Kormányzati bejelentés alapján egyes munkakörökben kötelezővé teszik a koronavírus (SARS-CoV2) elleni védőoltást. Elsőként az egészségügyben vezették be az intézkedést. A következőkben néhány gondolatban összefoglalnám a szociális szektorral kapcsolatban egy hasonló intézkedés jelentőségét. A nyugalom megzavarására alkalmas gondolatmenet következik.

Felvezetés gyanánt - COVID összefoglaló

A SARS-CoV2 (súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2) vírus egy első sorban cseppfertőzéssel, másodsorban szennyezett felületeken emberről emberre terjedő vírus. A koronavírusok családjának tagja, a 7 ismert humán koronavírus közül 4 enyhe lefolyású megbetegedést okoz, 3 viszont nagyon súlyosat. A vírus jellemzően alsó légúti fertőzésre jellemző tüneteket mutató betegséget okoz, de súlyos esetben más szerveket is megtámad. A lefolyása 80%-ban enyhe tünetekkel történik, kb. 14%-ban súlyos, kórházi ellátást igénylő tünetegyüttes jelentkezik, kb. 6% a súlyos, életveszélyes állapot kialakuulásának esélye. Az eddigi adatok alapján átlagos halálozási rátája kb. 2,5% (ez kb. a spanyolnátha járvány összesített halálozásának felel meg), megfelelő orvosi ellátás nélkül ez akár elérheti a 15%-ot. A súlyos, illetve halálos lefolyást illetően fokozott kockázatú csoport az idősek, de kockázati tényező a fennálló krónikus betegség, a légzőszervi problémák (ide sorolható a dohányzás is), a vesebetegség, magas vérnyomás illetve a túlsúly. Az esetek jelentős részében lép fel az un. „long covid” vagy „post covid” szindróma, ami a tünetek széles skáláját foglalja magába: krónikus fáradtságot, fejfájást, légszomjat, szaglásfunkciók károsodását, izomgyengeséget, tartós alacsony lázat és kognitív diszfunkciót. Egyes adatok szerint a fertőzésen átesettek 20-33%-a érzékel ilyen tüneteket egy hónapnál hosszabb ideig, 10% pedig akár 3 hónapon túl is.

A vírus eddig kb. 200 millió regisztrált megbetegedést és 4 milliónál több halálozást okozott. Magyarországon eddig 808 ezer ember esett át a megbetegedésen és 30 ezer fő hunyt el, a járvány 2. és 3. hullám soha eddig nem mért halálozási csúcsadatokat produkált és az összeomlás szélére sodorta az egészségügyi ellátórendszert. A koronavírus ellátás miatt kiesett egészségügyi ellátások a későbbiekben tovább ronthatják az egyébként is rendkívül rossz magyar halálozási adatokat.

A napvilágra került adatok szerint a járvány különösen érzékenyen érintette a szociális ellátórendszert, a szakosított ellátásokban az első hullám szórványosan, de jelentős halálozást produkált (lásd a Pesti úti intézmény történetét), felhívva a figyelmet arra, hogy ha a vírus bejut egy fogékony, zárt közösségbe, ott csaknem lehetetlen megállítani. A későbbi események ezt igazolták is, a járvány őszi hulláma 25-ször több halálos áldozatot szedett az idősotthonokban, mint az első. A két hullám összesített adatai (EMMI-SzGyF adatközlés) alapján a 2021. március 5-ig koronavírusban elhunytak 24 százaléka, azaz mintegy negyede volt szociális otthonok lakója. A 2. hullámban a fertőzés kiterjedten jelen volt az ellátórendszerben, a fertőzött otthonokban gondozottak 33 százaléka, azaz harmada (24 ezer fő) fertőződött meg átlagosan, az ő körükben a halálozási arány 15% volt. Ez az egyébként a világviszonylatban is rossz magyar átlag halálozási ráta (3,7%) többszöröse.

 

Miért fontos a szociális dolgozók oltása?

A szociális ágazatban jelen vannak a koronavírus fertőzés szempontjából fokozott veszélyt jelentő kockázati faktorok.

1. Munkavégzés jellege: a szociális szolgáltatások nyújtása személyes kontaktus nélkül nehezen elképzelhető, bizonyos munkakörökben teljesen lehetetlen. A rendszeres személyes kontaktus a fertőzés magas kockázatát jelenti.

2. Kliensek egészségügyi állapota: a rendelkezésre álló adatok alapján a szakosított ellátásban élő ellátottak esetében a súlyos szövődmények és a halálos kimenetel kockázata rendkívül magas. Maga ez az ellátási forma kialakításánál fogva kedvez a terjedésnek, zárt, nagy létszámú közegben fertőzésre fogékony lakókkal. A hazai szakosított ellátás kialakítása nem alkalmas a járványhelyzetek megfelelő kezelésére. Az alapszolgáltatások közül a nappali ellátások, a házi segítségnyújtás kliensköre kiemelendő.

3. Szakdolgozók egészségi állapota: a szociális ágazat munkavállalói állománya is elöregedő tendenciát mutat, az 50 év feletti munkavállalók aránya meghaladja a 40%-ot, ebben a szegmensben a koronavírus halálozási kockázata jelentősen emelkedik. Számos munkatárs küzd egészségügyi panaszokkal.

Összességében egy olyan rendszerben dolgozunk, amiben a fertőzés terjedéséhez adottak a feltételek, amit súlyosbít a hiányos védőeszköz-ellátottság, ugyanakkor mind az ellátotti, mind a szakdolgozói oldalon lévők a súlyos lefolyás szempontjából veszélyeztetettebbek az átlag népességnél.

