A gyermekek napközbeni ellátásai egy olyan szolgáltatás és intézménycsomag, ami kifejezetten a gyermekek szükségleteire fókuszál. Elsődlegesen a köznevelési intézményrendszerbe belépés előtti időszakra (20 hetes kortól 3 éves korig) nyújt szolgáltatást ez az ellátás, de a jogszabályokban meghatározott esetekben bizonyos szolgáltatási formákban végigkíséri a gyermekeket egészen a tankötelezettségi időszak végéig. Az ellátások közös jellemzője, hogy a gyermek a családjában él, az ellátások csak a nappali időszakra (illetve annak egy részére) szólnak. Az igénybevétel a szülő kérelmére, önkéntes alapon történik.
Gyermekek napközbeni ellátásának rendszere

A szociális törvény már 1993-ban is tartalmazott olyan rendelkezést, ami lehetővé tette a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, bár nem nevesítette ezt önálló szolgáltatásként. A gyermekvédelmi törvény és annak végrehajtási rendelete 2002 óta szabályozza az alternatív ellátási módok kereteit (Tóbiás, 2009).
Szakmai meghatározás, tevékenységek
Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott tevékenységek körét jelenti, melybe beletartoznak a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatások, illetve a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés1.
Az alternatív napközbeni ellátások a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően szervezhetők meg, e téren így a szolgáltatónak lehetősége van rugalmasan alkalmazkodni a szolgáltatás biztosításakor. A szolgáltatás megszervezhető a gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan vagy minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, pl. közösségi, művelődési vagy ifjúsági házakban, család- és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá akár a játszótereken is.
Az alternatív napközbeni ellátás fő programtípusai:
A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitvatartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.
A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt. A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként, nem az egész napos nyitva tartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.
A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében. A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás. A klubfoglalkozás keretében is biztosítható gyermekfelügyelet azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, pl. az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az iskolai szünet időtartama alatt.
Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a bármelyik formában megszervezhetők.
Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás
A személyi feltételek tekintetében az ellátás rendkívül rugalmas, kötelezően előírt szakmai létszám nincs, az elfogadható végzettségek köre pedig széles, első sorban szociális és pedagógiai közép- és felsőfokú végzettségek jöhetnek itt szóba. A személyiségfejlesztő, önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportok foglalkozásait csak felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.
Az alternatív napközbeni ellátás körébe tartozó szolgáltatások működtetéséhez költségvetési támogatás nem vehető igénybe. A szolgáltatás anyagi fedezetét pályázati vagy más egyéb forrásból származó támogatásból, illetve az igénybe vevők által fizetett térítési díjakból fedezheti a szolgáltató.
Az ellátás működtetéséhez 2019-ben jelent meg szakmai útmutató a Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete (MACSKE) kiadásában, ez kitér az alapvető tárgyi és személyi feltételrendszerre és a fontosabb működési kérdésekre.
Aktuális helyzet
2024. augusztusban a szolgáltatói nyilvántartásban 72 engedélyes szerepelt2. A szolgáltatások döntő többségét (75%) nem állami fenntartók működtetik, alig negyedük tartozik önkormányzati, illetve állami fenntartás alá.
Alternatív napközbeni ellátások megoszlása fenntartó típusa szerint.

A szolgáltatások közel fele (34 db) Budapesten működik, további 30%-uk pedig megyei jogú városban. A jelenleg működő szolgáltatások közül 2 került 2000 előtt bejegyzésre (ennek az adatnak a hitelessége kérdéses, mert korábbi dátum, mint ahogy a jogszabályban megjelent a szolgáltatás). 2000-2009 között 13, 2010-2019 között 31, 2020 után 26 szolgáltató kezdte meg működését3.
Megjegyzések
1 Az alternatív napközbeni ellátás szakmai meghatározása és feladatainak leírása a Gyvt. 44/D. § és az NMr. 51/Q-51/S. §. tartalmazza.
2 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. augusztus 6. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban.
3 Lekérdezés időpontjáig. Az adatsor nem tartalmazza a nyilvántartásból törölt szolgáltatókat.
Források
- Tóbiás László. (2009). Gyermekek alternatív napközbeni ellátásának gyakorlata Magyarországon. PhD dolgozat. ELTE. Budapest. LINK
1 Comment
Comments are closed.