A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban összeszedtem pár dolgot. Nem rövid, de bízom benne, hogy többen elolvassák és elgondolkodnak dolgokon. És ezt azért is itt teszem közzé, mert talán ezen a felületen – „mint egyfajta mentőcsónak” – van esély arra, hogy megmarad.
Történeti áttekintés
A magyar Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján elfogadta a 2023. évi LXXXVIII. törvényt a nemzeti szuverenitás védelméről, létrehozva ezzel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH)1. A törvény indoklása szerint külföldi szervezetektől érkeztek külföldi támogatások Magyarországra, ezeket a szervezeteket a külföldi megbízók arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami politikai korrupció és egyúttal sérti és veszélyezteti Magyarország szuverenitását2.
Az SZVH nagyon sajátos jogállású, gyakorlatilag bármilyen nyilvános közéleti tevékenységet vizsgálhat, minden adatot megismerhet, adatszolgáltatást nemcsak a vizsgált szervezettől kérhet, hanem a vizsgált szervezet bármely munkatársától, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, és a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől is. Ezzel szemben nincs jogkövetkezménye annak, ha a Hivatal nem tart be garanciális szabályokat a vizsgálata során: nincs jogorvoslat se a Hivatal vizsgálata, se a jelentése ellen, vagyis a vizsgálat alá vont nem tehet semmit, ha pl. nem ért egyet a Hivatal jelentésében foglaltakkal3.
2024. februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt4, az ugyanis sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését. Márciusban a Európa Tanács Velencei Bizottsága több ponton is alapjogi problémákat tárt föl a szabályozásban5.
2024. novemberében az Alkotmánybíróság elutasította Transparency International Magyarország és 31 civil szervezet alkotmányjogi panaszát. Az SZVH nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést, ezért az AB megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki, és mivel jelentései nem minősülnek hatósági, vagy közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani6.
Az SZVH 2025. január 29-én közzétett egy dokumentumot, amiben 33 civil, többnyire érdekvédelemmel és szociális-oktatási tevékenységgel foglalkozó civil szervezetet listáztak, ezek a dokumentum szerint a „Soros-hálózat” által finanszírozott „politikai nyomásgyakorló szervezetek” közé tartoznak7.
Orbán Viktor miniszterelnök 2025. március 15-i beszédében jelentette be, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”, ami olyan szervezetek ellen irányul, melyek „…olyanok, mint az áttelelő poloskák. Idegen pénzen kelnek életre, hogy belülről támadják az országot”.
Húsvétig nem került benyújtásra átfogó törvénycsomag a civil szerezetek ellen. 2025. május 13-án (egészen pontosan 23:38-kor) Halász János (Fidesz) képviselő benyújtotta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatát8. A tervezet tárgyalási ütemezése még nem ismert, de a tavaszi ülésszak június 11-én zárul, így valószínű, hogy eddig az időpontig elfogadják és azonnal hatályba is léptetik.
De mit is rejt ez a csodálatos jogszabály (amúgy tényleg az, ennyi aljasságot egyetlen törvényben régen nem láttam már besűrítve).
Szuverenitás veszélyeztetése
A törvény hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez.
A „külföld” fogalma rendkívül széles, a külföldön nyilvántartásba vett szervezetek mellett a külföldi vagy kettős állampolgárságú magánszemélyek is!
A „támogatás” gyakorlatilag minden létező formát magába foglal: pénz, tárgyi eszközök (dolog), szolgáltatás egyaránt lehet támogatás. Ide tartozik a vagyoni előny, a vagyoni értékű jog, adomány, támogatás, a pályázati úton elnyert támogatás, az egyedi kérelem vagy támogatási szerződés alapján kapott támogatás, de az ajándék vagy a kölcsön is. Lényegében bármi, amit adott szervezet külföldről kap, besorolható a külföldi támogatás körébe.
A „közélet befolyásolására irányuló tevékenység” a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység vagy a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. Az értékelés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a közéleti tevékenység a külvilág felé milyen közvetítő vagy megjelenítő felületen keresztül valósul meg. Szóval minden IS ide tartozik. És nem kell bebizonyítani azt, hogy valóban ilyen befolyásolás történt, elég ha befolyást gyakorolHAT. Végül a szuverenitásra veszélyes tevékenységek körébe tartozik „minden olyan tevékenység, valamint törekvés” ami meghatározott pontok szerinti értékeket „negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”. Mik azok az értékek:
- az ország független, demokratikus jogállami jellege;
- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősség;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegessége;
- a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködés;
- az ország alkotmányos önazonossága, keresztény kultúrája.
Nem nehéz belátni, hogy gyakorlatilag bármilyen kormányzati tevékenységgel kritikus álláspont közzétételével lehet szuverenitási sérelmet elkövetni.
Listázás
A következő lépés nagyon rafinált. Az SZVH-nak továbbra sem kell semmit bizonyítania, az csak javaslatot tesz a kormánynak. A kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára rendeletben (!) dönt azon szervezetek jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Jogorvoslati eljárás továbbra sincs, sőt, a civil szervezet nem fog semmiféle tájékoztatást kapni, egészen addig, amíg meg nem látja magát a Közlönyben, majd meg nem kapja a NAV értesítését.
A törvény „orvosolja” a SZVH jogállási törvényének hiányosságát, mert ugyan az SZVH felé továbbra sincs együttműködési kötelezettsége senkinek, de a NAV-on keresztül köteles lesz együttműködni mindenki az eljárásban.
Terror alapjáraton
Ez a rendeletbe foglalt jegyzék – mindamellett, hogy nyilvános – arra jó, hogy a NAV támadásba lendüljön, illetve a civil szervezetek ellen elindulhassunk egy adminisztratív terror.
A jegyzékre vett szervezet vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni (együttesen: irányító). A jegyzékre vett szervezetek irányítója évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni, ezt a vagyonnyilatkozatot a miniszter részére postai úton el kell küldeni, a vagyonnyilatkozatot a miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi! Ez azt jelenti, hogy a civil szervezet összes tisztségviselőjének teljes jövedelmi és vagyoni helyzetét update hozzáférhetővé teszi a kormány.
Ha a miniszter megállapítja, hogy az irányító nem tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, e tényt a kormányzati honlapon közhírré teszi, a közhírré tétel napjától az irányítónak a jegyzékre vett szervezet kapcsán fennálló képviseleti joga szünetel. Záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén a miniszter az irányítóval szemben közigazgatási bírságot (500 000 – 2 000 000 Ft) szab ki.
A szervezeti tisztségviselőket ezen felül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás alá esik, vagyis a magánszámlák pénzmozgásait is figyelni fogják!
A jegyzékbe vett szervezetek a hatályba lépést követő évtől elveszítik a jogosultságukat az SZJA 1% felvételére (bár a legkisebb bajuk ez lesz).
Számlafigyelő szolgáltatás
A jegyzékbe vett szervezetek külföldi támogatást csak a NAV engedélyével kaphatnak! A bankoknak kötelességük lesz figyelni a külföldről érkező támogatások azonosítása érdekében a fizetési számlákat. Ha a bank ilyet észlel, akkor szól a NAVnak, pluszban felfüggeszti a pénzügyi művelet. A NAV eldönti, hogy engedélyezi-e a tranzakciót – ha nem, akkor a pénz nem érkezhet meg a szervezethez.
Hatósági ellenőrzés
Ha adat merül fel arra, hogy a jegyzékre vett szervezet engedély nélkül bármilyen formában külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv a jegyzékre vett szervezettel szemben hatósági ellenőrzést folytat. Ha megállapítást nyert, hogy a szervezet engedély nélkül külföldi támogatást fogadott el, közigazgatási bírságot kap, amelynek összege megegyezik az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének 25-szörösével.
A bírság összege a Nemzeti Együttműködési Alapba megy, ami a „baráti” civilek etetését végzi.
A hatósági ellenőrzés során a jegyzékre vett szervezet irányítójának valamennyi pénzügyi intézményét értesíti, hogy a jegyzékre vett szervezet irányítója kiemelt közszereplő. Az ellenőrzés során a NAV mindent is ellenőrizhet, sőt, az ellenőrzésről írásban értesítést sem kell küldenie, ha úgy értékeli, hogy az eljárás eredményességét az veszélyezteti.
Mikortól?
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Az elfogadás ütemezéséről nincs információ, de az idei ülésszak utolsó napja június 11. Nagyjából június közepétől léphet életbe a jogszabály, attól függően, hogy a köztársasági elnökünk mennyire igyekszik. Elméletileg visszamenő hatállyal nem működhet a törvény, de egyrészt ilyen apróságokra már régen nem ad a magyar állam, másrészt az sehol nincs korlátozva, hogy a SZVH korábbi elemzés alapján adjon javaslatot a kormánynak egy adott szervezet listázására. tehát azok a civilek, akik már felkerültek a januári listára, de azóta nem fogadtak el egy baráti köszönést sem külföldiektől, még simán felkerülhetnek a listára. Akiknek meg futó uniós pályázatuk van, jobb, ha mindenre felkészülnek.
Szubjektív részek
A törvény indoklása a szokásos szuverenitásvédelmi borzalomra épül, miszerint „dollármilliókból törvényellenesen külföldről” zajlik a politikai kampány a kormány ellen (ezt amúgy azóta sem sikerült bizonyítani). A legabszurdabb, hogy a tervezet hivatkozási alapja a nemzeti konzultáció: „szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése alapján világosan látszik, hogy a magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk”. Itt van felsorolva sok más gyöngyszem mellett, hogy „98,15% szerint szigorú törvényi szabályozással fel kell lépni az ellen, hogy külföldről támogatott magyar politikai szereplők és aktivistacsoportok Magyarország álláspontjának megváltoztatását kikényszerítsék”.
Arról nem szeretnék hosszan értekezni, hogy a jelenlegi rezsim – miközben a szuverenitás mindenek felett álló szentségéről szónokol – hányszor és hány ország szuverenitását sértette meg. Itt Le Pen vagy a spanyol VOX finanszírozásán át a német vagy román választásokkal kapcsolatos megnyilvánulásokon át a szlovákiai vagy romániai magyar szervezetek politikai befolyásolásra felhasználásáig sok mindenről lehetne szó.
A tervezettel gyakorlatilag pillanatok alatt kicsinálható egy civil szervezet, ugyanis nagyon kevés elég ahhoz, hogy egy szervezet listára kerüljön, onnantól pedig gyakorlatilag ellehetetlenül a működése. Azok a szervezetek is felkerülhetnek a jegyzékre, akik eddig teljesen jogszerűen, a hazai és uniós civil működés szabályait szem előtt tartva működtek és semmi mást nem tettek, mint képviseltek fontos társadalmi ügyeket9.
A listázott civil szervezeteknek semmiféle védekezési lehetősége nincs, mert az SZVH továbbra sem gyakorol semmiféle közigazgatósági hivatali tevékenységet, „csak” csendben vizsgálódik és javaslatot tesz. A leírt hatósági eljárásokban sincs sok védekezési lehetőség: értesítés nélkül is megindulhat az eljárás, továbbá a pénzmosás elleni szerv határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe. Gyakorlatilag úgy rongyolnak át a szervezeten, ahogy nekik tetszik.
Az Alkotmánybíróság ahogy eddig nem állt keresztbe az SZVH működésének (sőt, egy gyomorforgató indoklásban méltatták a nemzeti szuverenitás védelmét), most sem fog, főleg ha olyan nagyszerű „jogtudósokkal” töltik fel a létszámot, mint Hende Csaba vagy Polt Péter. Lehet reménykedni, hogy majd 2026-ban lesz változás, de addig bőven ki lehet csinálni mindenkit, aki a célkeresztbe kerül. A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás ugyan már zajlik, de nem fogja megállítani a kormányt, mert egyrészt kiválóan tudja az időt húzni, továbbá az elmarasztaló döntéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyja, s mire az egész véget ér, túl vagyunk a választáson. Ha elindulnak az eljárások és nemzetközi bíróságra jut az ügy, az további éveket jelent, s addigra véget ér a műsor.
Konkrétan a saját helyzetünket tekintve a törvény hatályba lépése esetén egyetlen racionális megoldás a civil szervezeteink (SzMME) felszámolása és valamilyen informális átalakulás, ugyanis a jegyzékbe vétellel a szervezeten túl annak vezetői és tagjai IS célkeresztbe kerülnek. Sosem gondoltuk volna, hogy több évtizednyi diktatúra után ugyanazokkal a dumákkal lehet hatalomra kerülni. Nagyjából most kezdjük elérni a „belorusz demokrácia” szintjét, és ha nem lesz érdemi ellenállás, akkor megyünk tovább ezen.
Források:
1 Magyar Közlöny, 2023. évi 185. szám, 2023. december 21.
2 Indoklások Tára, 2023. évi 146. szám, 2023. december 21.
3 Kérdések és válaszok a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. LINK
4 Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések (2024. február). LINK
5 CDL-AD(2024)001-e. Hungary – Opinion on Act LXXXVIII of 2023 on the Protection of National Sovereignty, adopted by the Venice Commission at its 138th Plenary Session (Venice, 15-16 March 2024). LINK
6 20/2024. (XI. 28.) AB határozat. LINK
7 Az Európai Bizottság CERV Programja. Így nyitotta meg Brüsszel a pénzcsapot a Soros-hálózat finanszírozására. Szuverenitásvédelmi Hivatal. 2025. január 29. LINK
8 T/11923. számú törvényjavaslat. LINK
9 Az SzMME és a „Soros-hálózat”. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének közleménye. LINK
