Most, hogy kiderül, milyen hatalmas összeggel emelkedik a minimálbér és bérminimum, elkezdtem én is a szokásos évi matekolást. Igen, lesz „Bérek, bérpótlékok 2025-ben” anyag.
Igyekszem minden információt összeszedni, de egyre nehezebb, hiszen mind az egészségügyben, mind a köznevelésben olyan bérrendszert állítottak össze, amiben lehetetlen olyan fajta struktúrát találni, mint ami a jó öreg Kjt-ben volt. Van egy alsó és egy felső összeghatár és ami a kettő között történik, azt kívülről kitalálni lehetetlen. Nyilván ez nem véletlen.
Addig is pár érdekesség:
1.
- A minimálbér emelése 9%, bruttó 24.000 Ft, nettó 15.960 Ft.
- A bérminimum emelése 7%, bruttó 22.800 Ft, nettó 15.162 Ft.
2.
Ahogy tavaly elkezdődött, a bérminimum és minimálbér között záródni kezdett a távolság, ennek oka, hogy az uniós minimálbér elvárást a kormányzat úgy tervezi megvalósítani, hogy a minimálbér felzárkóztatása mellett a bérminimum előnyét felszámolja. Ez az elmúlt években 30%-ra volt beállítva, 2025-ben már 20% lesz csak és a később években ez tovább csökken. Ez azt jelenti, hogy a szakképzettség jelentette bérelőny eltűnik a rendszerből.
Hogy egyébként a minimálbér felzárkóztatása mennyire reális célkitűzés, azt egyelőre nem látjuk, mert az elmúlt években a nemzetgazdasági átlagbérhez képest a minimálbér kb. 40-42%, a bérminimum kb. 52%-os szintet tartott, ettől nem igazán sikerült elszakadni. Nagyjából a minimálbérnek a bérminimum szintjére kellene felkapaszkodnia, vagy legalább azt megközelítenie, hogy a célérték közelében legyen.
3.
Mindkét bér emelkedése egyébként a hivatalos (!) inflációs adat fölött várható, az éves infláció nagyjából 4-5%-ra fog kijönni.
4.
Szociális területen jelenleg nincs információ bérrendezésről, sem egyes munkavállalói csoportokra sem az ágazatra nézve. Még lehet, hogy valami lesz, ezt a minisztériumnak nem szokása közölni még a munkavállalói érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel sem. Majd a Közlönyből megtudjuk, ami ránk tartozik.
5.
A pótlékkal együtt kalkulálva a minimálbér-alapú besorolásokban (A kategória) az emelés maximum 8,4%. A bérminimum-alapú besorolásokban (a szociális ágazati pótlék szerint) a nem diplomás munkakörökben (C-tól E-ig) 5,5-6,5% emelést jelent, a diplomás munkakörökben (F-től J-ig) 3,6-5,6% között, értve ezt úgy hogy minél magasabb a fizetési osztály és fokozat, arányaiban annyival kevesebb lesz az emelés mértéke.
Ismét másként: a B besorolású intézményi pár éve dolgozó gépkocsivezető és a szakvizsgával és egyetemi diplomával rendelkező nyugdíj előtt álló kolléga fizetés-emelése forintra azonos összegű lesz 2025-ben.
6.
Hosszabb távon nézve: 2017-hez viszonyítva (beleértve az akkor februárban adott emelést) 2025-ben egy „A” besorolású dolgozó 120-132%-kal magasabb fizetést visz haza, egy nem diplomás szakdolgozó 105-124%-kal, egy diplomás szakdolgozó 58-107%-kal. Viszonyításként a 2017-2024 közötti infláció kb. 65%, 2025-re nyugodtan kalkuláljunk a kumulatív inflációra 70%-ot. 2017-ben a J49 és A01 cella hányadosa 3,1 volt, 2025-re ez 2,1 – ez mutatja, hogy torlódnak felfelé az alsóbb fizetési fokozatok, miközben a bértábla teteje alig mozdul.
Mondhatjuk, hogy a jelenlegi rendszer csak a tudást és a tapasztalatot nem becsüli meg, ugyanis minél magasabb végzettségű és minél több időt tölt a pályán valaki, annál rosszabb a fizetési rendszer progressziója.
7.
Egyébként az ágazat furcsa módon a nemzetgazdasági átlagbérhez felzárkózás jeleit mutatja, a 2017. évi 69%-ról felküzdöttük magunkat a 75%-ig. Ez azonban kevésbé a jólét jele, hanem a minimálbér/bérminimum által felfelé tolódó bértábla hatása, illetve egyes alszektorok bérfejlesztése (pl. a bölcsődei dolgozóké, amik már most magasan körözik az átlagos szociális dolgozók illetményét).
Innen folytatjuk.
