Történeti áttekintés

A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás előzményei már a rendszerváltás előtt megjelentek. A magyar településszerkezet sajátosságai igényelték az aprófalvas térségek, illetve tanyás területek támogatását. Kemény Bertalan kutató 1983-ban tett javaslatot a falu- és tanyagondoki szolgálat koncepciójára. Maga a szolgáltatás 1990-ben jött létre modellkísérleti programként, 1991-től megkezdődött a szolgáltatás fejlesztése (minisztériumi meghívásos pályázat formájában) fokozatosan bevonva a további megyéket a programba. A szolgáltatás eredeti koncepciója alapvetően kevésbé szociális, inkább településfejlesztési jellegű volt. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás a szociális törvénybe 1996-ban került be szociális alapellátásként jelenik meg, 1998-tól jelent meg a működés költségvetési támogatása, a falu- és tanyagondnoki szolgálat formális szétválasztására 2003-ban került sor, de a későbbi években is egy-egy jogi-szakmai szabályozási módosítás finomított a szolgáltatás koncepcióját. Bár maga a szolgáltatás fenntartói oldalról erősen önkormányzat-centrikus, a működtetésben nagyon erősen jelen vannak a szakmai civil szervezetek, melyek megyei-regionális szinten szerveződnek.

Kisfalvak, törpefalvak és aprófalvak Magyarországon1

A szolgáltatás nem egyenletesen fejlődött az évek során, az új szolgálatok létrejöttében erős hullámzás tapasztalható. Egészen 2000-ig kevés új szolgáltatás indult, lassan bővült a szolgáltatást indító megyék köre. A szolgáltatási forma az állami finanszírozás megjelenését követően, 2000-től indult ugrásszerű fejlődésnek, a jelenleg működő szolgáltatások több mint fele ekkor jött létre. Némi lecsengést követően 2009-ben volt egy jelentősebb kiugrás, ez főként az uniós forrásokra épülő programoknak volt köszönhető, majd újabb visszaesés jött. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás legújabb sikertörténete a 2020-tól indul (főként a Magyar falu program keretében), ekkor 3 év alatt több új szolgáltatás jött létre, mint előtte egy évtized alatt összesen, a jelenleg működő szolgáltatások több mint közel harmada ebben az időszakban kezdte meg működését. Az Uniós források elapadása és a lefedettség javulása együttesen azt eredményezte, hogy ismét egy hullámvölgy alakult ki, ismét visszaesett az induló szolgáltatások száma.

A 2024-ben működő falu- és tanyagondnoki szolgálatok létrejöttük éve szerint2

Szakmai meghatározás, tevékenységek

A szolgáltatások célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni és közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése3.

A falu- és tanyagondnok gyakorlatilag alacsonyküszöbű szolgáltatásként működik, az igénybevétel egyetlen kritériuma, hogy az adott személy a szolgáltatás lehatárolt ellátási területén tartózkodjon életvitelszerűen.

A falu- és tanyagondnoki szolgáltatást első sorban a célterület lehatárolása különbözteti meg egymástól. A falugondnoki szolgáltatás ezer lakosnál kisebb településen működtethető4. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik ezer lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető – itt a kormányzat a létszám-elvárásokat nem módosította. Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén a lakosságszámot a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium tárgyév január 1-jei állapotnak megfelelő adatai alapján kell figyelembe venni5. Tanyagondnoki szolgáltatás esetén a területre vonatkozó adat hiányában a Központi Statisztikai Hivatal adatait vagy a jegyző által kiállított igazolást kell figyelembe venni. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait – figyelemmel a lakosságszámra – a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg.

A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a közreműködés

  • az étkeztetésben,
  • a házi segítségnyújtásban,
  • a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
  • az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (a háziorvosi rendelésre szállítás, egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása); valamint
  • az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása az óvodába, iskolába, illetve az egyéb gyermekszállítás.

A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

  • a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
  • az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
  • az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve egyéb szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás a szolgáltatási elemekre épülő meghatározásban a szállítás, a megkeresés és a közösségi fejlesztés szolgáltatási elemeket biztosítja. A szolgáltatás biztosítására vonatkozóan 2022-es évben jelent meg a legfrissebb szakmai segédlet. A szolgáltatás adminisztrációját módszertani útmutatóként megjelent tevékenység-kódrendszer segíti.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A szolgáltatás tárgyi feltétele az ellátási terület jellegének megfelelő gépjármű, ennek akadálymentesítése nem kötelező (ugyanakkor a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás telephelyének akadálymentesítése kötelező!). A falu- és tanyagondnok esetében szolgálatonként 1 fő falu- illetve tanyagondnok alkalmazása kötelező (szakmai rendelet szerinti besorolása: segítő). A munkakörben nem elvárás a szakirányú végzettség, de a munkába állást követően 1 éven belül egy munkakörhöz kötött 170 órás képzés elvégzése kötelező. Ezt a képzést sokáig a regionális egyesületek biztosították, majd 2021-től – eltérően más, hasonló profilú képzésektől – a megyei önkormányzatok koordinálják (jogszabály szerint a megyei önkormányzat a képzést maga végzi, vagy ezzel – képzési megállapodás keretében – olyan más intézményt is megbízhat, amely a meghatározott képzési feltételeknek megfelel). A 170 órás képzéseket regionálisan szervezik, általában a szakképzési centrumok bevonásával.