 

Az oltásokról

A világon a cikk írásáig 3,6 milliárd adag védőoltást adtak be, a teljes körűen immunizált személyek száma elérte az 1 milliárdot. Az oltásokkal kapcsolatos minden eddigi tudományos adat azt mutatja, hogy maga az oltás önmagában véve a leghatásosabb eszköz a járvány ellen.

A WHO adatai alapján 2020 végén közel 200 védőoltási kutatás folyt, 52 vakcina volt kísérleti fázisban. Ebből végül összesen néhány gyártó tudta az engedélyezéshez szükséges hatásossági és biztonsági kritériumokat igazolni, ezekből lettek a forgalmazott védőoltások. A védőoltások fejlesztése a járványügyi helyzethez mérten a lehető legintenzívebben folyt, de ennek ellenére a szükséges vizsgálati kritériumokat minden oltóanyagtól megkövetelték, így az oltások végigmentek a forgalomba hozatalhoz szükséges összes kutatási fázison és folyamaton. Az Európai Bizottság 4 Covid19-oltóanyagra vonatkozóan adott ki feltételes forgalomba hozatali engedélyt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) általi kedvező értékelést követően:

2020. december 21-én engedélyezték a BioNTech/Pfizer vakcináját,

2021. január 6-án a Moderna vakcinája is megkapta az engedélyt,

2021. január 29-én az AstraZeneca vakcinája is zöld utat kapott,

2021. március 11-én pedig engedélyezték a Janssen vakcinát (Johnson & Johnson).

A magyar hatóságok az EMA engedélyezéstől függetlenül, tagállami hatáskörben engedélyezték a Sputnik V oltóanyag használatát, ennek EU engedélyezése folyamatban van, de még nincs jóváhagyva. Engedélyt kapott a kínai Sinpoharm oltóanyag, aminek EU engedélyezése el sem indult (tudomásom szerint nem is tervezik), a kutatási adatokat részlegesen, a WHO felé továbbították, aki ugyan jóváhagyta, de a WHO nem gyógyszer-engedélyező hatóság, így ez a döntés meglehetősen kétes.

Az eddigi oltási programban legnagyobb mennyiségben beadott oltások a Pfizer, a Sputnik V és a Sinopharm voltak, majd az AstraZeneca következik. Elenyésző mennyiségű a Moderna és a Janssen vakcinák mennyisége. A legnagyobb társadalmi támogatottsága a Pfizer vakcinának van.

 

A jelenleg elérhető oltóanyagok három fő típusba sorolhatók:

1. Elölt, teljes vírusos oltóanyag (Sinpoharm). A legrégebbi technológiával készült oltóanyagban teljes, de inaktív vírus található. A pontos hatásossági adatok nem hozzáférhetőek, de az eddig adatok szerint nem éri el a 70%-ot, egyes csoportokban (idősek) ennél még is alacsonyabb lehet. A Sinpoharm oltóanyagot alkalmazó országokban történt ellenanyag-mérések alapján jelentős arányban lehet szükség 3. oltásra.

2. Vektor-vakcinák (Sputnik V, AstraZeneca, Janssen). A vektor-vakcinák egy hordozó vírust (humán vagy állati adenovírust) használnak, mely az antigén genetikai kódját tartalmazza. A vektor segítségével így a genetikai anyag (az un. tüskefehérjét kódoló DNS szakasz) bejut a testi sejtekbe, a testi sejtek állítják elő azt az antigént, amire a szervezet immunanyagot termel. A vektor-vakcinák hátránya, hogy a hordozó vírus ellen is kialakul az immunitás, így ismétlő oltások esetében a hatásosságuk erősen csökken, célszerű más technológiával készült oltást adni.Az eddigi adatok alapján a vektor vakcinák is erős és tartós immunitást adnak, némileg meglepő módon a Sputnik V kifejezetten jól teljesít.

3. Génbázisú oltóanyagok, mRNS vakcinák (Pfizer/BioNTech és Moderna). A jelenleg ismert legmodernebb technológiájú vakcinák, erős ellenanyag-termelést vált ki és tartós sejtes immunitást épít fel. A jelenlegi vakcinák közül a legerősebb és leghosszabb időtartamú védelmet nyújtják, minden eddigi ismert variáns ellen alkalmazhatók. Gyakorlatilag korlátlan számban ismételhető és a gyártás során az új variánsokhoz könnyen illeszthető.

A védőoltások erős és stabil immunitást építenek fel a koronavírus-fertőzésekkel szemben, felkészítik az immunrendszert a kórokozókkal való találkozásra. A szervezetbe kerülő vírus ellen gyors és intenzív válaszreakció lép fel, aminek következtében a vírus nem tud elszaporodni. Emiatt

- nincsenek tünetek vagy csak nagyon enyhe és gyors lefolyású megbetegedés jelentkezik;

- a súlyos vagy halálos lefolyású megbetegedés kockázata gyakorlatilag nullára csökken, kevés szövődmény jelentkezik és nincs long covid jelenség;

- nincs intenzív vírusürítés, így mások megfertőzésének kockázata rendkívül alacsony, de nem lehetetlen (speciális körülmények között, pl. zsúfolt, zárt terekben);

- mivel a vírus nem tud érdemben szaporodni a szervezetben, az új variánsokat eredményező mutációk kockázata szintén rendkívül alacsony.

