A 2019. évi szociális statisztikai évkönyvből szemezgettem olyan adatokat és ábrákat, melyek a magyar társadalom gondozási-ápolási szükségletéhez kapcsolódnak. Több-kevesebb tanulságot is igyekeztem megfogalmazni.

 

1. Ápolt személyek száma, akikre tekintettel ápolási díjat vagy gyermekek otthongondozási díját állapítottak meg, 2019

Az ápolási díj és a GYOD összességében 55 287 személyt érint, ebből 22 211  személy (40%) a GYOD, 33 076 fő (60%) ápolási díj ellátásban részesült 2019-ben. Értelem szerűen a GYOD a fiatalabb korosztályokban jellemző, az ápolási díj pedig az idős korosztályokat érinti. A GYOD tekintetében a 2019-es éve adatait némi óvatossággal kezelni, hiszen a korábbi ápolási díj rendszer átalakításának évéről van szó. A későbbi felülvizsgálatok során a (nem teljes körű) adatigénylések alapján egyes területeken akár 20% körüli arányban is visszavonhatták az ellátást (1). Pozitívum, hogy a GYOD összege 2019-ben 100 000 Ft volt, ez 2022-től eléri a minimálbér összegét, de "cserébe" az állam megszigorította az ellátáshoz hozzáférést. Az ápolási díj esetén a 2019-es összeg 37 490 Ft volt, a kiemelt ápolási díjé pedig 67 482 Ft (2). Itt kisebb értékű emelések történtek 2020-2022 között, melyek nem vethetők össze a megélhetés költségeinek emelkedésével, így a felnőtt vagy idős korú személyeket ápolók helyzete romló tendenciát mutat.

 2. A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyeinek megoszlása ellátási típusok szerint, 2019

A tartós bentlakásos intézmények férőhelyeinek területén nem változtak az arányok, továbbra is a legnagyobb részt az idősellátás férőhelyei adják, a második legnagyobb szegmens a fogyatékos személyek ellátása. 2019-ben tartós bentlakásos intézményi ellátás 1 205 telephelyen, 81 528 engedélyezett férőhellyel működött, 95,5%-os kihasználtsággal. Ez nem tartalmazza az átmeneti elhelyezés adatait, ami 358 telephelyen, 13 787 engedélyezett férőhellyel működött 87,4%-os kihasználtsággal. A statisztikákból nem látszik, de évek óta köztudott, hogy az átmeneti férőhelyeket is nyugodtan a tartós ellátáshoz sorolhatjuk működésük jellegét tekintve.

Ezekhez az adatokhoz érdemes hozzátenni, hogy 2019 végén, amikor az utolsó várakozókról szóló adatközlés megjelent, a tartós bentlakásos ellátásra 36 ezer fő várakozott, ez döntően idősellátási férőhelyre irányult (3).

A gondozói létszámadatok alapján a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben 20 710 fő dolgozott, az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,3 volt - ezen adat 2003-2005 körül volt a legalacsonyabb (3,5), azóta folyamatosan emelkedik. A fenntartók között e tekintetben jelentős eltérés van, a táras vállalkozások 2,4-es értékétől a közalapítványok 8,0 értékéig terjed a spektrum.

 

3. A 65 évesek és annál idősebbek aránya egyes szociális alapszolgáltatásokban, 2019

Az ellátás-típusok szerinti adatokból jól látható, hogy a célcsoport-specifikusság az életkor szerinti eloszlást erősen befolyásolja. Bizonyos tekintetben az eloszlás jól mutatja, hogy párhuzamos rendszerek működnek az ellátórendszerben, az otthonközeli ellátás, a nappali ellátás megbontása azonos funkciók ellátásával eltérő rendszereket hoz létre. A házi segítségnyújtás esetén kiemelendő, hogy az elmúlt évek igénybevételi adatai jól mutatják, mennyire kínálat-vezérelt az ellátás, a szabályozási környezet változása mennyire befolyásolja a szolgáltatáshoz hozzáférést. a 2008 utáni évek felfutását (130 ezer fő feletti létszámmal) az igénybevétel szigorítása visszavágta, az új egyensúlyi állapot a 90-95 ezer fős igénybevevői számnál alakult ki (4).

 4. Támogatott lakhatásban ellátottak száma

A támogatott lakhatás adataiból az látszik leginkább, hogy a rendszer képtelen megvalósítani a kitűzött céljait. Sok év és sok milliárd forint elköltése után a támogatott lakhatásban élő személyek száma 2019-re nem érte el a 2 ezer főt sem.

 5. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma az ellátás összege szerint, 2020. január

A nyugdíjak összege két szempontból releváns: egyrészt a szociális szolgáltatások igénybevétele szempontjából a térítési díjszámítás alapját képezik, másrészt a szolgáltatáshiányos területeken az informális gondozási szolgáltatások megvásárlása szempontjából. Az eloszlást nézve látható, hogy a nyugdíjasok nem rendelkeznek jelentős "vásárlóerővel". A házi segítségnyújtás esetén az ellátottak 63%-a fizetett térítési djíat, a szociális étkezés esetében ez az arány 93,6%, a nappali ellátás esetében (hajléktalan ellátás nélkül) 23% volt 2019-ben.

A szociális étkezés házi segítségnyújtás esetén a befolyt térítési díj a teljes működési költségek 27%-át fedezte (nem egészen értem, ezt a két kategóriát miért nyitja egybe a KSH...), a nappali ellátások esetén ez már csak 4% (!),  tartós bentlakásos intézmények esetében is alig 37%. Látható, hogy a szolgáltatási szektor erősen függ az állami támogatástól, illetve az informális gondozásban a gondozott személy családját terhelik a költségek (arról nem beszélve, hogy az informális gondozás a szürke- illetve feketegazdasági működéssel magát az államot is károsítja).

 6. Rövid összefoglaló

A 2019-es adatokat azért érdemes elemezni részletesen, mert ez az utolsó békeév volt a covid előtt, ami alaposan megbolygatta az alapszolgáltatások és szakosított ellátások világát is. Ezekben az adatokban jól látszanak azok a problémák, melyek az ellátórendszer működését megnehezítik. Látszik a jelentős igény a szolgáltatások iránt, amit a kapacitások nem képesek kielégíteni, látszódnak a strukturális problémák. A finanszírozási oldala a rendszernek szintén problémás - a kereslet  fizetőképessége alacsony, egyes szolgáltatások esetében alig képződik saját bevétel. Ezzel szemben a költségvetési törvényből látható és számolható, hogy az állami támogatás a működési költségekkel nincs arányban.

Látható, hogy azokban az esetekben, ahol az állam enged a szükségleteknek és igényeknek, ott valamilyen más eszközzel erős fékeket épít be a rendszerbe (lásd GYOD). Ennek egyik fontos mutatója, hogy a GDP arányos kiadások a szociális védelemre folyamatosan csökkentek az elmúlt években csökkentek, vásárlóerőt tekintve is jó eséllyel stagnálásról beszélhetünk (5).

Alapvetően a rendszer megérett egy alapos újragondolásra.

 

 

Egyéb források:

1. Ungár Péter: Hivatalok egyéni belátásától függ az otthonápolási támogatások elosztása. Mérce. 2021. december 8. LINK

2. Mi mennyi 2019-ben? LINK

3. Várakozók jelentése, 2019. december. SzÁP. LINK

4. Házi segítségnyújtás 2000-2019. SzocOkos. LINK

5. A szociális védelem társadalmi juttatásai funkciók szerint. SzocOkos. LINK