Támogató szolgálat

Történeti áttekintés

A támogató szolgáltatás egy modellkísérleti program után 2003. január 1-től került a szociális ellátórendszerbe, mint speciális alapellátási feladat. A szolgáltatást a települési önkormányzatok, illetve feladatellátási szerződés keretében nem állami fenntartók működtették. A későbbiekben a szolgáltatást kiterjesztették a kistérségekre is, ez a kisebb településeknek is lehetőséget nyújtott arra, hogy társulások formájában együttesen indítsanak szolgáltatást. A szolgáltatás 2003-2008 között normatív támogatási rendszerben működött, amit 2009-2015 között pályázati finanszírozási és kapacitás-kezelési rendszer váltott fel. 2016-tól ismét a központi költségvetésről szóló törvény közvetlen hatálya alá került a szolgáltatás. A támogató szolgáltatás átfogó történeti elemzése olvasható a Nemzeti Rehabilitációs Hivatal 2016-ban megjelent átfogó kutatásában (Farkasné és mtsai, 2016).

Szakmai meghatározás, tevékenységek

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli segítségnyújtás révén¹. A szolgáltatáshoz való hozzáférés jogosultság-vizsgálathoz kapcsolódik, a támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, aki a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A szolgáltatás fő tevékenységei a személyi segítés, ami lakókörnyezeten belül és azon kívül is igénybe vehető; a személyszállítás és a szállításhoz kapcsolódó felügyelet. A támogató szolgáltatás a gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, szállítás, felügyelet, gyógypedagógiai segítségnyújtás, háztartási segítségnyújtás és esetkezelés szolgáltatási elemeket biztosítja. A támogató szolgálat az egyik olyan szolgáltatás, ahol érvényesült a dereguláció elve és a működés szakmai vonatkozásaiban: már a szolgáltatás indulásához készült szakmai ajánlás, melyet néhány évente felülvizsgált és átdolgozott a szakmai irányítás². A szakmai ajánlás a jogszabályi keretekre építve részletesen kifejti az egyes tevékenységek tartalmát és a szolgáltatás működésével kapcsolatos szakmai elvárásokat.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A támogató szolgálat esetében az ellátottak számára nyitva álló helységének akadálymentesnek kell lennie. A szállító szolgáltatáshoz gépjárművel kell rendelkeznie, legalább egy gépjárművének alkalmasnak kell lennie elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkeznie kell mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel.

Amennyiben a szolgálat önállóan működik, úgy 1 fő vezető alkalmazandó. A tevékenységek elvégzésére segítő (gépjárművezető), gondozó, illetve terápiás munkatárs munkakörökben összesen 3 fő alkalmazása szükséges.

A 2017 előtt szolgálatvezető munkakörben foglalkoztatott személyek végzettségtől függetlenül terápiás munkakörben dolgozhatnak tovább. A támogató szolgálatok munkatársainak a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan önálló képzési kötelezettségük van a 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet alapján. A szervezeti egység vagy önálló szolgálat vezetőjeként dolgozók számára a vezetőképzés teljesítése kötelező (kivéve egyes, jogszabályban nevesített kivételeket). A 2023-ban megjelent ajánlás alapján akár szakképzetlen személy is részt vehet a szolgáltatás biztosításában³, amennyiben legalább belső képzést kap (Lénárd és mtsai, 2023). A jelenlegi (meglehetősen laza) szabályozással a szolgálat munkakörei gyakorlatilag teljesen átjárhatók egymás felé. Összességében a lépés egy alacsony szintű, gondozás fókuszú szolgáltatás irányába mutat, amiben a magasabb kompetencia-szintű fejlesztő tevékenységek erősen háttérbe szorulnak.