 

A védőoltások mellett szól, hogy a kiállt SARS-CoV fertőzés az enyhe lefutású esetekben alig ad tartós immunitás, a közepesen súlyos, illetve súlyos esetekben sem feltétlen alakul ki védettség, cserébe a megbetegedés komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. A betegségen átesettek körében jelentős az újrafertőzés kockázata és általában az újrafertőzés súlyosabb tünetekkel jár együtt. Éppen ezért a védőoltás azoknak is ajánlott, akik átestek már fertőzésen, megerősíti a szervezet immunitását. Az oltások védőhatásáról annyit, hogy nagy minták elemzése során a társadalom részleges átoltottsága esetén is alkalmas a járvány visszaszorítására: mind az USA, mind Izrael vagy Anglia esetében már 20-30%-os átoltottság esetén megindult a járványügyi adatok jelentős javulása. Az USA esetében a teljesen védett lakosság aránya jelenleg kb. 50%, a júniusi adatok alapján a koronavírussal összefüggő halálozások 99,2%-a az oltatlanok közül került ki.

Az oltási kockázatok és mellékhatások tekintetében két tünetcsoportot kell megkülönböztetni. Az un. oltási reakciók (izomfájdalom, láz, fáradtság, fejfájás) az oltás által kiváltott immunválaszhoz kapcsolódnak és az oltottak jelentős részénél fellépnek, néhány nap alatt enyhülnek. Ezen túl vannak oltási szövődmények, melyek jóval ritkábbak. Ezek közé tartozik az anafilaxiás allergiás reakció, ami 100.000 oltásonként néhány esetben fordul elő, feltételezhetően egyéb, kevésbé intenzív allergiás jellegű tünetek is megjelenhetnek. Vérrögképződési zavarokat az AstraZeneca és a Janssen oltás esetén jeleztek, ennek kockázata  kb. 3-4 eset 1.000.000 oltásra – összehasonlításként a kórházi ellátásra szoruló covid betegek körében a véralvadási problémák kockázata 1 millió esetre 150.000 eset, de pl. a dohányzók körében ugyanennyi emberre kb. 1 800 trombózisos eset jut évente. A Pfizer vakcinához kapcsolódóan lehetséges szövődmény a szívizomgyulladás, ennek kockázata kb. 2 eset / 1.000.000 oltott személy (kb. 140 millió betegadat elemzése alapján).

Az oltásokkal kapcsolatos reakciókat és szövődményeket hazai és nemzetközi szinten is intenzíven gyűjtik és folyamatosan elemzik, illetve módosítják az oltások indikációit, ez megtörtént pl. az AstraZeneca és Janssen vakcinák esetében. Összességében hangsúlyozni kell, hogy maga a védőoltás - mint minden egészségügyi beavatkozás - sem teljesen kockázatmentes. Összevetve a koronavírus megbetegedéssel ezek a kockázatok nagyságrendekkel ritkábbak és enyhébbek. A járványügyi adatok alapján a közösségi immunitás ("nyájimmunitás") a fertőzés természetes terjedésével nem érhető el, csak magas szintű (70-80% közötti) átoltottsággal. Ennek hiányában a fertőzés hullámokban jelentkező fellángolására kell számítani, különösen az oltatlan népességben. Az új vírus variánsok felbukkanása is ilyen módon jelenik meg kockázatként.

 

Globális átoltottság 2021. júliusában (New York Times)

 

Alkotmányjog és kötelező oltás

Átnézve a különböző jogi állásfoglalásokat, a közegészségügyi okokból elrendelt kötelező oltásokkal szemben önmagában semmilyen alkotmányossági érv nem hozható fel. Az Alaptörvény értelmében minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, alapvetően a kormányzatnak alapvető feladata, hogy az emberélet védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Ha az állampolgárok meggyőzésével ez nem érhető el, megoldható az oltás kötelezővé tételével.

A járvány természeténél fogva túlmutat az egyéni felelősségen, az egyén döntése, magatartása nem csak önmaga egészségét és életét befolyásolja, hanem kihat a társadalom más tagjainak egészére és életére. Ezért az egyén szabadságjogai korlátozhatók bizonyos mértékben. Távoli analógia, de a dohányzás esetében érthetőbb talán: mivel a dohányzó személy nem csak a saját életére van hatással, hanem mindazokra, akik a dohányfüstöt a környezetében beszívják, így a dohányzás korlátozható és mások egészségének védelme érdekében korlátozandó is. Bizonyos esetekben az állam akkor is szabályozhat, ha az adott tevékenység szinte kizárólag az egyén életére jelent veszélyt, ilyen pl. a biztonsági öv használata. A rendőrrel szemben nem fog működni az az érv, hogy az övhasználat mellőzése csipán a szabadságjogok érvényesítése és egyéni döntésen alapuló kockázatvállalás.

A fertőző betegségek esetén a hazai szabályozás eleve szigorúbb más államoknál, a kötelező oltások rendszere nálunk a legkiterjedtebb Európában és az oltásellenes szülői magatartást a gyermekvédelmi jogrend erősen szankcionálja. Az elmúlt években hazai alkotmányjogi panasz is született a témában, amit az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

„az alkotmánybírósági eljárás során nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Tehát egyfelől az egyént (a gyermeket) védik a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől”.

Az érvelésből látható, hogy alaptézis az oltások hatásossága és az, hogy egy kölcsönös védelem áll fenn a társadalom és az egyén között, amiben az egyénnek kötelessége a fertőző betegségektől védeni oltásokkal a társadalmat. A kötelező oltások körét az állam jogosult kijelölni.

