A Magyar Statisztikai évkönyv (2020) adataiban a nyugdíjak eloszlásáról szóló grafikát találtam, érdemes ezen egy kicsit elgondolkodni.

.

A KSH adatai szerint 2021. januárjában a 2.028.800 nyugdíjas 21,5%-a 100 ezer forint alatti ellátásban részesül, további 38,5% pedig a 100-150 ezer forint közötti zónában él - 10 nyugdíjasból 6 meglehetősen szerény ellátást kap.

Az elmúlt évek nyugdíjfejlesztései az infláció okozta értékvesztést nem igazán kompenzálták. A 13. havi nyugdíj hetenkénti fokozatos visszaépítése és az un. nyugdíjprémium egyértelműen a politikai műtermék kategóriába sorolható - érdemi segítséget nem nyújt, céljai tisztán politikai jellegűek. Ráadásul ezek is pont az alacsony nyugdíjú zónában érvényesülnek legkevésbé, itt is a magasabb összegű ellátásban részsülők járnak jobban.

Hosszú évek óta mindig téma az előtakarékosság kérdése, de a helyzet az, hogy az alacsony nyugdíj leginkább azokat érinti, akik aktív időszakukban sem tudnak érdemben előtakarékoskodni, hiszen olyan alacsony jövedelemmel rendelkeznek, ami ezt lehetetlenné teszi. Az előtakarékosság ott nyílik meg, akik egyébként képesek magasabb nyugdíjjárulékot fizetni, így a várható nyugdíjuk is magasabb lesz. Az előtakarékosság iránti bizalmat jelentősen lerombolta a magán-nyugdíjpénztárak felszámolása - gyakorlatilag a magyar állam üzenete akkor az volt, hogy bármikor ráteheti a kezét az egyéni megtakarításokra vagy teljesen megváltoztathatja egyik napról a másikra a játékszabályokat (és ezt egyébként megtette azóta a babakötvények vagy épp a lakáskasszák esetében).

Kép forrása: KSH