A szociális alapszolgáltatások célja az igénybevevő segítése a saját otthonában és lakókörnyezetében az önálló életvitel fenntartásában, csak amennyiben ez ebben a szolgáltatási körben nem megoldható, úgy lép az ellátás a szakellátások körébe. Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben leírt szolgáltatási elemek szerint nézve az alapszolgáltatások közös ismérve a lakhatási szolgáltatás hiánya. Az egyes szolgáltatások meghatározása során a szociális törvény és szakmai végrehajtási rendelete, a költségvetési törvény és az elektronikus rendszerek (a Szolgáltatói Nyilvántartás MÜKENG rendszere, illetve az Igénybevevői Nyilvántartás KENYSZI rendszere) között vannak kisebb eltérések, ezekről a későbbiekben lesz még szó.
Ellátások és szolgáltatások rendszere a szociális törvényben.
A Szoctv. 57. § alapján a szociális alapszolgáltatások körébe tartozik:
- a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
- az étkeztetés,
- a házi segítségnyújtás,
- a családsegítés,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
- a közösségi ellátások,
- a támogató szolgáltatás,
- az utcai szociális munka,
- a nappali ellátás.
A szociális alapszolgáltatások áttekintése – meglehetősen bonyolult rendszer.
Az alapszolgáltatások a jogszabályban foglaltak szerint tovább bonthatók részben célcsoport, részben a tevékenységek specializált nyújtása, illetve egyéb előírások alapján. A további bontások áttekintése némileg nehézkes, ugyanis az alapszolgáltatások rendszere nem koherens módon fejlődött, így még a szerkezeti struktúra sem egységes, a tevékenységi körök és azok tartalma pedig még azonos szolgáltatási elem esetében is jelentősen eltérhet. További nehézséget okoz, hogy a fogalomhasználat sem teljesen következetes, pl. az étkeztetés egyszerre önálló szociális alapszolgáltatás és egyben szolgáltatási elem is.
Források
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! Ha van kedved, akár támogathatod is a SzocOkost!