Gyakori téma, hogy az oltottak és nem oltottak közötti különbségtétel erősen diszkriminatív intézkedéseket szül. A jogi vélemények meglehetősen egységesek abban, hogy ha a beoltottak és be nem oltottak jogi megkülönböztetésnek van észszerű alapja, akkor az nem sérti a diszkrimináció tilalmát. A védettségi igazolványok kapcsán az észszerűséget megalapozhatja az, hogy a már beoltottak esetében megszűnnek a szabadságjog-korlátozások, míg a nem oltottaknál fennmaradnak, tekintettel a potenciális fertőző-képességnek. Hozzá kell tenni, hogy ez a kettősség nálunk meglehetősen kevés ideig állt fenn, jelen pillanatban alig van különbség a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők között.

Egy teljes filmuniverzum épül arra, hogy valami idióta mindig úgy gondolja, hogy a közegészségügyi szabályok büntetlenül ágháthatók...

 

Itt még meg kell emlékezni a neten terjedő Európa Tanácsi állásfoglalásra (egészen pontosan: állásfoglalás tervezet volt az) a kötelező oltásról - na, ebből kiemelte mindenki azt a 2 mondatot, ami arról szól, hogy az oltás nem kényszeríthető, meg ne legyen diszkrimináció az oltatlanok felé (7.3.1. és 7.3.2. pont). Kezdjük ott, hogy a jó alaposan összekeverték az EURÓPA TANÁCS (Council of Europe, COE székhelye Strasbourg) és az Európai Tanács (European Council - EUCO, Brüsszel) nevét, jogkörét, meg felcserélték az ET alá tartozó Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), az Európai Unió Bíróságát. Röviden annyi, hogy ez az állásfoglalás önmagában a tagállamokra semmilyen kötelező erővel nem bír, ez egy ajánlás. A két kiemelt gondolat mellett azt elfelejtik intézni, hogy az ET egyértelműen állást foglal az oltások mellett, mint  Covid-19 elleni biztonságos és hatékony eszköz, amik gyors bevezetése világszerte elengedhetetlen a járvány visszaszorításához, az egészségügyi rendszerek védelméhez, az életmentéshez és a globális gazdaság helyreállításához. Az egész dokumentum nagyjából arról szól, hogy jó lenne, ha az állampolgárokat sikerülne szelíd eszközökkel meggyőzni az oltás fontosságáról, nem pedig kényszerrel, többek között ezért lenne fontos a korrekt, hiteles kommunikáció (hát, ez a vonat már elment...). T

Nem mellesleg az oltások kérdése megjárta ezeket a fórumokat és az EJEB épp áprilisban mondta ki egy cseh ügy kapcsán: az OLTÁSOK KÖTELEZŐVÉ TEHETŐK és ennek kapcsán a kötelezettséget nem teljesítők SZANKCIONÁLHATÓK is (ez egy oltásellenes szülő ügye kapcsán volt téma). Az EJEB állásfoglalása pont a covid-19 járvány kapcsán alapot jelenthet a kötelező oltáshoz, az indoklás szerint ezek "szükségesnek tekinthetők egy demokratikus társadalomban”

Talán az eddig elkövetett legnagyobb kommunikációs hiba, hogy megpróbálták elhitetni (vagy naiv módon tényleg elhitték?), hogy a közösségi immunitáshoz szükséges átoltottság elérhető önkéntes alapon. Komoly hibának tartom, hogy még most is megy az altatás azzal, hogy megússzuk kötelezővé tétel nélkül. Nem fogjuk és az tényleg komoly baj, hogy ezt nem merik a döntéshozók sem itthon, sem az EU vezetésében felvállalni, félve a népharagtól. Pedig az okosok megértőek lennének, a butáknak (antivaxxereknek) meg mindegy.

Az külön szórakoztató elem, hogy változott át mindenki egyik napról a másikra önjelölt nemzetközi- és alkotmányjogásszá úgy, hogy szerintem az alap dokumentumokat életében nem olvasta el. De azért megy a Facebook felületein az eszmecsere, hogy mi alkotmányellenes meg mi nem...

 

Munkajog és kötelező oltás

Jelentős vitát generált a munkahelyi oltási kötelezettség kérdése. Fentebb már volt arról szó, hogy  a szociális ágazatban a fertőzés terjedéséhez adottak a feltételek, ugyanakkor mind az ellátotti, mind a szakdolgozói oldalon lévők a súlyos lefolyás szempontjából veszélyeztetettebbek az átlag népességnél. Tekintettel a koronavírus fertőzőképességére, a megbetegedett emberek hosszú időn fennálló munkaképtelenségére, a munkáltató nyilvánvaló érdeke az oltás. A munkáltatónak több pontban erős érdeke fűződik ahhoz, hogy az oltást megkövetelje:

-  cél, hogy dolgozói a lehető legrövidebb időre essenek ki a munkából,

-  a kieső munkavállalók helyettesítése a többi dolgozó többletterhét növeli, gátolhatja a szolgáltatás-nyújtást,

-  a megfertőzött személy megbetegedési kockázatot jelent az intézmény dolgozóira (biztonságos munkakörnyezet kialakítása, mint követelmény),

-  fontos szempont a szolgáltatásaikat igénybe vevők egészségének védelme.

- a munkáltatónak gondolnia kell azokra a munkavállalókra és ellátottakra is, akik számára egészségügyi okból (pl. immunhiányos állapot, várandósság miatt) nem ajánlott az oltás, íz ő védelmük érdekében is intézkedniük kell.

