Az Eurostat adataiban az utolsó lezárt év 2022, ezekkel az adatokkal nyugodtan számolhatunk.
A szociális védelem kategóriában az EU 27 hozzávetőlegesen GDP 27,98%-át használta fel – van néhány állam, ami ennél kevesebbet a skandináv államok meg bőven 30% feletti arányban. Ezzel szemben Magyarország erre csak a GDP 16,72%-át fordította, eszerint az elmaradásunk 11,26%. Magyarország GDP-je 2022-ben 66 075 milliárd forint volt (azért forintban számolunk, mert a költségvetés is abban számol – a vásárlóerő-paritást most figyelmen kívül hagyjuk, mert sokat rontana a hazai számokon), ez alapján a kb. 7.440 milliárd forint hiányzott a szociális védelmi kiadásokból, ennyit legalább jó lenne visszatenni ebbe a költségvetési csoportba.
Bár az ország GDP-je dollárban/euróban kalkulálva érdemben nem sokat változott 2022 óta, forintban számolva ez a fenti összeg valahol 9-10 ezer milliárdos tétel lehetne a 2025-ös költségvetésben.
A hozzáférhetők az adatok, ami alapján láthatók az ezen belüli megosztások is területenként.
Az eloszlást tekintve látható, hogy a szociális védelmen belül a főbb arányok a munkanélküliséget tekintve nagyjából hasonlók. A munkanélküliség nagyon alacsony, hiszen a 3 hónapos, nem túl bőkezűen mért álláskeresési járadék az EU legyengébb támogatási konstrukciója.
Azt érdemes leszögezni, hogy a magyar állam a ráfordítások tekintetében alkalmaz több, nehezen besorolható vagy beszámolható tételt, pl. a személyi jövedelemadó kedvezményei nem feltétlen jelennek meg ráfordításként – igazából nehéz kitalálni, hogy a magyar állam milyen költségvetési tételeket hova jelent le. A nyers számok mellett fontos lenne azt is láttatni, hogy a kiadott támogatások mennyire felelnek meg a szociálpolitika alapelveinek. A magyar állami támogatások jellemzően a magasabb jövedelműeknek kedveznek, az alacsonyabb jövedelműeket kiszorítják a támogatási rendszerekből.
Összegezve: a magyar államnak emelnie kellene a szociális védelemre fordított kiadásait, ugyanakkor szükséges lenen azokat egységes rendszerbe foglalnia és az egyes szociálpolitikai intézkedések célzását is korrigálni kellene, hogy ne szoruljanak ki a rendszerekből azok, akiknek valóban szükségük lenne az ellátásokra és a szociálpolitikai eszközök csökkentsék, ne pedig fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségeket.
