A Magyar Közlöny 2025. évi 41. (2025. április 14.) számában jelent meg Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása. Az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés a 2025. április 14-i ülésnapján fogadta el.
Fontosabb módosítások:
- A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.
- Az ember férfi vagy nő.
- Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez.
- Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
- Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos
- Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
- Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében a „fogyatékkal” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal” szöveg lép.
- Módosulnak a veszélyhelyzeti különleges jogrenddel kapcsolatos rendelkezések.
A gyermekjogokra hivatkozva a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát. A korábban elfogadott 2025. évi III. törvény rendelkezései alapján az Alaptörvény lehetővé teszi a szexuális identitás és szexuális orientáció alapú diszkriminációt a gyülekezési jog vonatkozásában.
Az Alaptörvény módosításával kimondásra kerül, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos, ezzel erősítve az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett. A benyújtott egyéb jogszabály-tervezetekkel együttesen egy prevenciót és segítségnyújtás háttérbe szorítva egy szankció-alapú szemlélet válik meghatározóvá a szenvedélybetegséggel kapcsolatban.
