Frissítve: 2025. november 18.
A 2025. október 30-i kormányinfón elhangzott egy bejelentés, hogy a szociális ágazatban 15% béremelés várható január 1-től.

I.
A 2025. október 27-i Szociális és Ágazati Érdekegyeztető Fórumon a kormányzat még az emelésre vonatkozó koncepciójáról semmit sem árult el a, ahogy az ezzel egy időben zajló parlamenti vitanapon sem. Nem lehet tudni, szándékolt-e az időbeli eltérés, minden esetre újabb SzÁÉF ülés összehívása szükséges ahhoz, hogy a munkavállalói és munkaadói oldal tudjon reagálni a bejelentésre – és természetesen további részletek, konkrét információk is szükségesek ehhez.
A 2025. november 17-i Szociális és Ágazati Érdekegyeztető Fórumon kiderült egyértelműen, hogy a béremelés magába foglalja a minimálbér és bérminimum emelést. A jelenlegi bejelentés értékeléséhez rögzíteni szükséges, hogy az utolsó, teljes szociális táblát érintő bérrendezés 2022-ben zajlott, akkor egységesen 20% volt a változás (ez akkor is a miniálbér és bérminimum emeléssel együtt történt). Az elmúlt három évben a szociális ágazati pótléktábla alá tartozók kb. 85 ezer dolgozó bérében csak a minimálbér és bérminimum emelés történt meg, illetve a közalkalmazotti bértábla felülírása miatti korrekció zajlott le. A jelenlegi emelés bejelentése leginkább a 2022-es esettel azonos módon történik majd.
II.
Az emelés alapja a 2025. évre érvényes, besoroláshoz tartozó minimálbér (290.800 Ft) és bérminimum (348.800 Ft), és a besoroláshoz tartozó, Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott szociális ágazati összevont pótlék együttes összege minden más bérkiegészítés nélkül.
Ennek az összege fog emelkedi 15%-kal. Az emelésen belül jelenleg nem ismert a minimálbér és bérminimum, illetve a pótlékemelés mértéke tekintettel arra, hogy a 2026. évre még a minimálbér és bérminimum emelésről nem született megállapodás.
Példa:
D besorolással, 13 év szolgálati idővel (D5): 2025-ben a bruttó illetmény 348.800 Ft + 35.000 Ft = 383.800 Ft. A 2026. évi bruttó illetmény 15%-kal emelt összege 441.370 Ft, az elszámolásnál alkalmazott kerekítéssel: 441.400 Ft. Változás:57.600 Ft.
F besorolással, 30 év szolgálati idővel (F10): 2025-ben a bruttó illetmény 348.800 Ft + 170.000 Ft = 518.800 Ft. A 2026. évi bruttó illetmény 15%-kal összege 596.620 Ft, az elszámolásnál alkalmazott kerekítéssel: 596.600 Ft. Változás: 77.800 Ft.
Mindkét esetben az emelkedés összege független a minimálbér, bérminimum konkrét összegétől, mert a szociális ágazati pótlék kiegészíti a változást 15%-ra.
III.
Az egységes 15%-os emelés alapján a szociális pótléktábla alá tartozó dolgozóknál havi 46-98 ezer Ft bruttó fizetés-emelkedés várható havonta (jelzem: minimálbér és bérminimum emeléssel együtt).


IV.
Beszédesebb, ha a 2022-es, utolsó egységes változathoz viszonyított változást is érdemes figyelni. A bértábla legalsó szegmensében („A” besorolás) a 2026/2022. bér 60% körüli emelkedést mutat, ez lényegében a minimálbér emelésnél alig több. Ami viszont látványos, hogy a középfokú végzettségűek körében ez a növekedés már 50% alatti, a diplomás besorolásoknál pedig 45% alatti, a magas besorolású (egyetemi vagy többdiplomás, hosszabb szolgálati idővel rendelkező) kollégáknál pedig közelít a 30%-hoz.
A kormányzat továbbra sem tud fordítani azon a trenden (amit a szakmai szervezetek már többször és hangsúlyosan jeleztek), hogy a jelenlegi bérrendszer vesztesei a magasan kvalifikált szakemberek, mondhatni úgy, hogy a jelenlegi szociális bérrendszer nem becsüli meg sem a magas szintű szakmai tudást, sem a munkatapasztalatot és a rendszerhez való lojalitást. Az évről évre a minimálbér és bérminimum által „felfelé tolt” bértáblában a diplomások csak elvétve részesültek érdemi béremelésben. Jól mutatja ezt, hogy a közalkalmazotti bértábla „eredeti” változatában a legalsó (A1) és legfelső (I17) fizetési besorolás között 4,67 volt a szorzószám. 2022-re ez már 2,5-re csökkent, a várható 2026-os bértáblában már csak 2,11. Már az októberi SzÁÉF ülésen is jelezte mind a munkavállalói, mint a munkaadói oldal, hogy katasztrofális a diplomás szakemberek kiáramlása a területről, ami az ellátások alapvető minőségét veszélyeztető helyzetet teremt.
V.
A diplomások nem csak a saját rendszerünkben állnak rosszul, hanem a társszakmákhoz képest is. A pedagógus I besorolás jelenleg 653 ezer Ft. Ezt a 2026-os számokkal kalkulálva egy főiskolai végzettségű dolgozó talán nyugdíjba vonulása idején elérheti (de nem biztos, szolgálati időtől függ), az egyetemi diplomával rendelkezők esélyei jobbak: „csak” 33 évet kell ehhez dolgozniuk (feltéve, hogy nem kapnak emelést a pedagógusok, de eddig erről nem volt szó).
A társszakmák bérezésétől a szociális ágazat akkor is jelentősen le van maradva, ha nem csak a szociális pótlék, hanem a többi pótléktábla alá tartozókat is bekalkuláljuk (és akkor most nagyvonalúan azt feltételezzük, hogy a KSH adatsorai legalább nagyjából megbízhatóak).
VI.
Az emelést az ismert inflációs adatokkal kalkulálva a jelenlegi emelés meghaladja 2025. évre várható, kb. 5%-os inflációs rátát, de itt is érdemes visszamenni egy kicsit az időben. Az utolsó átfogó emeléshez képest (2022) kalkulálva az összesített infláció 2026-ig kb. 47-50%. Az alacsony besorolásoknál ezt az emelés meghaladja, de nem sokkal, leginkább talán az értéktartás közelében van. Viszont ezekből az adatokból számolva a diplomás szektor a 2022. év elejéhez reálértéken csökkenést könyvelhet el a fizetésében – itt szintén igaz, hogy minél régebb óta dolgozik és minél magasabb képesítési szinten dolgozik, annál rosszabb a relatív pozíciója.
VII.
Mennyi lenne az elvárható emelés? Alapvetően egy egységes, új tábla kellene, ami (miután a közalkalmazotti bértábla gyakorlatilag megszűnt) már a szociális szektoron belül egységesen definiálná a besorolásokat és a köztük lévő viszonyokat. Erre a szakszervezetekkel közösen már több koncepciót is készítettünk, mindent el is juttattuk a minisztériumhoz. Egyelőre nem érkezett semmiféle nyitottság ezeknek a koncepcióknak a megvitatására sem.
Ha a meglévő struktúrákban gondolkodunk, akkor is a 25% körüli összeg lenne az, amivel el lehet indulni, ehhez kellene valamilyen módon a diplomásoknak plusz kompenzációt társítani, hogy legalább a relatív hátrányukból képesek legyenek faragni egy keveset.
VIII.
Hogy ez mennyire reális, arra egy adat: a friss (10.30) adatok alapján a magyar gazdaság 3. éve képtelen kimászni a gödörből, gyakorlatilag nincs mérhető gazdasági növekedés. Ez egyben előre-vetíti, hogy a bértárgyalásoknál nagyon komoly feszültségek és harcok lesznek minden százalékért, mert bizony – ha racionálisan gondoljuk végig – még a 1%-os emelésnek sincs fedezete.
A friss adatok érkezését követve majd folytatjuk a spekulálást a jövőben…