A bölcsődei ellátás jelen pillanatban a legkiterjedtebb és legnagyobb kapacitású szolgáltatások egyike.
Történeti áttekintés
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. 1873-ig Magyarországon mindössze tíz bölcsőde nyílt és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A férőhelyek 17%-a erősen kötődött a munkahelyekhez, un. üzemi bölcsődékben állt rendelkezésre (KSH, 2012).
A rendszerváltást követően a bölcsődei férőhelyek száma erősen visszaesett, a mélypontot 2003-ban 517 működő bölcsődében kevesebb mint 24 ezer férőhely jelentette, de még 2009-ben sem volt több 26,5 ezer férőhelynél.
A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá. A bölcsődei rendszer fejlesztését első sorban a jobboldali kormányzatok helyezték központba, a családcentrikus szemlélet részeként.
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellet nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. Előre láthatóan a dinamikus bővülés a továbbiakban is folytatódni fog, hiszen az uniós forrásokból ezek a fejlesztések megvalósíthatók.
Bölcsődei férőhelyszámok alakulása 2000-2023 között (KSH alapján).
A 2024-ben működő bölcsődei engedélyesek a szolgáltatás kezdetének éve szerint1.
A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek. 2010 előtt általános probléma volt az engedélyezett létszám feletti csoportok léte, ami országosan rendkívül magas kihasználtságot eredményezett, ez ma már 90% körüli értékre csökkent, ami továbbra is teljes kapacitáson működést jelent.
Bölcsődei ellátások kihasználtsága 2000-2022.
Bölcsődei ellátások kihasználtsága járási szinten, 2022 végén (KSH,2023).
Szakmai meghatározás, tevékenységek
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást – e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában2. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti. A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.
Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás
A bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételei szigorúan szabályozottak3. A bölcsődei dolgozók a szociális ágazatban egy szakmailag önálló entitás. Tartalmát tekintve közelebb áll a pedagógai (köznevelési) szektorhoz, mint a szociálishoz, ugyanis maga az ellátás inkább szól a kisgyermekek szükségleteiről, a korosztálynak megfelelő fejlődés támogatásáról, mintsem valósan szociális problémának tekintett jelenségek kezeléséről.
Gyakran felmerül, hogy a bölcsődei ellátási formák valójában jobban illeszkednének a köznevelési rendszerbe, a szociális-gyermekjóléti funkció a gyermekek napközbeni ellátásában kevés szociális elemet tartalmaz. A személyi feltételeket illetően is a bölcsőde a szociális és köznevelési rendszer között helyezkedik el, de inkább utóbbihoz áll közel, a dolgozói ismeretek meghatározóan a pedagógai kapcsolódású tudásanyag dominál.
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is. A szociális és gyermekjóléti ágazaton belül a bölcsődei dolgozók bérszintje mondható a legjobbnak, messze magasabb az azonos besorolású szociális-gyermekvédelmi szakdolgozókhoz képest.
Aktuális helyzet
2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel4, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. Az igen kis fajlagos méretű minibölcsődék és munkahelyi bölcsődék az engedélyesek 16%-át adják, de a rendszer kapacitásában együttesen is csak 7%-ot képviselnek.
Bölcsődék és kapacitások eloszlása.
A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek. A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik – értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók. A 100 fő feletti férőhelyes bölcsődék csak az intézmények 4%-át jelenti, de a teljes kapacitás 22%-a itt található (maximális létszám itt 170 fő, természetesen ez a jogszabálynak megfelelő csoportlétszámokkal értendő).
Engedélyesek eloszlása az engedélyezett férőhelyszám alapján.
A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő. Látható az adatokból, hogy az önkormányzati rendszer első sorban a hagyományos bölcsődék működtetésében van otthon, a nem állami szektor az alternatív bölcsődei formákban játszik jelentős szerepet.
Engedélyesek és férőhelyek eloszlása fenntartó típusa szerint.
A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott. Az állami finanszírozás nélkül működő bölcsődék többnyire munkahelyi és családi bölcsődék, ahol nonprofit gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások is megjelennek a fenntartók között.
Megjegyzések
1 2024 augusztusi állapot szerint működő engedélyesek a bejegyzés dátuma szerint.
2 A bölcsődei ellátás és különböző formáinak szakmai meghatározása és feladatainak leírása a Gyvt. 42-44/A. § és az NMr. 34-51/J. §. tartalmazza.
3 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. cím, illetve 2. és 3. melléklet.
4 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. augusztus 8. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. Nagyobb intézményekhez több engedélyes tartozhat, mint önálló telephely, így a bölcsődék, mint intézmények száma ennél jelentősen alacsonyabb.
1 Comment
Comments are closed.