A finanszírozás 2003-2008 között szolgálatonként meghatározottnormatív támogatásból állt, speciális esetekben (kistérségi szintű ellátás) ennek összege magasabb volt. 2009-2016 között pályázati finanszírozás volt érvényben. Ennek újdonsága, hogy a finanszírozotti körbe kerüléshez nem volt önmagában a működési engedély, a pályázati eljárásba épített kritériumoknak is meg kellett felelni. A pályázati támogatás két részből állt, egy szolgálatonként azonos összegű alaptámogatásból és a teljesítéshez igazodó, feladatmutató alapú teljesítmény-támogatásból. Az ennek alapját adó feladatmutató a szállításra és a személyi segítésre is specifikus definíciót kapott, a személyi segítésen belül pedig differenciált volt (a halmozott fogyatékossággal és az autizmussal élők esetén magasabb finanszírozás érvényesült). 2017-től a szolgálat visszatért a központi költségvetési finanszírozás alá, ugyanakkor a pályázati rendszerben kialakított finanszírozási szerkezet megmaradt, a finanszírozott feladatmutató meghatározása viszont pályázat helyett a befogadási eljárásban kerül megállapításra. A finanszírozási helyzetet jellemzi, hogy a szolgáltatások alaptámogatása 2008 óta változatlanul 3 millió forint⁴. A teljesítménytámogatás 2019-ig változatlan volt, ekkortól indult meg egy érdemi emelés, illetve az éves minimálbér és bérminimum emelésre évközben kompenzációt ad a kormányzat (általában a következő évi költségvetési törvény támogatási összege erről az összegről indul). A támogató szolgáltatás esetén is igényelhető egyházi kiegészítő támogatás, ennek mértéke alacsonyabb (aktuálisan 13%) a legtöbb alapszolgáltatásénál.

Támogató szolgálatok teljesítménytámogatása (Ft/feladategység) 2016-2024.

A szolgáltatás igénybevétele térítési díjköteles. A szállítás esetén kilométerre, a személyi segítés esetén gondozási órára kell meghatározni a térítési díjat. A maximális díjfizetés kiskorúak esetén a háztartás egy főre eső jövedelmének 20%-a, nagykorú személyek esetén a saját jövedelem 30%-a. Mivel a fogyatékossággal élő személyek és családjaik jövedelmi helyzete az átlagosnál rosszabb, a gyakorlatban ez igen kis összegű térítési díjfizetést jelent, számos szolgálat emiatt térítésmentesen nyújtja a szolgáltatásait.

Aktuális helyzet

2024 június elején 328 szolgálat működött⁵, az elmúlt néhány évben kis mértékben, de emelkedett a szolgáltatók száma. A szolgáltatásban hagyományosan magas a civil szektor aránya és igen alacsony a központi állami részvétel (ez utóbbi is gyakorlatilag a támogatott lakhatáshoz kapcsolódik).

Támogató szolgálatok eloszlása fenntartó típusa szerint 2024-ben.

A szolgáltatások területi eloszlása a kezdeti idők óta mutat jellegzetes aránytalanságokat, ezeket a mai napig láthatjuk az adatokból. A szolgáltatók száma ugyanakkor önmagában nem értelmezhető, mert az egyes szolgáltatások befogadott kapacitásában jelentős eltérés van.

Támogató szolgálatok eloszlása megyénként 2024-ben.

A szolgáltatók befogadott kapacitásáról és valós teljesítéséről viszont a költségvetési finanszírozásra átállás óta nincs információ. A feladatmutatót a szolgáltatói nyilvántartás lekérdezhető elektronikus rendszere nem tartalmazza, a KSH pedig nem tesz közzé teljesítési adatokat, így a szolgáltatás valós működésére nincs rálátása a szakmának.

Az ellátottak száma itt is jellegzetes képet mutat. A szolgáltatás indulása után egy intenzív felfutási szakasz jelent meg, melyet az állam először a finanszírozás csökkentésével és a szociális rászorultság bevezetésével próbált megfékezni. Ezt követően a pályázati rendszer alkalmazása (2009-2011, illetve 2012-2016 között) állította meg a felfutást. 2014 óta az ellátotti szám 12-14 ezer között ingadozik.

Érdemes ezt az adatot összevetni azzal, hogy a fogyatékossági támogatásban kb. 115 ezer fő, a fogyatékossági kóddal rendelkező magasabb összegű családi pótlékok száma kb. 24-25 ezer, vakok személyi járadékában pedig jelenleg kb. 3 ezer ember részesül⁶.

