Egy nagyon erős választási időszakon vagyunk túl. Egy, szakmához nem túl kegyes 16 év van mögöttünk (tévedés ne essék, előtte sem volt épp egy aranykor) és érezhetően komoly igény van egy minőségében új szakmapolitikára. Teljesen egyértelmű, hogy hatalmas szükség van gyors és intenzív beavatkozásokhoz ahhoz, hogy egyáltalán működőképes maradjon az ágazat. De a problémák elsősegély jellegű mikromenedzselése nem mondható elégséges válasznak. A rendszerben kialakult problémák részben fakadnak a politika elhibázott döntéseiből, az alapjait maga a rendszer termelte ki, így ezen a szinten is válaszokat kell találni.
Az elmúlt években sokszor és sok oldalról boncolgattam az ágazati kérdéseket, 2014-ben írtam az első olyan cikkemet (Aktuális kérdések), amiben az ágazat általános és koncepcionális problémáira próbáltam felhívni a figyelmet. Aztán később jött több változatban a Párbeszéd a romok között írás (2018, 2021), amiben strukturáltabban igyekeztem ugyanezt, olykor néhány megoldási javaslatot is megfogalmazni. Ennek kisebb revízóit írogattam az elmúlt években, de összességében nem sok értelmét láttam, mert semmiféle érdemi párbeszéd nem jött létre sem a romok között, sem máshol. Különösebb szakmai visszhangot nem kavart fel a gondoskodáspolitikai, sem az egyházi térnyerésről írt cikkem sem – nem is igazán volt kedvem mélyebb, koncepcionális gondolatokat írogatni az elmúlt időszakban.
A választás követően figyelve azonban fel kell hívni pár dologra a figyelmet, mert vannak itt kockázatok:
Nagy az esélye hogy az ágazat végtelen felaprózottsága és bőségesen fellelhető belső törésvonalai mentén mindenki a saját érdekei mellett, egymástól függetlenül – egymás ellenében kezd el lobbizni az új kormányzatnál. Ezzel a szakma megint a politikai elit kezében adja a sorsát és jó eséllyel ennek ugyanaz a káosz lesz a vége, amiben most is vagyunk.
A különböző fórumokon a napokban megjelent ötletek alapvetően szintén saját problémák mikromenedzseléséről szólnak. Átfogó vízió, koncepció nincs, olyan keretrendszer, ami összefogná ezeket az igényeket vagy akár megvizsgálná, értékelné őket, szintén nincs. A mikromenedzselés tűzoltásnak megteszi, de ha azt szeretnénk, hogy a jelenlegi és jövőbeni társadalmi problémákra a szociális munka és az ellátórendszer képes legyen megfelelő válaszokat adni, akkor ahhoz más stratégiára van szükség.
A két fenti tényező együttesen az érdemi változásoknak komoly akadálya lehet, hiszen a szervezetlenség és a pozicionális harcok, a status quo fenntartása együttesen igencsak pusztító hatású tud lenni mindenféle szakmai megújulásra – ahogy ezek eddig is felismerhetők voltak a megszületett vagy hamvába halt reformkísérleteknél. Hát ezt ideje lenne a szakmának meghaladni…
A következőkben igyekszem ehhez néhány gondolatot felvázolni – különös tekintettel arra, hogy a korábban felvetett problémák nemhogy nem oldódtak meg, de alapvetően csak romlottak. Ez egyelőre inkább egyfajta katalógus, egy olyan tágabb keretrendszer, amit fel lehet/kell tölteni koncepcionális elemekkel, konkrét intézkedésekkel. Ez nem egyszemélyes műsor, ehhez létre kell hozni a szakmai párbeszéd köreit és fórumait majd ezeket lépésről lépésre összekapcsolni. Ezt valahol a szakmának kellene megcsinálnia, de ettől jelenlegi állapotában iszonyat messze van, szóval ezt valószínűleg a kormányzatnak kell majd koordinálnia.
