A célcsoport alapú megközelítés problémáinak feloldására alkalmas, ha a szociális problémákat az egyén oldaláról a kielégítetlen szükségletek felől közelítjük meg, illetve az ellátórendszerben a problémák megoldására szolgáló tevékenységeket tesszük meg az ellátásszervezés alapjának. A szolgáltatási elemek rendszerének kialakításánál a kiinduló probléma az egyes szolgáltatások tartalmi összefüggéseinek tisztázatlansága volt. Az ellátórendszer elsősorban célcsoportokban és intézményi tagoltságban tud gondolkozni (lásd az előző fejezetben), ezért a komplex szükségletekre nem feltétlen tud megfelelő válaszokat adni és már bő egy évtizeddel ezelőtt is felmerült az erőteljes igény egy mélyet ellátórendszeri modernizációra1.

Az egyik alapdokumentum a tevékenység alapú szolgáltatás koncepciójához

A szociális szolgáltatások új szemléletű egységes rendszerré szervezését célozta az fontos változás, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletbe bekerültek a szolgáltatási elemek.

A szakmai rendelet értelmezésében a szolgáltatási elem a szakmai programban a szolgáltatás részeként megjelenő tevékenységek meghatározott köre, ezek összessége adja a szolgáltatás alapvető szakmai profilját. A szociális szolgáltatások tevékenységei alapvetően a rendelet szerint meghatározott szolgáltatási elemekre épülnek, azokat a szolgáltatás célcsoportjának szükségleteihez és igényeihez, illetve a környezeti feltételekhez igazítva. A szolgáltatási elemek részletes, célcsoport-specifikus és helyi viszonyokhoz illeszkedő, szakmai alapon történő kibontása a szakmai programban történik meg. A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell, hogy a fenntartó a szolgáltatási elemek közül melyeket biztosítja. A szakmai program módosítását 2017 végéig kellett megvalósítani.

A szolgáltatási elem alapú megközelítést csak a szociális szférában vezették be, a gyermekjóléti-gyermekvédelmi rendszerben ez elmaradt (bár a szolgáltatásokban ez megoldható lett volna), így az egységes szolgáltatási koncepció kialakítása elmaradt. Valójában a szociális szektorban sem hozott érdemi változást, mert magának a szolgáltatási rendszernek az adaptációja elmaradt, sem a szakmai tevékenységek szervezése, sem a finanszírozás, sem a képzési rendszer nem kapcsolódik a koncepcióhoz. A szolgáltatási elemek a szakmai szabályozásban egyfajta zárványként vannak jelen bármiféle gyakorlati jelentőség nélkül.

A szakmai rendelet szolgáltatásokra bontva határozza meg, mely szociális szolgáltatás mely szolgáltatási elemeket biztosítja. A szakmai rendelet a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan speciális szabályokat határoz meg az adott szolgáltatás célja és célcsoportjának jellemzői alapján. Egyes elemek esetében mindenképpen kötelező a biztosítás, más elemek esetében (szintén szolgáltatástól függően) az igényektől és feltételektől függ, hogy adott szolgáltató nyújtja-e az igénybe vevőknek az adott szolgáltatási elemet. A szolgáltatási elemekből elvileg az alapszolgáltatási és szakosított ellátási rendszer bármely szolgáltatása felépíthető. A szakmai rendeletbe beemelt szolgáltatási elemek a következők.

Megkeresés

Szociális problémák által érintett vagy veszélyeztetett azon egyének közvetlen, illetve közvetett módon történő elérése vagy felkutatása (a releváns szolgáltatásokhoz való hozzájuttatás céljából), akik vélhetően jogosultak egy adott szolgáltatásra, de azt bármilyen okból elérni nem tudják.

Közösségi fejlesztés

Egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít m

Tanácsadás

Az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul.

Esetkezelés

Az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe.

Étkeztetés

Gondoskodás hideg, illetve meleg ételről alkalmilag vagy rendszeresen a szolgáltatást igénybe vevő lakhelyén, szolgáltatónál, egyéb étkezdében vagy közterületen.

Szállítás

Javak vagy szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőhöz, vagy az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatóak meg.

