A napokban több világhálós oldalon, hírportálon megjelent a szenzációs hír, hogy a kiégés („burn out”) 2022-től hivatalosan is betegségnek minősül. De ahogy a klasszikus kabaréban elhangzott: ez így ebben formában nem teljesen igaz.

A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) által kiadott Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases) kódrendszerben az egészségügyi problémák egységes kategorizálását és leírását tette lehetővé. A jelenleg használatos verzió a BNO-10, melyet 1993-tól alkalmaznak világszerte. Több éves, nagy szakmai nyilvánosság előtt történő fejlesztés után 2019. május 25-én véglegesítették a 11-es verziót, mely 2022. január 1 nappal lép hatályba (a bevezetés tényleges időpontja államonként eltérhet).

A jelenlegi hype oka az, hogy a QD85 kód alatt megjelent a Burn-out fogalom. S mivel a BNO a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, a felszínes olvasás után nagy lelkesedéssel betegséggé nyilvánították a kiégést. Azért ez nem olyan egyszerű, mint aminek látszik.

A BNO rendszerében a 10-es verzióban is több olyan kód fordult elő, ami nem betegséget jelöl. Vannak technikai BNO kódok, melyek például a panaszmentes és kórisme nélküli személyek általános és speciális vizsgálatait írják le (Z00, Z01), ide tartozik a vérnyomás mérésétől a nőgyógyászati rutinvizsgálaton át a munkaegészségügyi  vagy hatósági intézkedés részeként elrendelt vizsgálatig bezárólag sok minden. Külön kódja van a fertőző betegségnek kitettségnek, az immunizációra szoruló személyeknek, de még a fogamzásgátlásnak is. Látható, hogy ezek nem betegségeket írnak le, hanem egészségügyi beavatkozásokat, melyeknek nem feltétlen kötődnek konkrét megbetegedéshez, sérüléshez, egészségügyi panaszhoz.

Külön csoportban előfordulnak most is a szocioökonómiai és pszichoszociális körülmények potenciális egészségügyi kockázatának kódjai, ebben találkozhatunk az elégtelen iskolai eredménnyel, a munkanélküliséggel vagy a munkavesztéstől való félelemmel, de még olyan is van, hogy „gondok a főnökkel és munkatársakkal való kapcsolat terén”. Azt hiszem, abban egyet lehet érteni, hogy ha valaki megbukik matekból vagy fél attól, hogy elveszti az állását, esetleg rossz viszonyban van a főnökével, az még nem orvosi kezelést igénylő betegség. S bár nem volt kiírva a burn out a BNO-10 rendszerében, simán megfeleltethető a  „munkavégzéssel kapcsolatos egyéb testi-lelki gondok” definíciójának (Z56.6.)

S hogy a szociális dolgozóknak mondják pár olyan dolgot, amit nem feltétlen láttak eddig: külön BNO kód van a hajléktalanságnak (Z59.0) vagy a rossz lakhatási körülménynek (Z59.1) de az alacsony jövedelemnek (Z59.6) vagy a nagyfokú szegénységnek (Z59.5). Van kódja az egyedül élő személynek (Z60.2), az alkalmatlan szülői gondozásnak (Z62.0) de még az intézeti neveltetésnek (Z62.2) is. Besorolható a BNO-10 rendszerébe a házas- vagy élettárssal kapcsolatos gond (Z63.0), de akár egy gonosz anyós is (Z63.1). Még a bebörtönzés és egyéb elzáratás (Z65.1) és a börtönből való szabadulás (Z63.2.) is kódolható.

Nesze neked szociális diagnózis…

 

MI TÖRTÉNT AKKOR VALÓJÁBAN?

Az új klasszifikáció esetén mindösszesen annyi történt, hogy a 24 diagnosztikai főcsoportban (Factors influencing health status or contact with health services – kb. egészségi állapotot vagy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatot befolyásoló tényezők)  nevesítettek egy olyan dolgot, ami eddig más néven szerepelt. Továbbra is elérhetőek az eddig szocio-ökonómiai és pszichoszociális jelenségek a rendszerben. Az új klasszifikáción látszik, hogy némileg csiszolgattak a 10-es verzión, némileg rendezettebb érzete támad az embernek olvasás közben, de kardinálisan új dolgok nem jelentek meg ezen a téren.

Amiről kevesebb szó esett, de valójában sokkal fontosabb, hogy vannak a BNO-11-ben valóban fontos változások, pl. az autizmus klasszifikációja átalakult és elválasztásra kerültek olyan kórképek, mint pl. a Rett-szindróma. Érdemes tehát kalandozni az új rendszerben, de nem árt kűróltekintőnek lenni a felfedezések értékelését illetően.

 

Források

 

 

 

Show CommentsClose Comments

Leave a comment