Az egészségügyi törvény lehetővé teszi, hogy a miniszter – rendeletben – kötelezővé tegyen egyes védőoltásokat megbetegedési veszély esetén, illetve egyes munkakörökben a foglalkoztatás feltételeként előírja valamely védőoltás felvételét (ilyen pl. az egészségügyben a hepatitis elleni oltás). Az, hogy ágazati szinten kötelezővé tesznek egy oltást az semmilyen jogi problémát nem jelent.

Ettől függetlenül a védőoltást a munkáltató akkor írhatja elő (az elmaradásához akkor fűzhet szankciókat), ha igazolni tudja, hogy ez

- szükséges, vagyis az oltás felvétele a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból, a munkáltató, más munkavállaló vagy harmadik személy joga vagy jogos érdeke védelmében elengedhetetlen; és

- arányos, vagyis nem eltúlzott beavatkozás a munkavállaló személyiségi jogába a munkáltató részéről.

A szükségességet alátámaszthatja általában a jelenlegi vírushelyzet, annak szolgáltatásnyújtásra gyakorolt fékező hatása, illetve ennek nyomán az, hogy a munkáltató folytathassa a tevékenységét, biztosítani tudja a folyamatos működőképesség fennmaradását. Ugyancsak jogszerű indoka lehet az oltás munkáltatói előírásának az egészségi állapotuk alapján nem beoltható munkavállalók és az ellátotak védelme. lLehet néhány kivétel, mint pl. a home office, ha a munkavállaló nem érintkezik munkája során másokkal vagy a biztonságos munkakörnyezet másként megvalósítható. A kivétel jelentő esetek a szociális ágazatban igen valószínűtlenek, általában véve pedig az oltás védőhatása önmagában erősebb, mint az összes többi védekezési intézkedés (tesztelés, maszk, stb.) hatása együttesen, ráadásul egyszerűbb és a munkaszervezetre nézve kisebb terhet jelent. További felmentő kritérium lehet, ha az adott személy esetében az oltás egészségügyi kockázata meghaladja az annak hiányából fakadó kockázatokat (ilyen lehet valamilyen megbetegedés), de ez egyedileg mérlegelhető.

Mérlegelési szempont lehet az, hogy amennyiben egy kliens vagy munkavállaló esetében felmerül, hogy fertőző munkatárstól betegedett meg és ennek őt hátrányosan érintő következményei vannak, a munkavállaló meg nem élt a fertőzés megakadályozására szolgáló eszközökkel (pl. a védőoltással), az komoly panaszt, vagy akár kártérítést is eredményezhet. Gondoljunk arra, hogy ha egy tartós beteg kliens egy fertőzött kollégával kontaktol és utána elhalálozik, rendkívül kellemetlen eset még akkor is, ha már súlyosan beteg volt és a fertőzés csak hozzájárul a halálesethez.

 

Egyebek

Még néhány, vitákban felmerült ellenérv.

„aki nem kéri, annak legyen már saját döntése”

A fentiek alapján elmondható, hogy az oltásról szóló döntés nem csak az egyén, hanem a környezetében dolgozók és a kliensek életére is hatást gyakorol. Emiatt ez nem tekinthető tisztán magánügynek. A szociális munka etikai kódexe szerint a szociális munkással szemben alapvető elvárás, hogy tevékenységét etikai tudatossággal végezze, ebbe beletartozik, hogy mérlegelnie kell döntéseinek hatását másokra. Nyilván magánemberként dönthet a maga akarat szerint, de mint szociális szakember, nem hagyhatja figyelmen kívül a munkatársakra és kliensekre gyakorolt hatást.

 

„aki be van oltva is elkaphatja és fertőzhet tünetmentesen”

Matematikailag lehetséges, a gyakorlatban rendkívül ritkán fordul elő. A fertőzések elsöprő többsége a nem immunizált személyek körében fordul elő. Ráadásul a védőoltás jelentősen csökkenti mások megfertőzésének kockázatát - nagyon speciális körülmények között lehet ilyen jelenséget látni (pl. az angol hadihajó, ahol egy szűk, zárt térben van összezárva közel 3 ezer ember).

 

„az otthonokban minden lakó, gondozott védettségi igazolvánnyal rendelkezik”

A természetes immunitás nem ad olyan erős és tartós védettséget, mint az aktív immunizáció. Az otthonokban továbbra is adottak a fertőző megbetegedések terjedéséhez szükséges feltételek (zárt terekben sok ember) és továbbra is fennállnak a súlyos megbetegedést eredményező kockázati tényezők (életkor, tartós betegségek, stb.). Egy otthonba bejutó újabb fertőzés továbbra is veszélyes lehet, e téren a fogadott látogatók és az oltatlan dolgozók potenciális veszélyforrások.

 

„miért nem vállal egyetlen kormány sem felelősséget, miért kell nyilatkozni, hogy saját felelősségre adatom be?”

Az oltáshoz kitöltendő hozzájárulási nyilatkozat azért szükséges, mert az oltás felvétele önkéntes (=nem kötelező). Számos orvosi beavatkozás esetén íratnak alá ilyen nyilatkozatot. A jelenleg használt nyilatkozaton az alapbetegségeket fel kell tüntetni, illetve tudomásul kell venni az oltással kapcsolatos tájékoztatás tartalmát. Az oltott személyt, mint az orvosi beavatkozás alanyát az egészségügyi beavatkozásokra vonatkozó betegjogok továbbra is megilletik, erről a nyilatkozatban nem mond le (nem is mondhatna le). Én rászántam az időt arra, hogy keressek ilyen rettenet lemondó nyilatkozatot, de nem igazán találtam. A sztenderd hozzájáruló nyilatkozatban (amit pl. én is kitöltöttem oltás előtt) semmilyen ilyen jogkorlátozó elem nincs.

