Történeti áttekintés

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellkísérleti programja vezette be, ezt követően 2005-ben vált az ellátórendszer részévé. Az otthonközeli ellátásokat előtérbe helyező koncepciókban a szolgáltatás szerepe felértékelődött, a széles körű elterjedését ugyanakkor akadályozták a technológiai nehézségek és a rendszer költséges kiépítése. A 2000-es évek elején rendkívül kedvező feltételek mellett lehetett a szolgáltatás igényelni, az igénybevétel térítésmentes volt. Ennek következtében itt is jelentősen felfutott az érdeklődés, amit a kormányzat a szociális rászorultság és a térítési díjfizetés bevezetésével próbált megfékezni, ennek következménye viszont az igénybevevők számának jelentős visszaesése volt.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása 2013 júliusától állami feladattá vált, a feladat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) hatáskörébe tartozik. Az állami működtető területi intézményekkel szerződéses együttműködés keretében működteti a szolgáltatást.

Nyakba akasztható jelzőrendszeres segélyhívó egység.

Szakmai meghatározás, tevékenységek

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás1.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, illetve szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A szolgáltató együttműködik az igénybevevő állapotának, problémájának megfelelő alapszolgáltatási szolgáltatókkal, pl. házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatás, közösségi ellátást működtető szervezetekkel.

Az igénybevétel szociális rászorultsághoz kötött. Szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz alapvető eszköz az ellátotthoz telepíthető jelzőrendszeres készülék, ami magába foglalja a segélyhívó készüléket, illetve a jelzést továbbító egységet. A rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie.

A készülék aktiválásakor (segélyhívó gomb megnyomása) a készülék bejelentkezik a diszpécser-központba, ahonnan a diszpécser felhívja a készüléket. A készülék automatikusan fogadja a hívást, így a diszpécser meghatározhatja, hogy mi a probléma és milyen típusú segítségre van szükség. Értesítheti a megadott hozzátartozót, a területileg illetékes ügyeletes gondozót vagy szükség esetén értesíti mentőszolgálatot, tűzoltóságot, rendőrséget. A modern egységekben GPS jeladó is található, ami a demens személyek esetében lehetővé teszi a pontos tartózkodási hely meghatározását.

Ehhez kapcsolódik a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpont, illetve a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató szakmai központot, amely az ellátási területen biztosítja a gondozónak meghatározott időn belüli (30 perc) helyszínre érkezését. A személyi feltételek esetében 40 készülékenként készenléti szolgálatban 2 fő alkalmazása szükséges. A szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy a rendszer működése folyamatos (24 órás) legyen.

A szolgáltatás állami finanszírozása beépül az SzGyF költségvetésébe, nincs arról adat, hogy a rendszer működtetése mekkora támogatási összegből történik és ténylegesen milyen kiadásokkal jár együtt. A területi együttműködő partnerek készülékek számával arányos támogatást kapnak, ennek pontos összege sem ismert. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele térítési díjköteles, a személyi térítési díj az igénybevevő havi rendszeres jövedelmének maximum 2%-a lehet.

Aktuális helyzet

Mivel a szolgáltatás állami feladatként működik, alapvetően az SzGyF a rendszer meghatározó eleme. Ugyanakkor megmaradtak szerződéses partnerként az addig a területen működő szolgáltatók, hiszen a szolgáltatás működtetésében ők már kiépült rendszert működtettek.

A szolgáltatók száma az elmúlt években csökkent: 2022 szeptemberében 205 bejegyzett telephelyen működött a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 2023 augusztusában már csak 200, 2024 májusában már csak 188 telephelyen. Az engedélyezett készülékszám másfél év alatt közel tizedével, 26 475-ről 23 687-re csökkent. A készülékek 13%-át a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei üzemeltetik. A kapacitások közel 76%-a továbbra is önkormányzati partnereknél található, a civil szervezetek 7%, az egyházi szervezetek 5% aránnyal vannak jelen a rendszerben2.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bejegyzett működtetői és készülékszámai fenntartó típusa szerinti eloszlásban, 2024.

A szolgáltatás területi eloszlását tekintve itt is jelentős eltéréseket láthatunk. Országos átlagban ezer lakosra 2,5 jelzőkészülék jut, de hét megyében ez az érték nem éri el a 2, két megyében pedig meghaladja az 5 készülék/1 000 lakos értéket. Baranya, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önmagában az országos kapacitás több mint negyedét köti le. Ez alig kevesebb, mint a legkisebb lefedettségű hat megye együttes kapacitása.

Ezer lakosra eső engedélyezett jelzőkészülékek száma megyénként, 2024.

Jelzőkészülékek száma megyénként, 2024.

Az igénybevétellel kapcsolatban a KSH adatok nyújtanak még tájékozódási alapot. Az adatok alapján a szolgáltatás 98%-ban a 65 év feletti lakosság veszi igénybe, az igénybe vevők közel fel a 80-89 éves korosztályba tartozik. Az ellátottak körében magasan felülreprezentáltak a nők 83%-os aránnyal, ez nagy részben magyarázható az idős korosztályok demográfiai eloszlásával.

