Történeti áttekintés

A rendszerváltás előtt a hazai szenvedélybetegségek tekintetében egyértelműen az alkohol volt a legnagyobb tényező, ehhez kapcsolódóan a gyógyszerekkel (pl. nyugtatók) való visszaélés volt jellemző. Ugyanakkor a magyar állam ezeket a problémákat nem ismerte el, így intézményi szintű segítség, illetve probléma-kezelés sem jelent meg. Bár a dohányzás addikció, ezt nagyon ritka esetektől eltekintve nem tekintik szenvedélybetegségnek, ugyanis nincsenek olyan markáns, életvitelt megzavaró hatásai, mint pl. az alkoholnak. A magyar társadalomban az alkohol irányába ma is jóval nagyobb a tolerancia, mint más addiktív szerek vagy viselkedések iránt (pl. a házi pálinkafőzés engedélyezése, illetve a pálinka hungarikummá nyilvánítása).

A rendszerváltás körüli időszakban (80-as évek) indultak komolyabb terjedésnek Magyarországon a klasszikus kábítószerek (heroin, kokain, LSD, marihuana), a 90-es években jelentek meg a kifejezetten szórakozóhelyekre jellemző partidrogok. Az ezredforduló után a folyamatosan változó drogpiacon megjelentek a dizájnerdrogok, melyek mára csaknem követhetetlenül gyorsan változnak és a hatóanyagok jelentős része még csak nem is tekinthető kábítószernek.

1991-ben jött létre a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság, 1993-ban bevezették az elterelés (diverzió) jogintézményét, amely lehetőséget ad a kábítószer-fogyasztó fiatalok számára, hogy börtönbüntetés helyet gyógyító ellátásban részesüljenek. 2013-ben fogadták el a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai programot, mely alapján 2020-ra drogmentes hellyé vált volna Magyarország. A nemzeti stratégia 2020-ban lejárt, azóta nem készült újabb terv a hazai helyzet kezelésére. Az alacsonyküszöbű ellátást 2007. január 1-től része a hazai ellátórendszernek, a 30 ezer főnél nagyobb lakosságszámú települések kötelező feladataként. 2009-től a pályázati úton finanszírozott szolgáltatások közé tartozik, a célterület 30 ezer fős lakosságszáma továbbra is kritérium, de a pályázati forma miatt nem kötelező önkormányzati feladat.

Szakmai meghatározás, tevékenységek

Az alacsonyküszöbű ellátás a közösségi ellátások közé tartozik1. A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a megkereső munkára, valamint az anonim és önkéntes igénybevételre épülő szolgáltatás, amelynek célja a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, segítése.

A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása tanácsadás, esetkezelés, készségfejlesztés, megkeresés, valamint háztartási vagy háztartáspótló segítségnyújtás és közösségi fejlesztés szolgáltatási elemet biztosít.

A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása magában foglalja az egészségügyi ártalmak csökkentését, így különösen a tűcsereprogramok körében a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentését steril és kiegészítő eszközök, készítmények biztosításával, illetve használt eszközök begyűjtésével, továbbá az egészségügyi szűréshez, orvosi ellátáshoz való hozzáférés szervezését Magába foglalja továbbá a krízis-intervenciót, az egészségügyi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését.

A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása során minden esetben biztosítani kell az anonimitást, a személyes adatokat nem kell megadni, igazolni és nyilvántartani, illetve egyéni gondozási tervet nem kell készíteni. A szolgáltatás nem tagadható meg az absztinencia hiánya és a szenvedélybetegség során jelentkező tünetek, magatartási formák miatt mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik a biztonságos feladatellátást.

Klasszikus alacsonyküszöbű tevékenységek:

  • Telefonos, információs vonal fenntartása és működtetése tanácsadás, információ-nyújtás céljából. Az információs szolgáltatások esetében fontos feladata az alacsonyküszöbű ellátásnak a célcsoport aktuálisan fontos kommunikációs felületeit is.
  • Megkereső munka, melynek célja a segítő intézménnyel kapcsolatot nem tartó szerhasználó egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel történő kapcsolatfelvétel.
  • Partiszerviz, amelynek célja a biztonságos szórakozás elősegítése, a szolgáltatás elsősorban a droghasználatból adódó fizikai és pszicho-szociális ártalmak csökkentése.
  • Drop in („toppanj be”), mely az alacsonyküszöbű ellátás telephelyén elérhető szolgáltatás, a szerhasználó emberek számára biztosít melegedési, pihenési, józanodási lehetőséget (szükség szerint elsősegély).
  • Tű- és fecskendőcsere, mely lehetőséget ad az intravénás, injekciós droghasználók számára, hogy az injekciózás során használt eszközeiket (tű, fecskendő, injektor, szűrő, kupak, kanál stb.) steril eszközökre cseréljék.