Az EU és az oltásokat beszállító cégek között létrejött szerződésekről annyit találtam, hogy Európai Bizottság által kötött szerződések rendelkeznek a felelősségvállalás kérdéséről is. A Bizottság közleményében leszögezi, hogy a megállapodások teljes mértékben megfelelnek az uniós jognak, azaz a koronavírus-vakcinákra is ugyanazon felelősségvállalási szabályok vonatkoznak, mint más termékekre. A Bizottság hivatalos oldalán - magyar nyelven is olvashatóan - egyértelműen fogalmaz: "A termékfelelősségre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban a felelősség továbbra is az adott vállalatot terheli." Mint írják: "A Bizottság az oltóanyag-stratégia végrehajtása során mindvégig egyértelművé tette, hogy nem hajlandó kompromisszumokat kötni a gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó hatályos szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Ez az elv változatlanul érvényes minden olyan kártalanítási záradékra, amelyről a Bizottság tárgyal." (forrás)

 

„Orvosok, virológusok, immunológusok egy évvel ezelőtt mást állítottak sok mindenről, aztán megcáfolták saját magukat”

A vírus gyakorlatilag 2020 eleje óta van jelen a mi világunkban (a 2019. őszi vuhani járványról nem sok adat jutott ki, azok jelentős része később használhatatlannak bizonyul). Az orvostudomány nagyon intenzív erőfeszítéseket tett a vírus és az általa okozott megbetegedés megismeréséért és a járvány természetének feltárásáért, de ezzel majdnem egy év telt el. A helyzetet nem könnyítette meg, hogy a járványra minden ország eltérő válaszokat adott (lásd a svéd modell és a magyar intézkedések 2020 első felében), és ugyanazok az intézkedések eltérő közegben teljesen más kimenetet eredményeztek (pl. a svéd modell a svédeknél másként működött, mint Angliában). Több esetben előfordult, hogy a politika nem a szakértői álláspontot, hanem más szempontokat (pl. gazdasági érdekek) helyezte a védekezési intézkedések fókuszába (pl. a 2020. nyári nyitás, ami berobbantotta a 2. hullámot).

Az orvostudomány az elmúlt 1,5 évben elérte azt, hogy a fertőzés kezdeti kb. 15%-os halálozási rátája 2% körülire csökkent és sikeresen kifejlesztettek ellene több hatásos oltást. A járvány különböző kérdéseire folyamatosan felállítottak hipotéziseket és a rendelkezésre álló adatok alapján megerősítették, cáfolták őket, illetve új hipotéziseket állítottak fel, melyeket kutattak tovább. Nem tudományos körökből nézve ez meglehetősen kaotikus folyamat, nem könnyű átlátni. Mindezek mellett voltak olyan jelenségek, amik rontottak a tudományos világ megítélésén:

- a nagy nyomás miatt a gyors információ-közlés érdekében rengeteg kutatási anyag jelent meg idő előtt, megkerülve egy kicsit a szakmai lektorációs folyamatokat (preprint). Ezeket a média felkapta és világgá kürtölte, nem várva meg az esetleges cáfolatokat;

- önmagában a média nem barátja a járványügyi intézkedéseknek, hiszen az olvasottság érdekében elég sokszor kifordítják az információkat, ha valakit érdekel - esettanulmány jelleggel - januárban volt e téren egy elemzésem (itt olvasható), hol csúsztatnak egy-egy cikkben.

- a hazai kormányzati kommunikáció a teljes folyamatban rendkívül rossz volt: erős átpolitizáltság jellemezte, az adatközlés pedig sokszor pontatlan és nehezen feldolgozható volt, a döntések mögötti folyamatok az improvizáció hatását keltették és számos esetben fordult elő, hogy a korábbi nyilatkozatokat felülírták az újabbak vagy maguk az intézkedések;

- a csapnivaló központi kommunikáció azt eredményezte, hogy a hiteles szakemberek párhuzamos kommunikációra kényszerültek, ebben pedig nem volt köztük egyeztetés, így megjelentek ellentmondások is,

- igen komoly kártételt jelentenek azok az egészségügyi tekintélyek, akik áltudományos elméleteket generálva és terjesztve támadták a járványügyi kutatásokat és intézkedéseket (hazai példa: Gődény, Lenkei, Pócs, Tamasi és társaik…).

 

„véleménye mindenkinek lehet, kételye is”

Igen, de ha ez az eset, akkor a tényekre kellene fókuszálni és ez alapján elgondolkodni, mennyire helytálló a vélemény. A mai világ egyik nagy problémája, hogy bárkinek bármiről lehet véleménye és ezt a véleményt egyenrangúnak tekinti a tények és összefüggések tudományosan megalapozott rendszerével.  Alapvetően nehéz véleményt alkotni valamiről, ha az adott terület alapvető forgalmaival és összefüggéseivel nincs valaki tisztában. Bár formálisan megfogalmazhat egy álláspontot, ettől az még nem lesz több sületlenségek halmazánál. A kétely is akkor reális, ha van a megkérdőjelezés mögött valamilyen tudás, amire építhető - a koronavírus jelenséggel kapcsolatban felmerült kételyek többsége az interneten keringő kattintásvadász áltudományos tartalmakból származik. Vannak olyan területek, ahol teljesen tudományos alapon lehetne kételkedni, ezek az oltásellenes tartalmakból viszont rendre elmaradnak - hiszen ehhez érteni kellne a jelenség alapjait.

