Történeti áttekintés
A fejlesztő foglalkoztatás a szociális ellátórendszer speciális eleme. Technikai értelemben jogelődje a szociális intézményen belüli foglalkoztatás (röviden: szociális foglalkoztatás) volt, mely a bentlakásos intézményekben az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő foglakoztatási tevékenységet jelentett. Ennek keretében a munka-rehabilitáció célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése volt. Magasabb szinten lépett be a fejlesztő foglalkoztatás, ami munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítását, helyreállítását, fejlesztését célozta, hosszabb távon célja pedig a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre való felkészítés volt.
A szociális foglalkoztatást 2017. áprilistól váltotta fel a fejlesztő foglalkoztatás, induláskor gyakorlatilag a korábbi foglalkoztatók szolgáltatásának átnevezésével (és az új rendszerbe bepályáztatással). A jelenleg bejegyzett szolgáltatók 81%-a az átalakítás évétől jelen van a rendszerben. Nagyobb számban új belépők csak az általános pályázat kiírásának évében, 2021-ben léptek be, de ők is csak a szolgáltatók 5%-át jelentik.
Fejlesztő foglalkoztatók eloszlása nyilvántartásba bejegyzés éve szerint.
Szakmai meghatározás, tevékenységek
A fejlesztő foglalkoztatás célja az egyén egészségi állapotának, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre vagy (amennyiben ez lehetséges) a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. A korábbi szolgáltatással szemben a fejlesztő foglalkoztatást jóval szélesebb kör veheti igénybe. gyakorlatilag bekapcsolódhat a foglalkoztatásba mindazon aktív korú személy, aki más kereső tevékenységet nem végez és a jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat igénybe veszi:
- közösségi alapellátás,
- támogató szolgáltatás,
- nappali ellátás,
- átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás,
- ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás,
- rehabilitációs intézményi ellátás,
- lakóotthoni ellátást vagy támogatott lakhatás.
A meghatározott szolgáltatási vagy intézményi jogviszony belépési kritériumként garantálja, hogy a fejlesztő foglalkoztatásba belépők a szolgáltatás célcsoportjaként meghatározott körbe tartozzanak, ez pedig további jogosultság-vizsgálatot nem tesz szükségessé.
A fejlesztő foglalkoztatás a szociális foglalkoztatáshoz hasonlóan két szintű, képességekhez igazodó foglalkoztatást tesz lehetővé. A foglalkoztatás történhet a Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban vagy fejlesztési jogviszonyban. Az előbbi a korábbi fejlesztő felkészítő foglalkoztatásnak felel meg, melynek célja az ellátott felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő munkavégzésre. A korábbi munka-rehabilitáció megfelelője a jelenlegi fejlesztési jogviszony, aminek a célja a munkavégzéssel összefüggő készségek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése, továbbá az ellátott felkészítése az önálló munkavégzésre. Az ellátottak egy rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye alapján kerülhetnek egyik vagy másik kategóriába.
Fontos eleme a foglalkoztatásnak, hogy a részt vevő személyek a jogviszonynak megfelelő díjazásban részesülnek. A díjazás alapja (minimuma) az Mt. szerinti foglalkoztatásban a mindenkori minimálbér, a fejlesztő foglalkoztatás esetében a díjazás összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30%-ánál.
Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás
A fejlesztő foglalkoztatás tárgyi feltételei alapvetően a végzett tevékenységtől, a foglalkoztatásban részt vevők jellemzőitől és az intézményi környezettől függnek, e téren a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabályok az irányadók. A személyi feltételek tekintetében 50 foglalkoztatottra 2 fő segítőt ír elő minimumként a jogszabályt, ilyen minőségben szakirányú vagy speciális végzettség nem elvárás. A finanszírozás már a szociális foglalkoztatás esetében is pályázati úton történt, ezt a hagyományt vitte tovább a fejlesztő foglalkoztatás is. A pályázati jellegű működést külön jogszabály szabályozza1. A fejlesztő foglalkoztatás esetében a finanszírozás teljesítmény-indikátorra alapul, a támogatás alapja a teljesített munkaóra, amit a jogszabály feladatmutatóként definiál.