A szolgáltatás iránti igény időbeli lefutása három szakaszra bontható. 2004-2008 között egy intenzív bővülési szakasz zajlott le, ennek végén a bekapcsolódó személyek száma elérte a 38 ezer főt. 2008-tól a korábban ingyenes szolgáltatás térítési díjassá vált, és megjelent a szociális rászorultság vizsgálata, ezek együttes hatására az intenzív növekedés megállt és az addig rendszerbe lépő kliensek tömegesen adták vissza a jelzőkészülékeket – egy év alatt 11 ezer személy lépett ki a szolgáltatásból. 2010-2011-re 25 ezer fő körül stabilizálódott az ellátotti létszám. A harmadik szakasz lényegében 2011-től indul, ez az ellátottak számának lassú (évente 500-700 fős), de folyamatos csökkenését mutatja, 2023-ra az igénybe vevők száma kevesebb, mint 17 ezer fő.

Országos ellátotti szám a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 2004-2023 között.

A csökkenésnek több oka lehet. Egyrészt a technológiai fejlődés megnyitotta az alternatívák szélesebb körét, ma már számos cég nyújt olyan szolgáltatásokat, melyek a jelzőrendszeres szolgáltatás alapjául szolgáló technológiát használják és a szociális szolgáltatásként nyújtott rendszer funkcióinak részleges biztosításával is kielégítő biztonságérzetet nyújtanak az érintetteknek.

Ehhez kapcsolódik a másik fontos ok, mégpedig hasonló profilú szolgáltatás beindulás. A 2022-ben elindult Gondosóra program számos tekintetben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra hasonlít, de annál (jelenleg még) szűkebb funkcióval működik – gyakorlatilag ezzel a programmal a kormányzat a saját szociális szolgáltatásának csinált konkurenciát úgy, hogy a jelzőrendszeres szolgáltatás évek óta kapott fejlesztést. A program Európai Uniós forrásból valósult meg, összesen 84 (más források szerint 104) milliárd forintból3. A program célcsoportja kb. 1,5 millió fő, a magyar lakosság 65 év feletti része (a 65 év alatti személyek abban az esetben sem igényelhetik, ha más okból (pl. fogyatékosság) szükségük lenne a szolgáltatásra). A jelzőeszközön adott jelzés alapján a diszpécserközpont a jelzőt a korábban megadott kontaktszeméllyel (megadható másodlagos és harmadlagos kontaktszemély is) kapcsolja össze. Jelenleg nincs pontos adat arról, hogy valójában hány személyt sikerült elérni a program kezdete óta, sőt, semmilyen értelmezhető statisztikai adat nem elérhető a programról4, a programmal kapcsolatos adatigénylések legtöbbször sikertelenül zárulnak5.

A Gondosóra első sorban a hozzátartozókkal való kapcsolatot segíti, nem tartalmaz olyan integrált szakgondozói hátteret, mint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 2024-től olyan applikáció érhető el, mely hozzátartozói értesítést küld veszélyhelyzet esetén, szerkeszthető módon tárolja a kontaktszemélyeket, így a felhasználó igény szerint módosíthatja az értesítettek körét. Ehhez kapcsolódóan a kontakt adatok gyorsan szerkeszthetők.

A Gondosóra program jelzőegysége.

Dilemmák

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás egykor egy innovatív technológia alapú szolgáltatás volt, mára viszont meglehetősen elavulttá vált. A Gondosóra program gyakorlatilag megadta a kegyelemdöfést a rendszernek, ebben a formában néhány év múlva fenntarthatatlanná válik. Mivel vannak alternatívái, ez nem feltétlen jelentene gondot, de ezek az alternatívák (pl. a Gondosóra) nem kapcsolódnak a szociális ellátórendszerhez és ez ismét megbontja a segítő tevékenységek rendszerének integritását. A Gondosóra kapcsán felmerül a kérdés, hogy a kormányzat a meglévő szolgáltatás korszerűsítése és fejlesztése helyett miért indít egy konkurens programot, illetve ha az közszolgáltatásként üzemel, akkor miért nem integrálja transzparens módon a meglévő ellátórendszerbe?


Megjegyzések

1 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai meghatározását és tevékenységeit a Szoctv. 65. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 28-29. § tartalmazza.

2 Utolsó lekérdezés időpontja a Szociális Ágazati Portálon: 2024.május 27.

3 RRF-8.4.1-21-2022-00001 azonosító számú, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs projekt. LINK

4 Sajtóhírek alapján 2023 végén kb. 300 ezer felhasználó regisztrált a szolgáltatásra. LINK

5. Lásd Népszava, 2023. november 6. LINK

Források

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
  • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • KSH STADAT – 25.1.1.25. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások
  • Gondosóra program. LINK