 

„kísérleti vakcina”

Gyanítom, hogy a kísérlet fogalmáról a legtöbbeknek az ugrik be, hogy egy őrült tudós összeönt egy kék és egy sárga valamit és az felrobban, majd elszabadulnak a  mutáns zombik és leigázzák a világot. Ilyen értelemben a vakcinák nem kísérletiek. Tudományos szemszögből nézve beszélhetünk kísérletről, de ez egy jóval árnyaltabb és korántsem ilyen negatív jelenség. A hatásmechanizmust tekintve az oltások 3 csoportba sorolhatók: a kínai Sinopharm technológiai értelemben véve nem mondható kísérleti vakcinának, ugyanis rendkívül régi elven nyugszik. A vektor-vakcinák és az mRNS vakcinák fiatalabbak, de így is évtizedes kutatási tapasztalat áll mögöttük, az mRNS vakcinák fejlesztése sem a koronavírussal kezdődött. Az igaz, hogy az mRNS vakcinákkal még ilyen kiterjedt, globális oltási programot nem hajtottak végre, de ez nem von le semmit a technológia értékéből. A történelemben volt példa hasonló rendkívül gyors vakcináció bevezetésére, pl. a gyermekbénulás elleni Salk oltóanyag esetén (nem volt problémamentes történet, de ezt bonyolult lenne itt részletezni).

Az oltóanyagokat a forgalomba helyezés előtt 3 fő kutatási fázison keresztül vizsgálják, az utolsóban több ezer önkéntes részvételével, ezen a 3 fázisú vizsgálaton vakcinák kivétel nélkül átmentek (a Sinopharm is, bár a 3. fázisú vizsgálat mintavételével vannak gondok - de ez már szakmai részletkérdés). A neten terjed az un. Nürnbergi-kódex nevű hoax, ami az oltásellenességet azzal alapozza meg, hogy hozzájárulás nélküli egészségügyi beavatkozásnak nem lehet senkit alávetni. Ezzel az érveléssel az a baj, hogy a 3 fázisú vizsgálatban mindenki önkéntes, tehát a kényszerítés fel sem merül, s hivatalosa a kísérleti-kutatási fázis le is zárul, onnantól már terápiás alkalmazásról beszélünk. Nem mellesleg a Nürnbergi-kódex elvei beépültek a kutatás-alkalmazás rendszerébe, így felesleges háton pörgés az egész. A kötelező alkalmazás már nem a kísérleti alkalmazás keretein belül valósul meg.

Létezik az un. 4-es fázisú vizsgálat, ami a széles körű gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó adatgyűjtést jelenti. Ezt jelenleg is végzik az oltóanyagokkal kapcsolatban. Mind a hatóságok (kiemelten az amerikai FDA és az európai EMA), mind a gyógyszergyárak is rengeteg erőfeszítést tesznek arra, hogy a lehető legteljesebb egészségügyi adatbázisra tegyenek szert az oltás alkalmazásával kapcsolatban. Ezeket az adatbázisokat folyamatosan fejlesztik, elemzik és ezek tapasztalatait, eredményeit visszaforgatják a fejlesztésbe és a szabályozásba is.

A kiterjedt adatgyűjtés miatt volt lehetséges, hogy olyan hatásokat is tudtak azonosítani, amik több millió oltásra vetítve is csak elvétve fordulnak elő -ez önmagában véve egy nagyon komoyl teljesítmény, pár évtizede ez még teljesen lehetetlen volt vagy csak rendkívüli időbeli csúszásokkal lehetett ilyen adatbázis-összesítéseket végezni. Jelenleg az FDA és EMA által engedélyezett covid vakcinák potenciális hatásairól lassan többet tudunk mint az évtizedek óta használt oltásokról együttesen - és ezek az adatok azt mutatják, hogy hatásosak és legalább annyira biztonságosak is.

 

„nem tudjuk, mi lesz 15-20 év múlva”

Járvány most van és most kel ellene védekezni, sajnos nincs idő arra, hogy 15-20 évet várjunk. Ráadásul ha ilyen távlatokban értékelhető eredményű kutatást szeretnénk, ahhoz olyan nagy (milliós nagyságrendű) minta kellene, ami már érdemben alig különböztethető meg az egyes országok oltási programjaitól. Ráadásul nem lehet olyan kontrollcsoportot csinálni, amiben szándékosan védtelenül hagyjuk a lakosság egy részét csak azért, hogy majd 20 év múlva vállon veregethessük magunkat.

A jelenleg bevezetett oltások esetében léteznek hosszú távú követési programok, ezek komoly kutatási kapacitásokat kötnek le, eredményeiket pedig publikálják. Például az amerikai CDC oldalán elérhetők azok az esetek, amikor az oltásokhoz kapcsolódó reakciókat azonosítottak és emiatt intézkedtek is: többségükben már a gyanú is elég volt ahhoz, hogy a terméket kivonják az alkalmazásból. Ugyanakkor jelentős számban sikerült kizárni az oltások hatását számos megbetegedésre (autizmus, daganatos megbetegedések, stb.), ezek is szintén közzétett adatok: pl. a dán kutatásban évtizedeken keresztül minden gyermeket követtek, hogy az oltások hatását ki tudják mutatni az autizmussal és más hasonló jelenségek kapcsán. Nem találtak összefüggést.

