Történeti áttekintés
Magyarországon az utcai szociális munka már a rendszerváltás előtti időkben megjelent, természetesen nem intézményesült formában, hanem egyfajta rendszeren kívüli karitatív segítségként. A rendszerváltást követően a hajléktalanság jelensége egyre látványosabbá vált, az állam ezt a problémát nem tudta megfelelően kezelni. Az első utcai szociális segítő képzés 1991-1992 zajlott, e képzés végzős hallgatói 1992-ben alapították meg az Utcai Szociális Segítők Egyesületét. A működés biztosításához szükséges forrásokat állami támogatások, pályázati források, önkormányzati hozzájárulás, magánszemélyek, cégek adományai és saját bevételek fedezték. Az utcai szociális munka 2009 óta a pályázati úton finanszírozott szolgáltatások közé tartozik. A pályázati rendszer elvileg 3 éves befogadási ciklusokkal dolgozik, de ezt több alkalommal felülírta a kormányzat. A 2021-2023. évi finanszírozására sem került kiírásra általános pályázat, jelen állás szerint 2026. december 31-ig1.
Szakmai meghatározás, tevékenységek
Az utcai szociális munka egy alacsonyküszöbű szolgáltatás. Az utcai szociális munka feladata az utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyen élők életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetének megszüntetése, az életmóddal járó ártalmak csökkentése, a szociális és egészségügyi szolgáltatások és ellátások igénybevételének segítése és szervezése, a hajléktalan személyeket ellátó intézménybe vagy más szálláshelyre juttatás. Az utcai szociális munka esetében a klienssel nem kell megállapodást kötni.
Az utcai szociális munka megkeresés, tanácsadás, gondozás, esetkezelés és szállítás szolgáltatási elemeket biztosít szükség szerint. Az utcai szociális munkát végző szolgáltató, intézmény legalább munkanapokon, napi 6 órában végzi az ellátási területén. Téli időszakban az utcai szociális munkát este 18 órától 22 óráig a közterületen biztosítani kell. Egymással szomszédos vagy közös ellátási területtel rendelkező utcai szociális munkát végző szolgáltatók összehangolhatják tevékenységüket a diszpécserközpont bevonásával. Az utcai szociális munka megszervezhető önállóan, nappali melegedő vagy hajléktalanok átmeneti szállását, illetve éjjeli menedékhelyet biztosító intézmény keretében, vagy akár család- és gyermekjóléti szolgálat keretében is (ha ez a helyi szükségletek figyelembevételével a családos hajléktalanok, az ifjúsági korosztály, a gyermekek segítése érdekében indokolt)2.
Az ellátórendszer különleges intézkedése az un. Vörös kód, melyet a -10°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, tartósan 27°C feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb időjárási körülmények esetén a meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzése esetén hirdetnek ki. A Vörös kód ideje alatt a bentlakásos intézmények a diszpécserközpont előzetes jelzése alapján a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett ellátási formájuktól, ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül kötelesek az intézménybe érkező hajléktalan személynek élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét biztosítani.
A riasztás ideje alatt alkalmazandó eljárásrendet a minisztérium szakmai protokoll formájában tette közzé (EMMI, 2018). A Vörös kód riasztást a bevezetése óta több alkalommal adták ki, volt példa a téli hideg, illetve a nyári hőségriadókhoz kapcsolódó riasztásra is.
Vörös kód kiadása a Szociális Ágazati Portál felületén 2022. július 21-én.
Az utcai szociális munka fontos eleme a regionális szinten működő diszpécserközpont, Az utcákon, mely a közterületeken élő hajléktalan emberek ellátásának hatékonyabbá tételét szolgálja. A diszpécserszolgálat
- fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket,
- értesíti az ellátási terület szerint érintett utcai szociális munkás szolgálatot, illetve szükség esetén más ellátást kezdeményez,
- napi kapcsolatot tart a közterületeken, nem lakás célú helyiségekben élő emberekkel foglalkozó, utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal, intézményekkel, orvosi ügyeletekkel és a célcsoport számára ellátást nyújtó egyéb szolgáltatókkal,
- gyűjti és rendszerezi a régióban működő, hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó intézmények férőhelyadatait, az igénybevétel módját, valamint egyéb, a hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó információkat,
- nyilvántartja a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket,
- tevékenységéről és az észlelt problémákról rendszeresen tájékoztatja a Hajléktalanokért Közalapítványt,
- koordinálja az életet és testi épséget veszélyeztető helyzetek elhárításával kapcsolatos feladatokat, ennek érdekében együttműködik az önkormányzattal,
- együttműködik a területükön illetékes rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek kijelölt személyeivel a rászoruló személyeket a téli időjárási viszonyok következtében fenyegető veszélyhelyzetek megelőzésével és kezelésével összefüggő rendőri feladatok végrehajtása érdekében,
- az utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodással gondoskodik a téli időszakban 18 órát követően közterületen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának biztosításáról.
Téli krízisidőszakban a fentieken túl a diszpécserszolgálat biztosítja, hogy az utcai szociális munkát végző szolgálatok működési idején túl az illetékességi területén működő krízisautó szolgáltatás folyamatosan biztosított legyen, és két órán belül a bejelentés helyszínére eljusson. A központ fogadja a fűtetlen ingatlanokban, testi épséget, egészséget veszélyeztető lakhatási körülmények között élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket, összehangolja az illetékességi területén működő krízisautó szolgálatok tevékenységét és napi kapcsolatot tart az illetékességi területéhez tartozó család- és gyermekjóléti központtal és szolgálattal. Az utcai szociális munkához szakmai ajánlás is készült (Ghyczy és mtsai, 2011), a legutolsó változat 2023-ban jelent meg (Alagi és mtsai, 2023), ebben már nem is utcai szociális munkát, hanem utcai szociális szolgáltatást (!) említenek.
Az utcai szociális munka (és a többi, hajléktalan személyeket ellátó szociális szolgáltatás) kapcsán meg kell említeni a Hajléktalanokért Közalapítvány működését. A Hajléktalanokért Közalapítványt a magyar kormány hozta létre 2004-ben, alapító képviseletét és jogainak gyakorlását a mindenkori szociális területért felelős miniszter látja el. A Közalapítvány célja a hajléktalan emberek szociális problémáin enyhítése, a társadalomba való visszatérésben segítése, a szociális gondozásukat végző hajléktalan-ellátó szervezetek támogatása (pl. pályázatok kiírásával).
Tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás
Az utcai szociális munkát végző számára biztosítani kell a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet, meleg takarót, ruhaneműt, esetenként konzerv és egyéb élelmiszert, valamint készenléti gyógyszert. A szolgálatok jelentős része rendelkezik un. krízisautóval, mellyel a feladatok ellátáshoz a szociális szakemberek közlekednek és a szükséges eszközöket szállítják.
A személyi feltételek tekintetében a szociális munkatárs és segítő munkakörben minimum 2 fő alkalmazása szükséges, illetve gondoskodni kell a szakmai munkát irányító vezetőről. Utcai szociális munka esetében előírt munkakörökben csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontját követő 15 napon belül a munkáltató bejelentett az utcai szociális munka képzésre, és a foglalkoztatott azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított egy éven belül elvégzi. A képzés kötelező óraszáma 80 óra, ebből 40 óra elméleti oktatás, 40 óra gyakorlati oktatás.
Krízisautó3
Az alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működési támogatása meghatározott ellátási területhez rendelt támogatással történik, melyet pályázati úton érhetnek el a szolgáltatók. A pályázati úton finanszírozott szolgáltatások esetében nem igényelhet az egyházi fenntartó kiegészítő állami támogatást. Az utcai szociális munka térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás.
Aktuális helyzet
2024 júliusában 93 utcai szociális munka szolgáltatás működött az országban4. Eloszlásukat tekintve ennek 17%-a önkormányzati fenntartású volt, 79% a civil szervezet és 4% az egyházi fenntartású szolgáltató. A pályázati rendszer lemerevedése miatt a szolgáltatók számában és összetételében jelentősebb változás az elmúlt években alig történt.
Utcai szociális munka megoszlása fenntartók szerint.
A szolgáltatások 38%-a Budapest területén működik, az igénybevevők 46%-a is a fővárosban található. A többi szolgáltató többségében a vidéki, 50 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokban van jelen, az ellátottak 41,5%-a ezeken a településeken található (KSH, 2020). Az ellátottak száma egyes években elérte a 14 ezret is (ez részben magyarázható a gazdasági válság hatásával), az elmúlt években jellemzően 6-8 ezer fő között változott.
Utcai szociális munka ellátotti száma 2004-2023.5
Megjegyzések
1 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet 23. §
2 Az utcai szociális munka szakmai meghatározását és tevékenységeit a Szoctv. 65/E. § és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 104-104/A. § tartalmazza, a diszpécserszolgálat működését a 104/B. § szabályozza.
3 Fotó: Utcai Szociális Segítők Egyesülete
4 Szociális Ágazati Portál intézménykereső oldal adatai alapján. Lekérdezés időpontja: 2024. július 1. A nyilvántartás csak a lekérdezés időpontjában élő szolgáltatásokat tartalmazza, a lekérdezés időpontja szerinti adatállapotban. A lekérdezés időpontja előtt megszűnt (szolgáltatói nyilvántartásból törölt) szolgáltatások adatait nem.
5 KSH adatok alapján.
Források
- