerül át a szociális ellátórendszerbe, az ágyak átvételével együtt a hozzájuk tartozó szakdolgozókat és átkerülnek a szociális intézményekhez megtartva az egészségügyi szektorban érvényes bérüket.

A szakápolási központokba idősotthoni ellátásra gondozási szükséglettel rendelkező felnőttek kerülhetnek, akik betegségükből adódóan szakápolást, de akut kórházi ellátást és állandó orvosi felügyelet már nem igényelnek. A személyeket a kezelőorvosuk vagy a szociális intézmény orvosa utalja be a szakápolási központba. A szakápolási központokban legfeljebb hat hónapig kaphat ellátást az igénybe vevő, ugyanakkor orvosi felülvizsgálatot követően ez akár több alkalommal (6 hónapos időszakokban) meghosszabbítható.

Mi a központok létrehozásakor cél volt, hogy az ellátottak környezete otthonossá váljon, a szolgáltatásban az addigi egészségügyi profil mellett erőteljesebben megjelenjenek a szociális intézményekre jellemző elemek (pl. közösségi programok, szabadidős foglalkoztatás, stb.). Kérdéses, hogy ez mennyire valósítható meg, ugyanis az eddig szakápolási központtá minőstett intézmények fizikailag is a korábbi, kórház jellegű épületekben működnek tovább.

A szakápolási központban az ellátott által fizetett térítési díj összegét az ellátott havi jövedelme alapján állapítják meg a szociális intézményekre vonatkozó szabályok szerint. Az intézmény az ellátást akkor is biztosítja, ha a gondozásra szoruló személy esetleg nem rendelkezik jövedelemmel.

A törvényi feltételek megteremtés után³ több lépésben kerül sor az átszervezésre, első ütemben 6 intézmény (334 ápolási ágy) átalakítására kerül sor a szakápolás költöztetése nélkül, fenntartóváltással, 2023. júliustól, 2024-ben és utána több lépcsőben zajlik az intézmények átadása. A szakápolási intézményeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásába veszik át, a betegek ellátási helye nem változik, csak az igénybe vett szolgáltatás összetétele módosul.

Engedély nélküli szolgáltatások

A hazai ellátórendszerben a nyugat-európai államokkal szemben nincs hagyománya a for profit részvételnek, az engedélyezett férőhelyeknek mindössze csak kb. 2%-a mögött nincs állami finanszírozás. A kiépített kapacitásokkal szemben folyamatosan nagy igények álltak hosszú évekig, a 2016-tól 2019 végéig publikált várakozói lista alapján legnagyobb várólista az idősek bentlakásos intézményeinél volt⁴. A több éves várakozás miatt megjelentek az engedély nélküli ellátások. Ezek részben otthonközeli formában („fekete gondozás”) működtek, ennek a jelenségnek a mértékéről becslések sem állnak rendelkezésre. Az engedély nélküli szolgáltatás másik formája a kvázi intézményi ellátásként működő otthonok létrejötte volt, e téren a hatósági felderítés hatékonyabb volt, de a jelenség folyamatosan újratermelődik.

A 2015. augusztus 1. napjától életbe lépő jogszabály módosítások⁵ alapján a Kormányhivatalok egyes – jogszabályban meghatározott, hatósági ellenőrzés során hozott – döntéseit, és hatósági szerződéseit a Szociális Ágazati Portálon közzé kell tenni. Ezen közzétételi kötelezettség hatálya alá tartoznak az engedély nélkül működtetett szakosított ellátások esetében hozott döntések is. 2016 és 2023 közepe között a közzétételi lista több mint 70 engedély nélkül működő idősellátó adatait tartalmazta, 2024 első felében 4 engedély nélküli szolgáltatás került fel a listára. Az engedély nélkül működő szolgáltatásokkal szembeni fellépés az összes hatósági közzététel közel ötödét adta. Több olyan természetes, illetve jogi személy is szerepel a listán, akivel szemben több alkalommal indult eljárás.

Az ellátás iránti fokozott igény várhatóan a jövőre vonatkozóan is folyamatosan újratermeli a problémát, a bentlakásos intézményi rendszer mellett az otthoni gondozás területén is jelentős „fekete” gondozási rendszer működik.

Idősotthon a IV. kerületben

Megjegyzések

¹ Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. július 26. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban.

² A fenntartói összetételnél folyamatos a mozgás. Egyrészt egyre több civil számára válik fenntarthatatlannál a szolgáltatás, másrészt az állami intézmények egyházi fenntartóknak átadása is folyamatosan zajlik. A szakápolási intézményeknél bejövőként vannak jelen a kórházaktól átvett krónikus belosztályok; ezekből jelenleg nincs sok, de az átvétel folyamatosan zajlik.

³ A szakápolás átalakításához a jogalapot a 2022. évi LXXIII. törvénnyel bevezetett módosítás, a 1993. évi III. törvény 131/C-131/I. § adja, az átalakításra kijelölt intézményeket a 14/2023. (V. 31.) BM rendelet tartalmazza.

⁴ A közzétett várólista adatok és elemzéseik a Szociális Ágazati Portálon, a Tudástár / Kutatások-statisztikák rovatban elérhetők. Az utolsó közzétett jelentésben 2019 decemberében 80%-os jelentési arány mellett 32 ezer fő várakozót jeleztek az intézmények, szemben az idősellátás kb. 60 ezer férőhelyével. A többi szakosított ellátási formára összesen kb. 3 ezer fő várakozott.

⁵ Az 1993. évi III. törvény 92/K. § (8) bekezdése, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 98. § (11) bekezdése alapján