Július 21-én este kihirdették a felsőoktatási felvételi adatait. A korábbi években bemutattuk, hogy csökkent a szociális terület iránti érdeklődés. A 2021-ben az előző évi negatív rekordhoz képest javulás látszott, de a 2022. év adatai alapján nincs szó jelentős fordulatról.

Szociális munka alapszakon (BA), nappali képzésben, állami költségtérítéssel 8 helyre ad meg felvételi ponthatárokat. 5 helyen a minimális (280) pont elég a felvételhez, a legmagasabb pontszám 318 pont (SZTE-ETSZK, de az ELTE-TÁTK ettől mindössze 2 ponttal marad el). Levelező szakon 9 hely hirdet képzést, a minimális 280 ponttól csak 2 hely tér el – itt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia 400 pontja hatalmas kiugrás, de ot egészen minimális mennyiségű jelentkező volt. Mesterképzésen 4 egyetemen van kihirdetett ponthatár – ELTE, PTE, SE, SZTE – itt a felvételi eljárás eltérései miatt a ponthatárok nem összevethetők.

Szociálpedagógia alapszakon (BA) szintén 8 helyen jelent meg pontérték, itt is a 280 pont az irányadó, ettől a SZE-AK tér el jelentősebb mértékben (297 pont nappalin, állami finanszírozással), illetve levelezőn a PPKE 315 ponttal.

És akkor nézzük az idősoros adatokat, ahol egy kép többet mond ezer szónál…

Talán nem beszélhetünk olyan mértékű utánpótlás-problémáról, mint egyes pedagógiai szakok esetében, de kétségtelen, hogy a szociális szakemberek hiányával komolyan számolni kell, hiszen a jelenlegi adatok alapján nem képződik elég szakember az ágazati veszteségek pótlására.

Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a jelentkezők száma önmagában még nem garancia arra, hogy az adott személy be is lép a képzésbe (itt az első helyen jelentkezőknél a legnagyobb az esély, de itt sem 100% az arány). A képzés közbeni lemorzsolódás szintén fontos veszteség (erre vonatkozóan most nem láttam adatokat). Harmadik kritikus pont, hogy a végzett szakember egyszerűen nem lép be a szociális pályába és végül: rövid időn belül távozik a szakmából. Az alapvetően látszik, hogy a meghirdetett felsőoktatási férőhelyek alapján lenne potenciál nagyobb mennyiségű szakember képzésére, de a szociális pálya alacsony társadalmi presztízse komoly visszatartó erő.

A mesterképzésnek az ágazati munkaerőhiányt mérséklő szerepe minimális, hiszen többnyire a pályán stabilan megmaradók tanulnak tovább.

Adatok forrása: Felvi.hu