A célterület speciális jellegéből fakadóan a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szociális intézmény vagy akár a települési önkormányzat keretein belül is megszervezhető. Ez utóbbi ott jellemző, ahol a kistelepülés önkormányzata más szociális szolgáltatást közvetlenül nem működtet (nincs saját intézményre vagy társulás működteti a szolgáltatásokat). A falu- és tanyagondnoki szolgálat működéséhez költségvetési támogatás igényelhető. A finanszírozás a teljesítmény-indikátor nélküli finanszírozási rendszerek közé tartozik, vagyis az állami támogatáshoz a folyamatos működésen túl nem kapcsolódik semmilyen teljesítendő szolgáltatási indikátor. A költségvetési támogatás fix összegű, nincsenek differenciált támogatások a rendszerben (az egyházi kiegészítésen túl, de ennek szerepe az önkormányzati fenntartói dominancia miatt minimális). A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes, egyetlen szolgáltatási elem esetében sincs fizetési kötelezettség.

Falu- és tanyagondnoki szolgálatok éves finanszírozása (Ft/szolgálat), 2013-2024.6

Aktuális helyzet

A szolgáltatói nyilvántartás adatai alapján 2024. májusában 1496 falugondnoki és 598 tanyagondnoki szolgálat működött az országban. A szolgálatok száma nem egyenletesen változott az elmúlt években, 3 nagyobb hullámban jöttek létre, utoljára a 2020-ban induló Magyar Falu Program keretében biztosított támogatások segítették az új szolgáltatások megszületését. A 2022-es Falubusz programban 3 milliárd forintos keretösszegben lehetett járművekre pályázni, ez 208 falu- és tanyagondnoki jármű beszerzését tette lehetővé. A falu- és tanyagondnoki rendszer működtetése az állami támogatások és szolgáltatások száma alapján csaknem 12 milliárd forintos keretből történik, ez nem tartalmazza az egyéb fenntartói ráfordításokat és a szociális ágazati pótlék összegét (mivel a falu- és tanyagondnok szakképzettség nélkül vagy alacsony képesítési fokkal betölthető, az ágazati pótlék súlya a finanszírozásban más szolgáltatásokhoz képest jóval kisebb).

A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás jellegzetes fenntartói eloszlást mutat. A szolgálatok 96%-át önkormányzatok, önkormányzati társulások, illetve önkormányzati szociális intézmények működtetik. Teljesen hiányzik a központi állami és a for profit szervezeti fenntartói szegmens. Mindössze 2,6% az egyházi és 1,1% az egyéb nem állami (civil) fenntartású szolgálatok aránya.

Falu- és tanyagondnoki szolgálatok fenntartói eloszlása

A területi megoszlást nézve a szolgáltatás meglehetősen egyenlőtlenül oszlik el, a szolgáltatást egy Dél- és Nyugat-dunántúli dominancia jellemzi, ez a két térség önmagában a szolgáltatási kapacitások kb. felét leköti. A tanya- és falugondnoki szolgálatok egymás közötti arányát alapvetően az adott térség jellemző településmérete határozza meg. Az aprófalvas térségekben (pl. Dél- és Nyugat-Dunántúl) a falugondnok, a nagyobb átlagos lakosságszámú településekkel rendelkező területek (pl. Dél-Alföld) a tanyagondnoki szolgáltatás vált meghatározóvá.

Falugondoki szolgálatok területi száma a megyénként.

Tanyagondoki szolgálatok területi száma a megyénként.

Falu- és tanyagondoki szolgálatok területi száma a megyénként.

