Történeti áttekintés
A nappali ellátás, mint szociális szolgáltatási forma szintén a rendszerváltás előtti időkre tekint vissza. Az államszocialista időszakban főként az idősek nappali ellátása tudott fejlődni, az egyéb nappali ellátások megjelenése a rendszerváltást követően indult meg és fejlődésük is meglehetősen lassú üteműnek mondható. Az egyes ellátotti célcsoportok esetében az ellátás sajátos fejlődési utakat járt be, ennek nyomai mai napig jól azonosíthatók az ellátórendszer összetételében vagy a szakmai gyakorlatokban.
A nappali ellátás jogi szabályozása szerint az ellátás megszervezése önkormányzati feladat, de meghatározó ebben a település lakosságszáma: 3 ezer főnél több állandó lakosú településen az idősek nappali ellátását, 10 ezer fő feletti lakosú településen a többi célcsoport ellátására alkalmas nappali ellátást köteles a települési önkormányzat megszervezni. Ez utóbbi elvárás a gyakorlatban csak részlegesen teljesül, ugyanis nem minden települési önkormányzat képes gazdaságosan és szakmailag hatékonyan fenntartani a nappali ellátások ekkora rendszerét. A fenti elvárás miatt a nappali ellátások többsége jellemzően a nagyobb városokban koncentrálódik, de az egyes célcsoportok ellátása ebben sem egységes. Az idősek nappali ellátása megjelenik kisebb településeken is, a hajléktalan személyek ellátóhelyei pedig szinte kizárólagosan csak Budapesten és a megyeszékhelyeken jelennek meg.
Ezen ellátási forma esetén is jellemző, hogy a települési önkormányzat az adott célcsoport ellátásában kompetens külső szervezettel köt együttműködési megállapodást, kiszervezve ezzel a feladatot.
Szakmai meghatározás, tevékenységek
A nappali ellátások az ellátórendszer egyfajta köztes szintjét jelentik. Az igénybe vevők még alapvetően saját lakókörnyezetükben élnek (kivéve a hajléktalan személyek), a családi közegben maradnak, de hozzáférhetnek napközben egy intenzívebb és folyamatos gondozási formához1. A nappali ellátásokban bentlakásos intézményekhez képest jóval olcsóbban, egyénre szabottabban képesek a megfelelő segítségnyújtásra, tehermentesítik a családokat és biztosítják az ellátottak szükségleteit.
A nappali ellátás több célcsoportra megszervezhető:
- saját otthonában élő, 18. életévüket betöltött,
- hajléktalan személyek,
- egészségi állapotuk vagy
- idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére,
- fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
- 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére.
A fenti definíció alapján beszélhetünk idősek, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalan személyek nappali ellátásáról (ez utóbbi nappali melegedő néven ismert). A költségvetési törvény ezen felül létrehozta a demens személyek nappali ellátásának kategóriáját (profilt tekintve ez inkább az idősellátáshoz kapcsolódik, finanszírozási szempontból több éven át a fogyatékosággal élők nappali ellátáshoz tartozott). A fogyatékkal élők esetében megjelentek specializált ellátást nyújtó szervezetek, ahol egy-egy fogyatékossági típussal (pl. értelmi fogyatékosság, autizmus) kiemelten foglalkoznak, 2024-től a költségvetési törvény az autizmussal élő személyek ellátását magasabb finanszírozási összeggel támogatja. Ezzel e téren is megjelent egy intézményi altípus, mely jogilag még nem vált teljesen önállóvá, de az intézményrendszerben jól azonosítható specializációként működik.
A nappali ellátás formáinak áttekintése.
A nappali ellátás lehetőséget biztosít napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak – kivéve idős személyeket – napközbeni étkeztetését. A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.
A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet. A hajléktalan személyek nappali ellátása e tekintetben is speciális, az igénybevétel jellemzően az őszi-téli időszakra koncentrálódik, a nyitva tartás és a működés jellemzői szezonálisan változhatnak. A nappali ellátás tanácsadás, készségfejlesztés, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás, idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés, esetkezelés, felügyelet, gondozás és közösségi fejlesztés szolgáltatási elemeket szükség szerint biztosít.
Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás
Nappali ellátó intézménynek rendelkezni kell közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására és étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helységgel. A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.
A személyi feltételek tekintetében a szabályozás erősen célcsoport-függő. Az ellátott személyek jellemzőitől és számától függően ír elő a rendelet gondozó, ápoló, terápiás vagy szociális munkatárs, illetve segítő létszámokat. A munkakörben alkalmazandó dolgozók végzettsége jellemzően középfokú vagy felsőfokú nem diplomás és a célcsoport jellemzőihez igazodik (egyes munkakörökben akár szakképesítés nélküli személyek is foglalkoztathatók).
