Támogatott lakhatás

Történeti áttekintés

Történelmileg a súlyos szociális problémával élő személyeket nagyon sokáig elkülönítve, nagy létszámú, rossz minőségű ellátást biztosító intézményekbe helyezték el. Ezek az intézmények az emberi jogaikban is erősen korlátozták az ott élőket (pl. kényszer-gyógykezelés), izolálták a lakókat a társadalomtól és a tartós intézményi közeg a meglévő képességek leépülését is magával hozta. A támogatott lakhatás az independent living (IL) gondolatára épül, ami az USA-ban már az 1960-as években jelent meg és 1972-ben már intézményesült is, Európában csak 1989-ben jelent meg¹.

Fontos fogalom még a deinstitucionalizáció, az intézménytelenítés, ami nagy, zárt intézmények helyett az önálló élet feletételeinek megfelelő önálló lakhatást és az azokhoz kapcsolódó segítő szolgáltatásokat helyezi előtérbe (Parker 2014). Magyarország 2007-ben hirdette ki Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, melyben hangsúlyos szerepe van a két fenti fogalomnak megfelelő önálló életvitel bitosításának².

A Fottv. 2010-re már intenzív kitagolási eredményeket határozott meg, de ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. 2011 augusztusában alakult meg az Intézmény Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) de igen korlátozott eredményekkel és számos működési problémával (Bugarszky 2015). Az államnak a fentiek alapján feladata, hogy a nagy létszámú bentlakásos intézményeket felszámolja és kisméretű, önálló életvitelre alkalmas formába alakítsa át. Ezt a folyamatot kiváltás néven határozza meg a jogszabály³, de gyakran alkalmazzák a kitagolás szót is, utalva arra, hogy az intézményeket kisebb egységekbe szervezik át. A támogatott lakhatás 2013-tól került a Szoctv. ellátásai közé, de több éves folyamat után indult meg csak a gyakorlatban a szolgáltatás és alapvetően a tervezettől jelentősen elmarad a végrehajtás ütemezése. A nagy intézmények lebontása egyidejűleg megköveteli az otthonközeli ellátások erőteljes fejlesztését, amire gyakorlatilag nem került sor.

Szakmai meghatározás, tevékenységek

A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek – ide nem értve a demens személyeket – és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében. A támogatott lakhatás jelenleg a legkorszerűbb ellátási forma azon személyeknek, akiket már saját lakókörnyezetükben, otthonukban nem lehet megfelelően ellátni – biztosítja a lakhatási szolgáltatást és az önkiszolgáló képességhez igazodóan egyénileg határozza meg a nyújtott támogató tevékenységek körét és intenzitását.

A szolgáltatás biztosítja

• a lakhatási szolgáltatást,
• az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
• a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtást,
• az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
  • a felügyeletet,
  • az étkeztetést,
  • a gondozást,
  • a készségfejlesztést,
  • a tanácsadást,
  • a pedagógiai segítségnyújtást,
  • a gyógypedagógiai segítségnyújtást,
  • a szállítást,
  • a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérés kiterjed

• az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban,
• az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra,
• az életkor- és fogyatékosság-specifikus igényekre,
• a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre,
• a képzettségre, munkatapasztalatra,
• az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben a jövedelmi, vagyoni helyzetre,
• a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre,
• annak felmérésére, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben,
• egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére,
• a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára,
• folyamatosan nyújtott szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára,
• az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére,
• az egyén együttműködési szándékának felmérésére.

A szolgáltatás során biztosítani kell a lakóhelyi és – a távmunka kivételével – a munkahelyi feladatok, valamint a szabadidő eltöltésének szétválasztását, a foglalkoztatást abban az esetben, ha a komplex szükségletfelmérés eredményének megfelelő foglalkoztatási lehetőség rendelkezésre áll. Biztosítani kell a segítségnyújtást a kulturális és szabadidős tevékenységek szervezésében, társas kapcsolatok fenntartásában, a lehetőséget az ellátást igénybevevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldására, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához, illetve az ellátást igénybevevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését, ide értve az önálló életvitel kialakítását segítő képzésekhez, programokhoz való hozzáférést.

Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás

A lakhatási szolgáltatásnak három formáját támogatja a kitagolási stratégia:

• Lakás: társadalmi- és lakókörnyezetbe integráltan elhelyezkedő, maximum 6 fő részére lakhatást nyújtó önálló lakás, amely nem képezi az ellátott tulajdonát,
• Lakóotthon: társadalmi- és lakókörnyezetbe integráltan elhelyezkedő, maximum 12 fő részére lakhatást nyújtó ház, nagyobb lakás,
• Lakócentrum: integrált lakókörnyezetben elhelyezkedő, maximum 50 fő ellátására alkalmas lakóépület/épületek együttese. Ebben az esetben is biztosítva az alapelvet, miszerint a lakhatás és a napközbeni tartózkodás terei szétválnak.

A lakásokkal szemben a célcsoporthoz illeszkedően a jogszabály meghatározza a megfelelési kritériumokat. A támogatott lakhatás egyik fontos kritériuma a társadalmi (re)integráció, pl. a lakhatási szolgáltatást társasházban nyújtják, a lakhatási szolgáltatás céljára szolgáló lakások száma nem haladhatja meg a társasházban lévő összes lakás egyharmadát.

