2018. szeptemberétől a család- és gyermekjóléti központok feladati bővülnek az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységgel. A közeli időpont ellenére még viszonylag kevés ismeretünk van a tevékenységről, ezért a már elérhető információkat összegyűjtöttük.

Előzmények

Az iskolai szociális munkának három fő irányzata alakult ki az országban. Az iskolai szociális munka 2015. január 1-től a gyermekjóléti szolgálat keretein belül lehetőségként jelent meg, célja a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése (Gyvt 39. § (3a) bek.). Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése című EFOP-3.2.9-16 projekt keretében 2017. szeptembertől 2019. februárig kifutó támogatással modellkísérleti program fut(ott) az általános működés szakmai kereteinek tapasztalati alapú kidolgozására, ennek kerete 2,05 milliárd Ft volt. A szakmai támogatás az EFOP-1.9.4-VEKOP-16 projekten keresztül valósul meg.

 

Jogszabályi háttér

2018. szeptember 1-től a Gyvt. 40/A. § (2) ag) pontja értelmében a család- és gyermekjóléti központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet biztosít. A végrehajtással kapcsolatos részletes szabályozást az Nmr. tartalmazza.

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.

Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti

a) a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,

b) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,

c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,

d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,

e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és

f) a jelzőrendszer működését.

Ha a köznevelési intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben látja el.

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel. Az együttműködési megállapodás tartalmazza

a) az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és

b) a köznevelési intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja

ba) az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és

bb) a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

 

Személyi feltételek

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás biztosításához alkalmazandó személyek munkakörének megnevezése: óvodai és iskolai szociális segítő. Az Nmr. 1.000 fő köznevelési intézményben nyilvántartott gyermekre vetítve 1 fő (40 óra) alkalmazását írja elő.

A munkakör betöltéséhez elfogadható végzettségek:

– felsőfokú szociális szakképzettség,

– iskolai szociális munkás,

– család- és gyermekvédő tanár,

– család- és gyermekvédő pedagógus,

– család- és gyermekvédelem szakos pedagógus,

– ennek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszichopedagógus, gyógypedagógus.

Az Nmr. fő szabálya szerint szakképzetlen személy felmentéssel nem foglalkoztatható.

A KSH 2017/2018-as tanévre vonatkozó adatai alapján óvodában, általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, szakgimnáziumban és gimnáziumban nem felnőttképzés keretében tanuló személyek száma 1.483.246 fő, ez alapján 1.483 fő felvétele lenne szükséges az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörökbe országosan (a pontos számot a 2018/2019-es tanévre történő beiratkozások alapján határozza meg a minisztérium 2018. augusztusában)

 

Köznevelési rendszerben részt vevő személyek eloszlása képzési forma szerint (kivéve felnőttképzés). A gimnázium adata tartalmazza a 6/8 évfolyamos képzési formában részt vevőket is. (KSH, 2017)

 

Finanszírozás

A 2018. évi költségvetési törvény (2017. évi C. tv.) az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatására előirányzatként 1 379,8 millió forint összeget határozott meg, a 2019. évi költségvetési törvény tervezete erre a célra 5 519,5 millió forintot biztosít, ez elviekben elegendő forrást biztosít a számított személyi feltételek finanszírozására. A támogatásra az a járásszékhely települési önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter 2018. augusztus 15-éig állapítja meg. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

 

Problémaforrások, kérdéses pontok

A közel 1.500 főnyi szakember felvétele jelentős kihívást jelent. Alapvetően az alapszolgáltatásokban egyre erősebb humán-erőforrásbeli hiány tapasztalható, az óvodai és iskolai szociális segítő feladatok első sorban a család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok feladatellátásának jelentenek versenytársat.

Két hónappal az indulás előtt még számos kardinális kérdés nem tisztázott, pl. a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés részletei sem ismertek. Várhatóan az év második felében még a szolgáltatás biztosításával kapcsolatban megjelennek a szükséges jogszabályok, ezeket azonban érdemi felkészülési idő nélkül, működés közben kell a gyakorlatban alkalmazni. Hiányzik a működéshez szükséges szakmai protokoll is, ennek előzetes ismerete szükséges lenne a tevékenység megfelelő megkezdéséhez.

Jelentős szervezési problémát jelenthet a nagyobb járások, illetve a fővárosi kerületek esetében a nagy számú, jellegében is erősen eltérő intézmények ellátása. Ez alatt nem csak a létszámhoz igazodó segítők megfelelő biztosítása, hanem a nagy területű járások esetén a telephelyek közötti megfelelő mozgás is kihívást jelent.

A köznevelési intézmények számára nehézség lehet a működéshez szükséges infrastruktúra biztosítása.

 

Források, további információk

 

 

Hozzászólások megtekintéseClose Comments

Leave a comment