Jelzőrendszeres változások

A gyermekvédelmet érintő jogszabálycsomag a jelzőrendszeri működésre vonatkozóan is tartalmazott fontos változásokat.

Engedély nélküli eltávozáson lévő gyermekek befogadása

A jelzési kötelezettség általános állampolgári kötelezettségként értelmezhető, nem csak a szakembereket érinti és már 2024. júliustól hatályos.

Gyvt. 17. § (3b) módosítása szerint aki gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermeket hatósági határozat rendelkezése vagy a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása nélkül fogad be, köteles haladéktalanul jelzéssel élni

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál,
b) a rendőrségnél vagy
c) az ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás (gyermekvédelmi hívószám) útján.

A jelzési kötelezettség 24 órán belül történő nem teljesítése esetén a rendőrség, valamint a gyermekvédelmi gyám szabálysértési eljárást kezdeményez.

Kiemelt veszélyeztetés jelzése

2024. szeptembertől lép hatályba az a változás, ami a jelzőrendszeri tagokat fokozottabban érinti.

A korábbi szabályozás szerint is a jelzési kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül (bár nem igazán hallottunk arról, hogy bárkit ilyen okon felelősségre vontak volna). A 1997. évi XXXI. törvény 17. § (4) bekezdése egyes minősített (kiemelten veszélyeztető) esetekben súlyosabb, büntetőjogi felelősséget határoz meg. A bekezdés az alábbiak szerint módosul:

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

(4a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja, illetve vezetője kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.

(4b) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv alkalmazottja a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettséget nem közvetlenül, hanem a szerv vezetője, vagy arra kijelölt személy útján gyakorolja, kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül köteles azt a szerv vezetőjénél vagy a kijelölt személynél kezdeményezni. A szerv vezetője vagy az arra kijelölt személy a kezdeményezést követő három munkanapon belül teljesíti a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget, amelynek elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonással jár.

(4c) Ha a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató munkatársa vagy a gyámhatóság ügyintézője a kiemelt veszélyeztető okra vonatkozó jelzésnek vagy kezdeményezésnek haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a vizsgálatát, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.

(4d) A (4a)–(4c) bekezdés alkalmazásában kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények:

a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,
b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,
c) a gyermek elhanyagolására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak és
d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.”

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 209. §-t követően a Gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése alcímmel egészül ki. Eszerint:

209/A. § Aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (4a)–(4c) bekezdésében meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülménnyel összefüggő kötelezettségét megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény szerint felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 17. § (4d) bekezdésében meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményeket. Ennek megfelelően az Nmr. „Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

Nmr. 11/A. § A Gyvt. 17. § (4d) bekezdésében meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények

a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül,
- aa) a gyermek testnyílásainak nem baleseti eredetű, külső behatás okozta sérülése,
- ab) a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek várandóssága, ideértve azt az esetet is, amikor a tizennegyedik életévét betöltött várandós gyermek esetében megállapítható, hogy a születendő gyermek fogantatására a tizennegyedik életév betöltése előtt került sor,
- ac) ha a gyermek vagy közeli hozzátartozója tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett szexuális abúzusról számol be,
b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül a nem baleseti eredetű, az érintettek által elmondottakkal nem összeegyeztethető eredetű, külső behatás okozta
- ba) súlyos sérülés,
- bb) többszörös, különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató sérülés,
- bc) többszörös törések egyidejű jelenléte,
c) a gyermek súlyos elhanyagolására utaló körülmények közül,
- ca) ha a gyermek törvényes képviselője a Gyvt. 130/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifejezetten megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,
- cb) kötelező védőoltás beadásának megtagadása,
- cc) a gyermek súlyos fokú alultápláltsága, illetve a harmadik életévét be nem töltött gyermek esetében a gyermek egészségét veszélyeztető ellátatlansága,
d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.