Mivel a falu- és tanyagondnokok semmilyen teljesítmény-adatot nem jelentenek, a valós kapacitások és teljesítések gyakorlatilag ismeretlenek. A több mint kétezer szolgálat által lefedett ellátási területen közel 1,8 millió ember él, de a tényleges igénybevevők száma ennél jóval kisebb. A tényleges igénybevételről, az igénybevevők demográfiai és egyéb jellemzőiről nincs adatszolgáltatás a KSH felé sem, így az igénybevételről nem állnak rendelkezésre adatok. Ez az adathiány a szolgáltatás további fejlesztésének is akadályát képezi, mindenképpen szükséges lenne egy kutatási program az igénybevevők és az igénybevételi jellemzők mérésére.

Dilemmák

A falu- és tanyagondnoki szolgálat nagyon kiterjedt, de egyben erősen elaprózódó szerkezetet mutat. A szolgáltatás meglehetősen rugalmatlan „egy autó, egy segítő” rendszerben működik, aminek a hatékonysága kérdéses, pl. nagyobb településeken a tanyás környezet lefedése 4-5 önálló szolgálat indítását igényli ahelyett, hogy egy szolgálat működne adaptív tárgyi és személyi feltételekkel7.

A következő kritikus pont a falu- és tanyagondnokok alacsony képesítési elvárása. A gondok a munkakörök betöltéséhez nincs középfokú képesítési elvárás, de bármely középfokú végzettséggel és szakképzettséggel is betölthető. A gondokok egy nagyon intenzív, kevés szociális ismeretet átadó képzésen vesznek rész – miközben a szakmai tevékenységük során a szociális problémák felismerése, jelzése fontos részfeladat. Ezen túl gyakorlatilag közösségszervezői feladatokat látnak el és részt vesznek más intézkedések végrehajtásában. A közösségi fejlesztés, mint szolgáltatási elem szinte magától értetődően igényelné magasabb szintű szociális ismeretek elsajátítását.

Jelenleg a szolgáltatás igénybevétele teljesen szabályozatlan, gyakorlatilag nem születik megállapodás az igénybevételre és intézményen kívüli szolgáltatásként házirend sincs. Ez a lakosság és tanyagondnoki együttműködés teljes szabályozatlanságát hozza magával és rengeteg szakmai kérdést vet fel, amivel a kiadott szakmai útmutatók sem foglalkoznak túl sokat. Ide kapcsolható, hogy a szolgáltatás igénybevétele térítésmentes – miközben a célcsoport nem feltétlen képtelen a szolgáltatás költségeinek részleges megtérítésére. A térítésmentesség feszültséget eredményez a hasonló funkciót betöltő szolgáltatások igénybevétele során (pl. támogató szolgálat szállító szolgáltatása).

Az uniós forrásokból rengeteg kistelepülés jutott járműhöz.


Megjegyzések

1 Településtípusok. Térport. A térképet készítette: Horváth Balázs, VÁTI Nonprofit Kft. 2011. LINK

2 Szociális Ágazati Portál, intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. május 22. A 2024. év adatai nem véglegesek. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. A lekérdezés időpontja előtt megszűnt (szolgáltatói nyilvántartásból törölt) szolgáltatások adatai nem hozzáférhetők.

3 A falu-és tanyagondoki szolgáltatás szakmai meghatározását és tevékenységeit a Szoctv. 60. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39. § tartalmazza.

4 Korábban ez 600 fő volt, de 2020. januártól 800, majd 2021. januártól 1000 főre módosult.

5 A települések alapvető demográfiai adataihoz ajánlott forrás: Magyarország Helységnévtára. LINK

6 Költségvetési törvények alapján. A támogatási összegek nem tartalmazzák az évközbeni, kormányzati döntés alapján nyújtott többlettámogatásokat.

7 A pályázati finanszírozási időszak előtt hasonló probléma jellemezte a támogató szolgáltatásokat, a kialakítás hátrányait innen jól ismerhetjük.

Források

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
  • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről
  • Bódy Éva, Csörszné Zelenák Katalin, Sándor-Lenkei Aida, Szarvák Mónika, Szeder-Kummer Mária. (2021). Falu- és tanyagondnok képzés Oktatási Programja. EMMI. LINK
  • Kemény Bertalan. (1983.) A falugondnok. Gondolatok az aprófalvak üzemeltetéséről és társadalmuk rehabilitációjáról. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Budapest.
  • Szeder-Kummer Mária. (2023). Falugondnoki, tanyagondnoki szolgálatok – a kisfalvak, kisközösségek segítői, ha hagyják és akarják. Parola. 2023/2. szám. LINK
  • Falu- és tanyagondnok tevékenységkódok. Szociális Ágazati Portál. LINK
  • Csörszné Zelenák Katalin, Sümeginé Ország Edit (2022). Segédlet a falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatok indításához és működéséhez. Kecskemét: Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete. LINK
  • „Gyakran ismételt kérdések” a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatáshoz. 2023. február. Szociális Ágazati Portál. LINK