Böngésszünk egy kicsit a KSH családtámogatási adataiban 1995-2021 között.
Mindenek előtt érdemes leszögezni, hogy a KSH – STADAT adatsor első pillanatra igen látványosnak tűnik, de ezek a nyers adatok önmagukban elég megtévesztőek tudnak lenni – bizonyos dolgok nem látszanak s ez néhol pozitív, máshol negatív irányba torzítja a valóságot.
Mi tartozik ide?
A KSH családtámogatási adatai az alábbi ellátások adataira épülnek:
- Csecsemőgondozási díj
- Anyasági ellátások
- Gyermekgondozási díj
- Gyermekgondozást segítő ellátás
- Gyermeknevelési támogatás
- Családi pótlék
Gyakorlatilag ezen ellátások a jogszabály szerint nevesített családtámogatásokat jelentik, ugyanakkor kimarad a felsorolásból a családokat érintő egyéb, támogatásként értelmezhető kedvezmények és ellátások köre, pl. a családi adókedvezmény, a családi lakástámogatások különböző formái. A gond az, hogy ezek összegéről a KSH (vagy más hivatalos adatforrás) nem tesz közzé összefüggő, felhasználható adatsorokat, így a családtámogatások szélesebb körét nehéz átfogóan értékelni.
Családtámogatás kiadásai
A KSH által mért 6 ellátás kiadásait tekintve alapvetően 2 csoport látható: a fix összegű ellátások (CSP, GYES) esetén a stagnálás vagy csökkenés jellemző, kiadási növekedés a jövedelemfüggő ellátásoknál (GYED, CSED) látható. A kormányzati politika elő sorban a munkapiaci aktivitáshoz szorosan kapcsolódó ellátásokat preferálja, ott még bővítés is történt (pl. GYED extra), ami a minimálbér/bérminimum emeléssel és a keresetek növekedésével növeli az állam kiadásait.
Nominálisan a családtámogatási kiadások nőttek az évek során, bár 2010-2014 között látszik egy hullámvölgy. A támogatások halmazán belül az univerzális ellátások jelentősen visszaszorultak, a családi pótlék a 2006-os évben a teljes összeg 65%-a körüli összegről 2021-re visszaszorult csaknem 40% körüli értékre (és várhatóan ez tovább csökken majd). A GYED és CSED pedig együttesen mára csaknem 50% körüli értéket ad ebben a mezőnyben.
Családtámogatások összege ellátásonként (millió forintban) 1995-2021 között
Családtámogatások együttes összege (millió forintban) 1995-2021 között
Ellátások arányának változása a teljes családtámogatási kereten belül 1995-2021 között
GSP arányos családtámogatás
A nemzetközi adatok alapján Magyarországon több, mint egy évtizede a szociális védelemre fordított kiadások a GDP arányában csökkennek. Ez igaz a családtámogatásokra is. A nyers adatok szerint a legnagyobb támogatás arány 2006-2009 között valósult meg, bár itt a 2009-es kiugrásnál figyelembe kell venni a gazdasági válság hatását: nem az állam költött többet a területre, hanem a GDP csökkent. A 2010 utáni időszakban viszont a csökkenő arányt az fokozza, hogy a gazdasági növekedés elméletileg lehetővé tette volna a bőkezűbb támogatási rendszer kiépítését. Valójában ez is történt, csak a rendszer bővítése nem jelenik meg ebben a statisztikai adatsorban.
Családtámogatások összege a GDP arányában (%) 1995-2021. között.
Egyéb szempontok
A KSH adatok nem mutatják meg, de kalkulálni kell(ene) az infláció hatásával. A 2008-2021 időszak közötti MNB adatok 53%-os kumulált inflációt mutatnak, ami azt jelenti, hogy a fix összegű ellátások reálértéke nagyságrendileg a felére csökkent. A 2022-es év inflációs rátája nagyjából a 25-26% körüli tartományban alakul, ami azt jelenti, hogy az összesített reálértékcsökkenés akár 90% körül is alakulhat, de ezt akár többnek is „érezhetjük”, mert a fogyasztói kosár élelmiszer szegmensében még nagyobb volt az infláció.
A másik fontos szempont, hogy a kormányzat a családtámogatások esetében sok mindent másként számol, mint a hivatalos állami statisztikáért felelős KSH. A KSH nem tud a lakáscélú támogatásokról (éves szinten ez az egy tétel 150-400 milliárd forintot jelent), a családok számára hozzáférhető egyéb ellátásokról, kedvezményekről.
Lakástámogatásokra fordított keretösszeg az éves költségvetési és zárszámadási törvények alapján (Lakhatási jelentés, 2022)
A gyermekneveléshez kapcsolódó SZJA kedvezményről pedig még hozzávetőleges adatok sem állnak rendelkezésre, de ha abból indulunk ki, hogy a jogosultsági kör a családi pótlékra jogosultakkal nagyságrendileg azonos, az igényelhető kedvezmény teljes összege pedig magasabb, itt is minimum 3-400 milliárd forinttal kell kalkulálnunk.
A napokban megjelent kormányzati média-bejegyzés a GDP 5,5%-ban adta meg a családtámogatási kiadásokat, ami a fentiek alapján reális, csak épp az nem érthető, hogy ennek a rendszernek az elemeit, összegeit miért nem tudja a kormányzat transzparens módon bemutatni.
Források:
