Történeti áttekintés A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellkísérleti programja vezette be, ezt követően 2005-ben vált az ellátórendszer részévé. Az otthonközeli ellátásokat előtérbe helyező koncepciókban a szolgáltatás szerepe felértékelődött, a széles körű elterjedését ugyanakkor akadályozták a technológiai nehézségek és a rendszer költséges kiépítése. A 2000-es évek elején rendkívül kedvező feltételek mellett lehetett a szolgáltatás igényelni, az igénybevétel térítésmentes volt. Ennek…
Történeti áttekintés A házi segítségnyújtás az egyik legrégebben működő szociális szolgáltatás, formális szolgáltatásként 1966-ban kísérleti jelleggel vezették be néhány nagyvárosban, jogi szabályozására e tapasztalatok alapján 1976-ban került sor1.Akkor első sorban az önmagukat ellátni nem képes, gondozási feladatokat ellátni nem képes természetes támogatókkal nem rendelkező idősekre fókuszált a rendszer. 1986-tól a rendszer nyíltabbá vált, az időskorúak mellé a „fogyatékos, vagy egészségi állapotuk miatt…
2016. december 31-ig a gondozási szükséglet vizsgálata alapján az igénylő napi gondozási szükséglete órában került meghatározásra, és a házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehetett nyújtani. Amennyiben a gondozási szükséglet napi 4 órát meghaladó volt, tájékoztatni kellett az igénybevevőt idősotthoni ellátás lehetőségéről.
A házi segítségnyújtás személyi térítési díjának megállapításában továbbra is egyik legfontosabb alapdokumentum a személyi gondozásra szóló új tevékenységnapló. A térítési díj számítással kapcsolatban merültek fel kérdések, többek között, hogy meg kell-e fizetnie az ellátottnak a segítő utazási idejét?
A személyi gondozásra szóló új tevékenységnapló 5. oszlopa több információt tartalmaz, mint elsőre gondolnánk!