A finanszírozásról szóló rovatunk első a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, ezen belül pedig a szolgálatok és központok támogatási rendszerét nézzük meg, szerkezetileg, összegszerűen, illetve a rendszer működésének sajátosságait illetően.
A család és gyermekjóléti szolgáltatás finanszírozását 2016-tól, a kétszintű rendszer felállításától kezdve vizsgálom. Alapvetően mind a család- és gyermekjóléti szolgálatok (továbbiakban szolgálat) és a család- és gyermekjóléti központok (továbbiakban központ) finanszírozási elve azonos elveken nyugszik és a 2016-2022-es időszakot tekintve stabil volt, nem történt lényeges módosítás. A szolgáltatás jelenlegi finanszírozása a teljesítmény-indikátor nélküli finanszírozási rendszerek közé sorolható, ezen belül a települési lakosságszám alapján támogatott szolgáltatások közé tartozik.
Család és gyermekjóléti szolgálat
A finanszírozás alapját egy viszonylag összetett képlet határozza meg:
T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ
ALsz = alaplétszám,
járásszékhely önkormányzatok esetében: lakosságszám/8 000,
fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: lakosságszám/12 000,
egyéb önkormányzatok esetében: lakosságszám/5 000, de minimum 1 fő,
SZk = korrekciós szorzója,
azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5 %-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,
KLsz = kiegészítő létszám, egy tizedesjegyre kerekítve.
a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5-8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,
FŐ = fajlagos támogatás összege (évente, a költségvetési törvényben kerül rögzítésre)
A Kvtv szövegezése alapján a támogatás meghatározása a „személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével” történik, ez azonban bármennyire is jól hangzik, biztos nem igaz. Egyrészt a biztosított finanszírozás akkor sem biztosítana szolgálatok egy dolgozóra eső költségeit, ha dolgozói létszám azonos lenne a Kvtv-ben számolt létszámmal. Valójában azonban az elvárt dolgozói létszám ennél magasabb, ugyanis a szakmai rendelet szerint az elvárt dolgozói létszám magasabb a finanszírozottnál.
Az Nmr szrint a családsegítők szakmai létszáma 4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy – ha ez magasabb létszámot eredményez – minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő. Az Nmr. szerinti létszám a Kvtv. ALsz értékénél alapértelmezetten 25%-kal magasabb, járásszékhely településeken a duplája, fővárosi kerületeknél pedig három szorosa. És még mindig lehet nagyobb az eltérés, ha a gondozott családok száma meghaladja a családsegítőnként a 25-öt. És akkor ebben még nincsenek benne az ajánlott létszám szociális asszisztensei.
Emiatt nyugodtan mondhatjuk, hogy a költségvetés így nagyon jelentős mértékben alulfinanszírozza a szolgáltatást, ami a települések számára komoly költségvetési terhet jelenthet. Ez azért is gond, mert a család- és gyermekjóléti szolgálatok képezik a szociális ellátórendszer első védvonalát, működtetik a szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszert, s általában véve egy rendkívül sokoldalú segítségnyújtás platformjai (lehetnének).
Család- és gyermekjóléti központok
A család és gyermekjóléti központ finanszírozási szerkezete a szolgálatokéhoz hasonló, de nem csak a gyermekvédelmi feladatok létszámát kalkulálja be a képlet, hanem a központokra telepített egyes többlet-feladatokat is. A számított szakmai létszám meghatározása itt is számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik, ez rendkívül hasonló a szolgálatoknál látottakhoz, de annál kicsit bonyolultabb. Ebben a képletben az elmúlt években voltak kisebb-nagyobb korrekciók (pl. a szociális diagnózis kapcsán). A jelenleg hatályos verzió a következő:
JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT
JAT = a támogatás összege,
JALsz = járási alaplétszám,
a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve. A JALsz értéke:
járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő,
kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,
SZk = korrekciós szorzója (SZk),
azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőzőév május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5 %-ot: 1,5, minden más esetben: 1,
JKLsz = kiegészítő létszám, egy tizedesjegyre kerekítve.
Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:
EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,
FT = a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében 10 460 000 Ft/engedélyes.
A központok esetében is az egyik fő probléma a finanszírozás tekintetében, hogy elvárt létszámok meghaladják a finanszírozott létszámokat. A szolgáltatás alapját jelentő esetmenedzserből 7000 fő járási lakosságszámra vetítve szükséges 1 fő, de , de minimum 3 fő. Ha ez magasabb létszámot eredményez, akkor minden 50 ellátott családra 1 fő esetmenedzser alkalmazása szükséges. Finanszírozási szempontból ez a járásszékhely településekre nézve jelent többletterhet, mert a járási települések vonatkozásában ellátott feladatot a járásszékhely település önkormányzata viseli minden ellentételezés nélkül. Plusz egy fő létszámként kerül be a létszámba járásonként a szociális diagnózis végző személy létszáma.
Mennyi az annyi?
A szolgálatok és központok finanszírozása az átalakítást követően 2016-2018 között azonos összeggel futott (3 millió forint / számított létszám). A 2019. évi költségvetési törvény még évi 3 millió forintos támogatással indította a szolgáltatásokat, de év közben kiegészítés (kiegészítő fajlagos támogatás) érkezett ehhez. Ez a kiegészítés nagy részben az előző évek bérminimum-emelései nyomán „elszálló” személyi kiadások kompenzálását szolgálta, az azóta bekövetkező emelések hivatkozási alapjai is többnyire a személyi kiadások fedezete. Ettől az évtől a központ és a szolgálatok finanszírozása elvált egymástól, a számított létszámra eső támogatás a család- és gyermekjóléti központoknál alacsonyabb összegű. A 2020. évben szintén volt kiegészítő támogatás, ami kormányrendeleti szinten jelent meg (ki gondolná, hogy egy kormányrendelet simán felülírja a költségvetési törvényt, ugye?). 2021-ben pedig egy összevont, járványhelyzeti intézkedéseket tartalmazó
A szolgálatok finanszírozásánál a fenti képleten túl a szociális ágazati pótlék önálló finanszírozása is jelen van, a szakdolgozók illetményének a Kjt. szerinti alapösszege a fajlagos támogatást terheli (ez nagy részben gyakorlatban a minimálbér éves összegét jelenti), ezen felül külön számolandó a szociális ágazati pótlék támogatása.
Értékeljünk…
A család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok esetében a legnagyobb probléma, hogy az elvárt szakdolgozói létszám és a finanszírozott szakdolgozói létszám eltérő képlettel dolgozik, emiatt a szolgáltatás alapvetően egy alulfinanszírozott konstrukcióban működik. Valamiért az elmúlt években a központok finanszírozása lemaradt a szolgálatokétól. Szintén érdemes kiemelni (már ez nem szolgáltatás-specifikus, hanem ágazati szintű probléma), hogy nagyon nehéz nyomon követni a finanszírozási helyzetet.
Valahogy így néz ki a rendszer – a 2021-es adatoknál a benyújtott tv. tervezet elfogadásával számoltam, a 2022-es évre pedig a költségvetési tv. javaslatban foglalt összeggel.
Források:
- 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
- 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
- 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről
- 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
- 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020 évi központi költségvetéséről
- 2020. évi XC. törvény Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről
- 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 305/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet a települési önkormányzatok által biztosított egyes közszolgáltatásokat érintő bérintézkedések kiadásainak támogatásáról.
- T/16118 Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről
- T/15974 A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról
