Történeti áttekintés A nappali ellátás, mint szociális szolgáltatási forma szintén a rendszerváltás előtti időkre tekint vissza. Az államszocialista időszakban főként az idősek nappali ellátása tudott fejlődni, az egyéb nappali ellátások megjelenése a rendszerváltást követően indult meg és fejlődésük is meglehetősen lassú üteműnek mondható. Az egyes ellátotti célcsoportok esetében az ellátás sajátos fejlődési utakat járt be, ennek nyomai mai napig jól azonosíthatók az…
Történeti áttekintés Magyarországon az utcai szociális munka már a rendszerváltás előtti időkben megjelent, természetesen nem intézményesült formában, hanem egyfajta rendszeren kívüli karitatív segítségként. A rendszerváltást követően a hajléktalanság jelensége egyre látványosabbá vált, az állam ezt a problémát nem tudta megfelelően kezelni. Az első utcai szociális segítő képzés 1991-1992 zajlott, e képzés végzős hallgatói 1992-ben alapították meg az Utcai Szociális Segítők Egyesületét. A…
Történeti áttekintés A rendszerváltás előtt a hazai szenvedélybetegségek tekintetében egyértelműen az alkohol volt a legnagyobb tényező, ehhez kapcsolódóan a gyógyszerekkel (pl. nyugtatók) való visszaélés volt jellemző. Ugyanakkor a magyar állam ezeket a problémákat nem ismerte el, így intézményi szintű segítség, illetve probléma-kezelés sem jelent meg. Bár a dohányzás addikció, ezt nagyon ritka esetektől eltekintve nem tekintik szenvedélybetegségnek, ugyanis nincsenek olyan markáns, életvitelt…
Történeti áttekintés A pszichiátriai és az addiktológiai ellátás alapvetően az egészségügyi ellátórendszerben alakult ki. A rendszerváltás után még jelentős pszichiátriai fekvőbeteg kapacitások voltak a magyar egészségügyben – 1994-ben kb. 12 000 pszichiátriai férőhely (Bugarszky, 2011) –, ez fokozatosan csökkent, illetve alakult át, 2023-ban már csak 2 800 ágy állt rendelkezésre a pszichiátriai ellátásban (NEAK, 2024). Az 1960-as évektől kezdték el a pszichiátriai gondozók…
Történeti áttekintés A támogató szolgáltatás egy modellkísérleti program után 2003. január 1-től került a szociális ellátórendszerbe, mint speciális alapellátási feladat. A szolgáltatást a települési önkormányzatok, illetve feladatellátási szerződés keretében nem állami fenntartók működtették. A későbbiekben a szolgáltatást kiterjesztették a kistérségekre is, ez a kisebb településeknek is lehetőséget nyújtott arra, hogy társulások formájában együttesen indítsanak szolgáltatást. A szolgáltatás 2003-2008 között normatív támogatási rendszerben…
Történeti áttekintés A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellkísérleti programja vezette be, ezt követően 2005-ben vált az ellátórendszer részévé. Az otthonközeli ellátásokat előtérbe helyező koncepciókban a szolgáltatás szerepe felértékelődött, a széles körű elterjedését ugyanakkor akadályozták a technológiai nehézségek és a rendszer költséges kiépítése. A 2000-es évek elején rendkívül kedvező feltételek mellett lehetett a szolgáltatás igényelni, az igénybevétel térítésmentes volt. Ennek…
Történeti áttekintés A házi segítségnyújtás az egyik legrégebben működő szociális szolgáltatás, formális szolgáltatásként 1966-ban kísérleti jelleggel vezették be néhány nagyvárosban, jogi szabályozására e tapasztalatok alapján 1976-ban került sor1.Akkor első sorban az önmagukat ellátni nem képes, gondozási feladatokat ellátni nem képes természetes támogatókkal nem rendelkező idősekre fókuszált a rendszer. 1986-tól a rendszer nyíltabbá vált, az időskorúak mellé a „fogyatékos, vagy egészségi állapotuk miatt…
Történeti áttekintés Az étel(meg)osztás a legrégebbi karitatív cselekedetek közé tartozik, ennek szervezett, „intézményesített” formáira már ókori, középkori példák is bőségesen állnak rendelkezésre. A hazai szociálpolitika fejlődése során több helyen felbukkan, az államszocialista gondoskodási rendszerben 1976-tól jelent meg a szabályozottan a szociális étkeztetés1, bár egyes helyeken ennél régebbi szolgáltatásokról is találni információt. Az 1993-as szociális törvényben az étkeztetés az alapellátások között jelent meg,…