A feladat nem lehetetlen, ugyanis vagy a nemzetközi szintről vagy hazai szintről rendelkezésre állnak azok a tudások, minták, módszertanok és szükséges tudások, amik alapján ezek a feladatok végrehajthatók
Akkor lássuk a kereteket – egyelőre részletek nélkül. és várjuk a javaslatokat a kiegészítésre, finomhangolásra – majd a tartalommal megtöltésre (és akkor ezeket beépítem).
1. Ágazat- és szakmairányítás
1.1. Önálló szakmai minisztérium
1.2. Háttérintézményi rendszer átalakítása
1.3. Szakmai kamara
1.4. Fenntartói-, szakmai- és célcsoport-képviselet megjelenése a tervezésben és döntéshozatalban
1.5. Adat- és evidenciaalapú tervezés és döntéshozatal
1.6. Szakmai alapokon működő ellenőrzési rendszer
1.7. Szakmai és szervezeti fejlesztést biztosító hálózat
2. A szociális szakma megújulása
2.1. Funkcionális, szükséglet-alapú szolgáltatásszervezési rendszer kidolgozása
2.2. Ágazatközi integrációk megvalósítása
2.3. Szociális munka korszerű szakmai elméleteire épülő jogi és szakmai szabályozás, képzési és továbbképzési rendszer, szakmai feltételrendszer meghatározása
3. Szabályozás
3.1. A kor igényeinek megfelelő egységes, strukturált jogi szabályozás kialakítása.
3.1.1. Szoctv. Gyvt. helyett egységes szociális törvénykönyv, végrehajtási rendeletekben letisztázott folyamatok. A szabályozás a szociális jogokat egyértelműen és számonkérhetően definiálja.
3.1.2. Nemzetközi és EU normák valós beépítése
3.2. Szabályozási szintek (törvény, rendelet, protokoll-irányelv) egyértelmű definiálása.
3.2.1. Egységes szerkezetű, minőségi ágazati módszertani szabályozás.
3.2.2. A módszertani szabályozás összekapcsolása a képzési és szakmatámogatási tevékenységgel.
3.2.3. Szociális adminisztrációs rendszerek radikális egyszerűsítése, digitális technológia kornak megfelelő alkalmazása, szolgáltatók által is jól alkalmazható információs platformok alkalmazása.
4. Szociálpolitikai forrásrendszer
4.1. Szociális védelmi kiadások biztosítása az EU átlagnak megfelelő mértékben.
4.2. A szolgáltatások működését biztosító állami finanszírozás
4.2.1. Finanszírozási struktúra egyszerűsítése és egységesítése
4.2.2. Működési költségekhez igazodó általános és célzott finanszírozási elemek.
4.2.3. Szektorsemleges finanszírozás
4.3. A szociális területen dolgozók átfogó bérrendezése
4.3.1. A közszféra bérszintjének egységesítése, a szociális szektor bérszintjének emelése
4.3.2. A szétaprózott pótlékrendszerek helyett egységesítése
4.4. Fejlesztési források kiszámítható biztosítása
4.4.1. Uniós források megfelelő felhasználása
4.4.2. Hazai fejlesztési források kiszámítható és szükségletekhez igazodó biztosítása
4.5. Transzparens működés és gazdálkodás
4.5.1. A szektorális gazdálkodási és működési mutatók transzparens, kutatható közzététele visszamenőlegesen (közzététel és adatbank létrehozása).
4.5.2. Intézményi gazdálkodások és működési mutatók átláthatóságának szektorsemleges biztosítása (közzététel és adatbank létrehozása).
5. Humán-erőforrásrendszer fejlesztése
5.1. Aktuális személyi feltételek pontos felmérése, a létszámadatok kutatható adatbázisának létrehozása.
5.2. Szolgáltatások személyi feltételeinek felülvizsgálata, igények pontos felmérése.
5.3. Képzések áttekintése, kompetencia-alapú képzési struktúra létrehozása közép és felsőfokú szinten is.
5.4. Szupervízió, vezetői coaching, szervezetfejlesztési tanácsadás.
5.5. Továbbképzési rendszer újragondolása.