Szakmai ajánlás 2018-ban jelent meg a szolgáltatási tevékenységek bemutatásával (Arany Z, 2018), ennek alkalmazása elvárás, de a helyi viszonyokhoz és a szerhasználói trendekhez illeszkedően nagyfokú alkalmazkodás és innovativitás szükséges.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A tárgyi feltételek esetében az adott tevékenység a meghatározó. A drop in szolgáltatáshoz megfelelő helység, a tűcseréhez pedig arra alkalmas tárgyi eszközrendszer szükséges. A személyi feltételek esetében a szolgáltatás koordinációját végző vezető mellett további 2 fő szükséges a szakmai teambe. A szenvedélybetegek közösségi ellátásában és alacsonyküszöbű ellátásában – kivéve a szakmai gyakorlatra vagy képesítésre tekintettel mentesített személyeket – csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontjában a munkáltató bejelentett a szenvedélybetegek közösségi ellátása képzésre vagy a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül elvégzi (kivéve egyes addiktológiai végzettséggel rendelkezők).

A finanszírozás pályázati rendszerben, indikátortól független fix összegű éves támogatással történik.

Alacsonyküszöbű ellátás finanszírozása 2016-2024 között

Aktuális helyzet

2024 júniusában2 65 alacsonyküszöbű ellátás működött az országban a pályázati rendszeren belül. A szolgálatok 71%-a civil fenntartású, 23%-a egyházi intézmény keretein belül működik (pl. a Katolikus Caritas RÉV szolgálatai), ezen felül néhány önkormányzati fenntartású szolgálat működik még az országban. Központi kormányzati fenntartású szolgáltatás nem működik.

Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása fenntartó típusa szerint, 2024.

A szolgáltatás erősen Budapest központú, a szolgálatok 29%-a itt működik. A vidéki szolgálatok döntően nagyobb lakosságszámú, megyei jogú városokban működnek, elvétve fordul elő ettől eltérő telephely. Természetesen az ellátási terület sokszor ennél jóval kiterjedtebb, többnyire egy vagy több kistérséget, járást fed le. Jellemző, hogy a szolgáltatók a központi telephelyen túl ezeken a településeken kihelyezett ügyfélfogadással is rendelkeznek. A közösségi ellátások és az alacsonyküszöbű ellátások helyzetéről szakmai tanulmány készült 2021-ben, mely a Covid-19 járvány ellátásra gyakorolt hatásairól is beszámol (Berényi és mtsai, 2021).

Dilemmák

Az alacsonyküszöbű ellátás egy kifejezetten első vonali, prevenciót a célcsoport (szerhasználók, potenciális szerhasználók) környezetében biztosító szolgáltatás. A központi kormányzati drogpolitika változása (prevenció helyett a szankció előtérbe kerülése) miatt ennek súlya a rendszerben csökken, több területen az elérhető szolgáltatási paletta is szűkült, a szolgáltatók száma is csökkent az elmúlt években. A szenvedélybetegség a jelenlegi politikai környezetben többnyire negatív morális megítélés alá esik, ez korlátozza a segítségnyújtás, de még a megelőzés lehetőségeit is helyi és országos léptékben is. Az elmúlt években több nagyobb politikai akció zajlott pl. a tűcsere-programok ellen, úgy beállítva, mintha ez a szerhasználatot ösztönző tevékenység lenne3.

Megjegyzések

1 A szolgáltatás szakmai tartalmát a Szoctv. 65/A. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/L. – 39/N. § szabályozza, mindkét rész a közösségi ellátás keretein belül tárgyalja a szolgáltatást.

2 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. június 3. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. A lekérdezés időpontja előtt megszűnt (szolgáltatói nyilvántartásból törölt) szolgáltatások adatait nem.

3 A Józsefvárosi tűcsereprogram elleni 2013-2015 között zajló politikai hadjáratról több cikk, született, néhány összefoglaló itt elérhető: LINK

Források

  • Arany Zoltán, Figeczki Tamás, Máté Zsolt, Tóth Róbert (2018). Szakmai ajánlás szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátás részére. EMMI. Budapest. LINK
  • Berényi András, Bódy Éva, Tóth Anikó Panna (2021). 10 év múltán – A közösségi és alacsonyküszöbű szolgáltatások helyzete. Kutatási jelentés. OKEE. Debrecen. LINK

Show CommentsClose Comments

1 Comment

Comments are closed.