A lakókat támogató, esetvitelt biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja, ezen felül a támogató szakembereket biztosíthatja a működtető intézmény, de bevonhatók az un. szolgáltatási gyűrűt alkotó külső szolgáltatóktól is.

A támogatott lakhatás finanszírozása a szakosított ellátások finanszírozási logikája alapján működik (bértámogatás és működési támogatás). A szolgáltatás igénybevétele térítési díjköteles, de az egyéni szükségletekhez igazodó szolgáltatási rendszer miatt ennek kiszámítása meglehetősen bonyolult feladat.

Aktuális helyzet

A rendkívül lassan haladó folyamat 2023 végéig kb. 4 ezer kitagolt ellátottig jutott el, 2024 közepén már 5 ezer feletti férőhely volt a rendszerben A férőhely-kihasználtság folyamatosan magas (90% feletti). Az igénybevevők többségét (kb. 70%) a fogyatékosággal élők adják⁴.

Támogatott lakhatás férőhelyszámának változása 2014-2023 között.

2024 közepén 217 engedélyezett támogatott lakhatás működött az országban 5 157 engedélyezett férőhellyel. A rendszer folyamatosan bővül, 2022-ben 14 új szolgáltatás indult összesen 318 férőhellyel. A férőhelyek csaknem fele (42%) központi kormányzati fenntartásban működött, az arányuk az elmúlt években csökkent. A civil (40%) és egyházi (17%) fenntartás mindkét szegmensben emelkedett, összesen 1 db önkormányzati (társulási) fenntartású támogatott lakhatás szerepel a nyilvántartásban. A központi kormányzati fenntartás támogatott lakhatások közel kétszeres átlagos férőhelyszámmal (40 fő/engedélyes) működnek, mint a civil (18 fő/engedélyes) vagy egyházi (18 fő/engedélyes) támogatott lakhatások, ez nyilván az intézményi ellátási forma jellegéből adódik.

Támogatott férőhelyszámának változása fenntartói eloszlása.

Dilemmák

A támogatott lakhatás szemléletében a legmodernebb hazai intézménytípusnak mondható, de ez a szemlélet meglehetősen nehezen érvényesül az elavult hazai szolgáltatásszervezési struktúrában. Az elmúlt években számos kritika érte a hazai átalakítás üteme és kivitelezése kapcsán⁵, láthatóan a tömegintézmények átalakítás még az uniós források ellenére sem megy zökkenőmentesen. Bizonyos térségek teljesen kimaradnak a folyamatból pont az uniós források hiánya miatt, akad néhány jól dokumentált, nagyon félrecsúszott kiváltási program is.

A kitagolás egyik fő akadálya, hogy az alapszolgáltatási rendszer intenzív fejlesztése nélkül nem működik, a bentlakásos intézmények erőforrásainak átcsomagolása kisebb egységekbe nem jelenti az alapprobléma megoldását.

A támogatott lakhatás esetében az optimális megoldás az lenne, ha közvetlenül ide kerülnének be az igénybevevők, de ez a pálya gyakorlatilag nem működik.

További nehézség, hogy az elmúlt években zajlott peres ügy kapcsán derült ki, hogy az igénylői oldalról a jogérvényesítés igencsak gyenge lábakon áll. Különösen kritikus a helyzet a fővárosban és környékén, ahol a magas lakosságszám miatt az igények is nagyobbak lennének, de kapacitást tekintve itt a legkisebb a hozzáférés esélye⁶. A támogatott lakhatással való hozzáférésről és önmagában véve a szociális biztonság kérdéséről sokat elmond az elmúlt években zajló per, melyet elsőfokon megnyertek az ellátásért küzdő családok, ugyanakkor a Kúria kimondta, hogy az államtól nem lehet kikényszeríteni a segítséget, még akkor sem, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el⁷.

Megjegyzések

¹ Independent living. LINK

² 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről.

³ 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

⁴ KSH-STADAT 25.1.1.33. Támogatott lakhatás

⁵ Kitagolás felülnézetből – Stratégiai újragondolásra volna szükség. Társaság a Szabadságjogokért. 2024. május 17. LINK

6 Támogatott lakhatás. Társaság a Szabadságjogokért. LINK

⁷ A Kúria szerint hiába járna támogatott lakhatás a fogyatékossággal élő embereknek, ha nincs hely, akkor nincs mit tenni. Telex. 2023. április 11. LINK

Források

• Bugarszki Zsolt, Kondor Zsuzsa. (2015). Észrevételek a magyarországi intézményi férőhelykiváltás koordinálásáról. Esély 2015/1. szám, pp. 97-103. LINK
• Támogatott lakhatás – Gyakran Ismételt Kérdések. Belügyminisztérium. Budapest. 2024. LINK
• Mintaszámítások a támogatott lakhatás térítési díj megállapításával kapcsolatban. Belügyminisztérium. Budapest.2018. LINK
• A támogatott lakhatás működtetésének szakmai ajánlásokkal kiegészített protokollja. Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest. 2020. LINK