Mostanában több fórumon terítékre került a szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer. Áttekintő jelleggel ezekről az ellátórendszerekről készítettem egy kis összefoglalót, elsőként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szoctv.) foglalt szociális ellátórendszer, ezen belül is a szociális alapszolgáltatások kerülnek terítékre.

Az törvény alapvetően két fejezetben tárgyalja a rendszer, a pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások bontásban. Ez utóbbi 3 részre válik szét, a szociális alapszolgáltatások, a szociális szakellátások mellett van egy szabadon álló tétel, a fejlesztő foglalkoztatás. Ez annyira kilóg a másik kettő rendszeréből, hogy a Szoctv-ben azoktól teljesen külön, teljesen más tematikájú joganyagba beszúrva került szabályozásra, de a szolgáltatói nyilvántartásban is teljesen önálló kategóriát képez a szociális ellátásokon belüll.

 

A szociális alapszolgáltatások célja az igénybevevő segítése a saját otthonában és lakókörnyezetében az önálló életvitel fenntartásában, amennyiben ez ebben a szolgáltatási körben nem megoldható, úgy lép az ellátás a szakellátások körébe. Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben leírt szolgáltatási elemek szerint nézve az alapszolgáltatások közös ismérve a lakhatási szolgáltatás hiánya. Az egyes szolgáltatások meghatározása során a szociális törvény és szakmai végrehajtási rendelete, a költségvetési törvény és az elektronikus rendszerek (a Szolgáltatói Nyilvántartás MÜKENG rendszere, illetve az Igénybevevői Nyilvántartás KENYSZI rendszere) között vannak kisebb eltérések, ezekről a későbbiekben lesz még szó.

A szociális alapszolgáltatások rendszere – a kékkel jelölt szolgáltatások a szolgáltatói nyilvántartásban nem különülnek el, de az igénybevevői nyilvántartásban tevékenységi formaként önállóan megjelennek a szolgáltatáson belül).

  A szolgáltatási nyilvántartásban 2019. augusztusában 10 558 szolgáltatás szerepelt, ennek 70%-as szociális szolgáltatás volt.

 

A bejegyzett szolgáltatások között elsöprő többséggel a szociális alapszolgáltatások vannak jelen, összesen 8 369 bejegyzés kapcsolódik hozzájuk, ez az összes bejegyzés 79%-a. A szakellátás 18%-os aránnyal van jelen, 3% pedig fejlesztő foglalkoztatás engedélyeseihez kapcsolódik.

 

A szociális alapszolgáltatások között a bejegyzések száma szerint képzett rangsorban a szociális étkeztetés álla a vezető helyen (a szociális étkezésen belül 96% a szociális konyha, 4% a népkonyha aránya, 1 db egyéb főzőhely van még a rendszerben).

 

A következő nagy csoportot a nappali ellátások alkotják, ezen belül a bejegyzések száma szerint az idősek nappali ellátása csaknem kétharmados aránnyal van jelen, majd a fogyatékos személyek nappali ellátása következik, a hajléktalanok, pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek nappali ellátása közel azonos (5-7%) arányban van jelen.

 

A bejegyzett férőhelyek tekintetében az arányok nagyjából hasonlóak, az idősek nappali ellátása önmagában 39 ezer férőhelyet tudhat magáénak. A férőhelyek tekintetében is a fogyatékos személyek következnek a második helyen 8 ezer férőhellyel. Az engedélyezett szolgáltatásokhoz képest a hajléktalan személyek nappali ellátása rendelkezik magasabb férőhelyszámmal, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátásai a legkisebb férőhelyszámmal működő intézmények.

 

A kakukktojás a nappali ellátások tekintetében a demens személyek nappali ellátása. A szociális törvény a demens, demencia szót is csak 1-1 alkalommal használja, önállóan alapszolgáltatási szinten nem definiálja ezt az ellátást. A szakmai rendelet szerint viszont a demens személyek nappali ellátása már önálló feladat (szakmai rendelet 84/A. §), amely megszervezhető önálló intézményi formában, illetve más nappali ellátás részeként. A szolgáltatói nyilvántartásról szóló rendelet (369/2013. (X.24.) Korm r.) szerint az időskorúak nappali ellátásán belül értelmezi ezt a formát, eszerint ha az engedélyes a nappali ellátás keretében demens személyek ellátását is vállalja, és megfelel az ehhez szükséges jogszabályi feltételeknek, az erre vonatkozó adatot kell jelölni a nyilvántartásban. Jelen pillanatban a szolgáltatói nyilvántartásban önálló bejegyzés demens személyek nappali ellátására nincs, bár több intézmény nevéből látható, hogy ilyen ellátási formát működtetnek. A 2019. és a 2020. évi költségvetési törvény a finanszírozás kérdéseiben a fogyatékos személyek nappali ellátásához kapcsoltan tárgyalja.

A közösségi ellátások 2016-tól kerültek (vissza) a normatív finanszírozás rendszerébe, a számuk ahhoz képest csak kis mértékben változott (. A kapacitásokat a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásnál külön nem értelmezi a finanszírozás, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátásnál pedig feladatmutató alapú az elszámolás. utoljára a 2018. évben volt a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén új szolgáltatás létrehozására vagy meglévő szolgáltatás kapacitásbővítésére lehetőség.

 

Házi segítségnyújtásból összesen 1 342 db működik az országban 120 ezernél is több befogadott ellátotti létszámmal, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 204 engedélyes végzi – ide nem sorolandók azok a speciális kialakítású egészségügyi vagy biztonsági alapon szerveződő „távőr” szolgáltatások, melyek az ország számos területén elérhetők.

A szolgáltatói nyilvántartás a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatásokat külön kezeli, belőlük összesen 1 448 működik (az összes alapszolgáltatás 17%-a), a Magyar Falu program okán a jövőben e téren emelkedés várható.

A támogató szolgáltatások szintén a pályázati finanszírozásból váltak ki 2016-tól, belőlük jelenleg 287 működik, finanszírozásuk szintén feladatmutató alapú.

Az utcai szociális munka továbbra is a pályázati finanszírozású szolgáltatások között működik, 93 engedéllyel rendelkező szolgáltatóról tud a szolgáltatói nyilvántartás.

A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás területén a 2016-tól hatályos szervezeti átalakítás kissé megkavarta a viszonyokat. A szolgáltatói nyilvántartásban a család- és gyermekjóléti szolgálatok szociális alapszolgáltatásként működnek (722 db), míg a központok (214 db) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásként. Szakmai szempontból a szociális terület feladatai erősen háttérbe szorultak, a gyermekvédelmi funkciók a meghatározóak.

 

 

 Források:

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
  • 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről
  • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
  • Szociális Ágazati Portál, Intézménykereső (2019.08.17-i lekérdezés).

 

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások megtekintéseClose Comments

Leave a comment