A fejlesztő foglalkoztatás működési támogatása a feladatmutató és az egy feladategységre jutó támogatás szorzata. Az egy feladategységre jutó támogatás minden szolgáltató esetében megegyezik, de a támogatott feladatmutató mennyisége a pályázati eljárásban dől el. A teljesítmény-indikátor alapú rendszer miatt a vállalt feladatmutatótól elmaradás visszafizetési kötelezettséget eredményez. Jogszabály szerint a pályázati ciklus 3 éves időtartamra szó, de az első ciklus 4 éves időtartamú volt, a második pályázati ciklus pedig 2021-ben indult.
Aktuális helyzet
A szolgáltatói nyilvántartás jelenleg 294 bejegyzett foglalkoztatót tartalmaz2. A pályázati rendszer döntési táblája 162 szolgáltatót tartalmaz, de egy pályázóhoz több engedélyes is tartozhat, illetve lehetnek állami finanszírozási rendszerbe nem befogadott szervezetek. A szolgáltatói nyilvántartás csak a foglalkoztatható személyek számát rögzíti, ez aktuálisan 12 619 fő. A pályázat döntési táblái alapján összesen 3 208 276 feladategységgel gazdálkodhatott, az állami támogatás összege 3,75 milliárd Ft volt. 2023-ban jelent meg a 2024-2026-os évekre az általános pályázati felhívás, ekkor kis mértékben bővült a szolgáltatók köre. 2024-ben a minimálbér-kompenzáció beépítése után a finanszírozás keretösszege 5,27 milliárd Ft volt. A 2025. évi költségvetési törvényben 5,177 milliárd Ft szerepel a költségvetési soron.
A szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatók között a legnagyobb arányban a civil/nonprofit szektor van jelen (41%), majd a központi kormányzati fenntartású szolgáltatók következnek (33%). Az egyházi (15%) szektor kissé bővült az elmúlt években, önkormányzati (11%) fenntartás nem változott.
A nonprofit szektor magas aránya annak köszönhető, hogy ennél a szolgáltatásnál jelentős számban vannak jelen nonprofit gazdasági társaságok (Kft.) a megszokott alapítványi és egyesületi forma mellett.
Fejlesztő foglalkoztatók eloszlása fenntartó típusa szerint.
Ha a foglalkoztatott személyek számát nézzük, akkor a központi állami fenntartók kerülnek túlsúlyba 45%-os aránnyal, ennek oka, hogy a központi fenntartók átlagosan nagyobb intézményekhez kapcsolódnak, így a foglalkoztatottak fajlagos száma magasabb (59 fő). A második helyre kerül a civil szektort (35%). Az egyházi és önkormányzati foglalkoztatók itt is nagyjából azonos arányban vannak (11% illetve 8%), de együttesen is jóval kisebb arányban vannak jelen, mint a szolgáltatók szám alapján várható lenne.
Fejlesztő foglalkoztatók által foglalkoztatott személyek eloszlása fenntartó típusa szerint.
A szolgáltatók foglalkoztatotti száma erősen szóródik, átlagosan 42 fő jut egy engedélyesre (a medián érték 30 fő). A legtöbb foglalkoztatható személy a központi kormányzati fenntartóknál van (59 fő/engedélyes), az egyházi (31,5 fő/engedélyes), civil (37 fő/engedélyes) és az önkormányzati fenntartók (31,7 fő/engedélyes) foglalkoztatásai meglepően közel esnek egymáshoz e téren.
A foglalkoztatók 62%-a van szerepel az átlag alatt, csak kevés igazán nagylétszámú foglalkoztató működik.
Fejlesztő foglalkoztatók eloszlása foglalkoztatott személyek száma szerint.
Megjegyzések
1 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről
2 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. július 31. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban.
1 Comment
Comments are closed.