A nappali ellátás finanszírozásának alapja az igénybevevők létszáma, melyre az állam a költségvetési támogatást biztosítja. A nappali ellátás esetében is létezik a kistérségi feladatellátást ösztönző magasabb támogatási összeg, illetve a foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott személyek után alacsonyabb összegű támogatás igényelhető (2020-ig ez a támogatás 40%-a volt, 2021-től 60%). Az nappali ellátás altípusai között a célcsoporttól függően jelentős finanszírozási eltérés tapasztalható, a rendszer egyre bonyolultabbá vált az elmúlt években: 2024-ben 27 féle támogatási összeggel számol a költségvetési törvény. A nappali ellátásokra fordított állami támogatás összegét így megbecsülni is igen nehéz, mert a befogadott és finanszírozott létszámok ilyen részletes statisztikai bontása nem elérhető.
Aktuális helyzet
2024 júniusában 1 892 helyen működött nappali ellátás az országban csaknem 70 ezer engedélyezett férőhellyel2, mind a szolgáltatók száma, mind a férőhelyszám kis mértékben, de bővült az elmúlt években. A nappali ellátások típus szerinti eloszlásában az idősek nappali ellátása teszi ki az ellátás legnagyobb részét, az összes engedélyezett telephely 59%-a, a férőhelyek 57%-a az idősek nappali ellátáshoz kapcsolódik. A második legnagyobb csoport a fogyatékossággal élők nappali ellátása adja, ez az engedélyesek 18%-át, a férőhelyek 14%-át adja. A pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek nappali ellátásai az intézmények számát és a férőhelyek számát közel azonos szinten vannak. Intézmények számát tekintve a hajléktalan személyek nappali ellátásából van a legkevesebb, de a férőhelyeket tekintve ehhez képest némileg felülreprezentált, ugyanis az egy telephelyre jutó férőhelyek számát tekintve a hajléktalan személyek ellátása a „legzsúfoltabb”, egy telephelyen 62 férőhely van átlagosan, amíg ez a fogyatékkal élők ellátásánál 28.
A nappali ellátás altípusainak férőhelyszáma 2000-2023 között3.
A nappali ellátást működtető engedélyesek és a férőhelyek eloszlása, 2024.
Egy engedélyesre eső férőhelyek száma átlagosan a nappali ellátások típusaiban
A nappali ellátások egyes típusainál sajátosan alakul a fenntartói szerkezet is. Bár elméletileg minden nappali ellátás fenntartása alapvetően önkormányzati feladat, mégis jelentős különbségek mutatkoznak az egyes szolgáltatási altípusok között.
Az idősek nappali ellátásban elsöprő (84%-os) önkormányzati fölény látható, második helyen az egyházak állnak (12%) egészen kis arányú civil és elhanyagolható központi állami részvétellel. A civil szektor legnagyobb arányban a hajléktalan személyek ellátásában vesz részt, ott ők működteti a kapacitások 59%-át. Az egyházi szektor a szenvedélybeteg-ellátásban a legerősebb a maga 60%-os részvételével, s egyben itt a legkisebb az önkormányzatok jelenléte (20%). A központi kormányzati szektor a hajléktalan személyek és idősek nappali ellátásban teljesen hiányzik, legmagasabb arányban a fogyatékosággal élők nappali ellátásban van jelen, de a részvétel itt is csak 10%-os. A szenvedélybeteg és pszichiátriai betegek ellátásban a központi kormányzati részvétel 3-4% körüli.
A nappali ellátás kapacitásainak megoszlása a különböző fenntartó-típusok között
Az ellátottak demogáfiai jellemzői altípusonként erősen változók, az idősek nappali ellátásában a 65 év felettiek aránya 86%, a fogyatékkal élők ellátásában viszont már csak 9% (KSH, 2020).
A dolgozók számát tekintve a nappali melegedőkben kb. 500 szakember dolgozik (2020-ban 531 fő), a többi nappali ellátás dolgozói létszáma 2 400 fő körül alakult az elmúlt években (ez meglehetősen kevésnek tűnik, de hát ennyi szerepel a statisztikában).
Dilemmák
A nappali ellátás az otthonközeli ellátások és bentlakásos intézményi ellátások közötti fontos fokozat, a megfelelő kapacitások rendelkezésre állása jelentős terhet vesz le a magasabb beruházási és működtetési költségű intézményekről. Ezt a szintet érdemes lenne erősíteni – a jogszabályban megfogalmazott lakosságszámnál számos településen nem működik megfelelő nappali ellátás. Az ok igen egyszerű: a finanszírozás nem elégséges a fenntartáshoz. Külön nehézség, hogy ha fejlesztő foglalkoztatás is társul az ellátáshoz, ez ugyanis a nappali ellátásnak további forrásveszteséget jelent.
Megjegyzések
1 A nappali ellátások szakmai meghatározását és tevékenységeit a Szoctv. 65/F. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 74-84/A. § tartalmazza.
2 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. július 3. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. A lekérdezés időpontja előtt megszűnt (szolgáltatói nyilvántartásból törölt) szolgáltatások adatait nem.
3 KSH STADAT – 25.1.1.25. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások.
Források
- KSH STADAT – 25.1.1.25. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások.
- KSH. (2020). Szociális statisztikai évkönyv, 2019. KSH. Budapest.
1 Comment
Comments are closed.