Gondozás

Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését.

Pedagógiai segítségnyújtás

Szocializációs, pedagógiai, andragógiai és gerontológiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybe vevő lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére.

Felügyelet

Az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll.

Gyógypedagógiai segítségnyújtás

A fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló – a gyógypedagógia körébe tartozó – komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében.

Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás

Az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani.

Készségfejlesztés

Az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására.

Lakhatás

Az életkorhoz, egészségi állapothoz, családi állapothoz vagy helyzethez igazított, rövid vagy hosszú távú lakhatási lehetőség, amely elősegíti a személyes biztonságot és az emberi méltóság megőrzését, a tanulásban, a foglalkoztatásban és a közösségi életben való részvételt, illetve a családtagok közötti kapcsolat fenntartását. A lakhatási szolgáltatási elemet alapszolgáltatás nem tartalmazza, ez csak szakosított formák esetén jelenik meg.

A szakmai rendelet szolgáltatásokra bontva határozza meg, mely szolgáltatás mely szolgáltatási elemeket biztosítja, illetve azok nyújtásával kapcsolatosan speciális szabályokat határoz meg. Egyes szolgáltatások esetében a szolgáltatási elemek biztosítása szükség szerint történik. A szolgáltatási elemek rendszere az alábbi ábrán tekinthető meg.

Néhány kisebb tanulság

A szolgáltatási elemek koncepciója egy ígéretes szakmai kezdeményezés volt, de sok más hasonló ötlethez ez is elbukott. A bukás oka részben az volt, hogy a teljes szolgáltatási rendszer átalakítása rengeteg problémát hozott volna felszínre, amik kezelésére vélhetően sem szándék, sem képesség nem volt. Az átstrukturálás megborított volna számos szakmai status quot, hiszen az egyedi fejlődési pályát bejáró egyes szolgáltatásokat össze kellett volna hangolni és ez nyilván bizonyos kompromisszumok megkötésével járt volna együtt. A másik fontos kérdés a finanszírozás volt: egyrészt a szolgáltatási elem alapú finanszírozás egészen látványosan felszínre hozta volna a rendszer krónikus alulfinanszírozottságát, másrészt pedig ezen a téren is a számos egyedi megoldás helyett közös nevezőt kellett volna kialakítani – elég ehhez megnézni, hogy a nagyjából azonos szolgáltatási profilú szolgáltatások finanszírozása milyen széles határok között változnak.

A fenti szolgáltatás elem palettából egy elem ugyanakkor hiányzik (ez az eredeti koncepcióban sem szerepelt), a foglalkoztatás – ide értve a munkaterápiától kezdve a védett körülmények között, szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó, jövedelemszerző tevékenységek szervezett végrehajtását. Ezt egy későbbi revízió alkalmával még be lehetne illeszteni, de idáig már nem jutott el a koncepció.

Az egész módosítás addig jutott, hogy a szakmai programba mindenki bedolgozta a szolgáltatási elemeket, egyes nyomtatványokban is megjelent a tevékenységi bontás (pl. támogató szolgáltatás), de ez utóbbi már nem zajlott le teljes körűen. Összességében pedig jelen pillanatban semmilyen gyakorlati jelentősége nincs a szolgáltatási elemeknek.

Ahogy a klasszikus mondja:

Megjegyzések

1 A szolgáltatási elemek koncepcióját egy korábbi, uniós finanszírozású módszertani programban (TÁMOP-5.4.1-12 Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása) dolgozták ki 2014-ben, amit az 1/2017. (II.14.) EMMI rendelet illesztett be a szakmai rendeletbe.

Források

  • 1/2017. (II. 14.) EMMI rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
  • Czibere Károly, Sziklai István, Mester Dániel, Vörös Gyula, Sidlovics Ferenc, Skultéti József, Beszterczey András (2011). Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011-2020. Munkaanyag. LINK
  • Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. (2014). Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások szükségletalapú megközelítése. NCsSzI – TÁMOP-5.4.1-12.

Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! Ha van kedved, akár támogathatod is a SzocOkost!

Hozzászólások megtekintéseClose Comments

Leave a comment