 

„egészséges vagyok, az immunrendszerem megvéd”

Rengeteg helyen látom, hogy azzal érvelnek, hogy nem kell az oltás, mert az immunrendszer valami irtó erős és hatékony valami, ami mindennel megküzd egy egészséges szervezetben. Hát, ez nem egészen így van. A természetes populációkat és a történelmi példákat nézve az immunrendszer igyekszik helyt állni, de sokszor, igen sokszor alulmarad. Nem véletlen, hogy az emberiség történetében a leggyakoribb halálok az antibiotikumok és a védőoltások előtt a fertőzéses megbetegedések voltak. A koronavírus fertőzés esetén a halálozást sokszor pont maga az immunrendszer okozza, ugyanis olyan nagy erővel reagál, hogy a fertőzött sejteket elpusztítsa, hogy közben magát a szervezetet is tönkreteszi (érdeklődő kedvű olvasóknak ajánlom a "bradikinin vihar" és/vagy "citokin vihar" kulcsszóra rákeresést). Gyakorlatilag kiszámíthatatlan, kinél alakul ki ez a jelenség - ez megtörténhet teljesen egészséges embereknél is. Az oltásoknál az anafilaxiás reakció ritkább, enyhébb és sokkal jobban kezelhető jelenség.

„chipek, billgéc és a világuralom”

Csak a teljesség kedvéért, de meg kell említeni, hogy az oltásellenes érvek majdnem törvényszerűen eszkalálódnak a teljesen irreális összeesküvés-elméletek irányába. Az embereket hol a vírussal, hol az oltással ritkító világuralomra törő összeesküvők egyik fő alakja Bill Gates, aki még chipet is akar tenni az emberekbe a teljes tudatkontroll érekében. Ez így teljesen őrületnek hangzik, de ezek a konteók rendkívül kiterjedten jelen vannak az oltásellenes tartalmak környezetében - mindig is megvoltak, de a covid felerősítette őket. Az oltásokkal szembeni ellenállás egyfajta rendszerellenességgé változik (és viszont, sok politikai rendszerkritika indult el a konteók irányában) és akkor az egyébként irrreális feltételezések gyorsan értelmet nyernek és beépülnek az oltásellenes érvelésbe.

 

ÖSSZEFOGLALVA

A koronavírus az elmúlt évszázad legnagyobb járványos megbetegedése, ami a hazai átlag lakosságot is jelentősen érintette, ezen belül a szociális ellátásban gondozottak között is jelentős károkat okozott. A szociális ellátórendszerben a fertőzés terjedéséhez adottak a feltételek, mind az ellátotti, mind a szakdolgozói oldalon lévők a súlyos lefolyás szempontjából veszélyeztetettebbek az átlag népességnél.

Jelenleg a leghatásosabb eszköz a járvány ellen a védőoltás, ezeket a vonatkozó előírásoknak megfelelően fejlesztették ki és engedélyezték, a gyakorlati működésüket pedig folyamatosan ellenőrzik. A jelenleg alkalmazott oltások esetében egyértelmű a hatásosság több variáns esetén is, s bár a védőoltás beadása nem kockázatmentes, de minden megközelítésben nagyságrendekkel jobb a helyzet, mint a természetes úton kiállt fertőzéseknél.

Az oltások kötelezővé tétele jogilag teljesen védhető, ahogy az is, ha a munkáltató a többi dolgozó vagy épp az ellátottak érdekében elvárja, hogy a munkatársak oltassák magukat. Az oltás elleni érvek a legtöbb esetben tudományosan nem igazolhatók, nagy részük teljesen megalapozatlan, más a járványhelyzethez kapcsolódó kommunikáció hibáira vezethető vissza.

Amennyire az egészségügyben szükséges a teljes körű védettség kialakítása immunizációval, úgy a szociális szektorban is szükség lenne erre, nem csak a bentlakásos intézményekben, hanem az alapszolgáltatásokban is.

 

 

Nagyon javaslom ennek az alapműnek az elolvasását - nem a covidról szól, hanem az oltásokról általában - nagyon sok tévhitet helyretesz.

 

Források

  • Worldometer - Coronavirus. LINK
  • Koronamonitor. Átlátszó. LINK
  • OurWorldInData. Coronavirus Pandemic (COVID-19). LINK
  • A TASZ álláspontja a koronavírus-vakcina körüli jogi kérdésekről. TASZ. LINK
  • Alkotmánybírósági döntés a védőoltások megtagadásáról. SzocOkos. 2019. április 12. LINK
  • Döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága: kötelezővé lehet tenni az oltásokat. Szabad Európa. 2021. április 8. LINK
  • Nürnbergi-kódex (1947). LINK angol összefoglaló. LINK
  • Ferenci Tamás: Védőoltásokról a tények alapján, Medicina, 2016. Online tartalom a Védőoltás.blog oldalon. LINK
  • Covid19: kutatás és oltóanyagok. EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. LINK
  • Covid-19 vaccines: ethical, legal and practical considerations. COE. 2021. január 21. LINK
  • Népmozgalom 2020. KSH. LINK
  • 22.2.1.2. Halálozások száma nemek és korcsoportok szerint, hetente. KSH. STADAT. LINK
  • Elszabadult vélemények. Alimento. 2021. január 12. LINK
  • The different types of COVID-19 vaccines. WHO. LINK
  • Pfizer–BioNTech COVID-19 vaccine. Wikipedia. LINK
  • Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2. Wikipedia. LINK
  • RNA vaccine. Wikipedia. LINK
  • Historical Vaccine Safety Concerns. CDC. LINK

 Ui: a Wiki szócikkekt kéretik nem fikázni, szócikkenként jelentős tudományos hivatkozást tartalmaznak, szóval komolyan lehet őket venni.