Támogató szolgálatok ellátotti száma 2004-2023.

A fogyatékossági típusok szerint eloszlást nézve az utolsó (2014-es) adatokat tekintve a legnagyobb arányban a mozgásszervi fogyatékossággal élők és a látássérültek veszik igénybe a szolgáltatást. Az eloszlás részben az egyes fogyatékossági kategóriák természetes eloszlásából fakad, másrészt a szolgáltatás tevékenységei leginkább e két csoport számára jelentenek nagy segítséget. A hallássérültek az igénybevevők között alulreprezentáltak.

Dilemmák

A támogató szolgálat a fogyatékossággal élő személyek ellátásának alappillére, ennek a rendszernek a fejlesztése is fontos lenne. E téren is vannak olyan programok, szakmai kezdeményezések (FECSKE program, személyi asszisztencia, illetve az Országos Fogyatékosságügyi Program is tartalmaz erre irányuló elemeket), melyek integrációja fontos lenne. A támogató szolgáltatás kiváló alap helyi innovációk megvalósítására, a jó gyakorlatok szisztematikus feltárása fontos feladat lenne. Mint otthonközeli ellátás, fontos lenne a szolgáltatási időtartam bővítése is⁷.

A jövőre tekintve fontos lenne az elszámolási és finanszírozási rendszer közös nevezőre hozása a funkcionálisan analóg szolgáltatásokkal a szállítást és gondozást illetően, ezzel kapcsolatban pedig az adminisztrációs rendszer reformja is szükséges lenne.

Sajnos a szolgáltatással kapcsolatban nagyon kevés a hozzáférhető adat, a pályázati finanszírozás lezárása óta a befogadott és teljesített feladatmutatókról nem áll rendelkezésre információ.

Megjegyzések

¹ A támogató szolgáltatás szakmai meghatározását és tevékenységeit a Szoctv. 65/C. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/A-39/E. § tartalmazza.

² A Szakmai ajánlás 3. kiadása (LINK) 2023. december 1-től lépett hatályba, de az elszámolásokat érintő problémák miatt a 4. javított, Módszertani útmutatóra átnevezett kiadás (LINK) 2024. július 15-től váltotta is.

³ Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 6. § (1) bekezdése 50% mértékig a rendeletben nevesített kivételekkel lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók 50% szakképzetlenül vegyen részt a gondozásban. 2015-ig a támogató szolgáltatás a kivételek közé tartozott, minden dolgozónak szakképzettnek kellett lennie.

⁴ 2024-ben az alaptámogatást reálértékének megőrzéséhez kb. 6,5 millió forintra kellene emelni.

⁵ Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. június 3. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. A lekérdezés időpontja előtt megszűnt (szolgáltatói nyilvántartásból törölt) szolgáltatások adatait nem.

⁶ A fogyatékossági támogatással kapcsolatban ajánlom az ezzel kapcsolatos összefoglalót, frissen aktualizálva. LINK

⁷ A szolgáltatási igényekkel kapcsolatban már készült egy kisebb kutatás (LINK), ezt tervezem ismételni.

Források

• Farkasné Farkas Gyöngyi, Meleg Sándor, Velkei Mariann (2016). Támogató szolgálatok szakmai felmérése, 2015. Szociálpolitikai Szemle. 2016. évi 2. szám. LINK
• Lénárd Júlia, Szabó Emese, Szabó Mariann, Tóth Erzsébet. Szakmai ajánlás támogató szolgálatok részére. 3. átdolgozott kiadás. Belügyminisztérium, 2023. LINK
• Lénárd Júlia, Nelhübel-Oláh Henriette, Szabó Emese, Szabó Mariann, Tóth Erzsébet. Támogató szolgáltatás működésére és működtetésére vonatkozó módszertani útmutató. 4. átdolgozott kiadás. Belügyminisztérium, 2024. LINK
• KSH STADAT – 25.1.1.25. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások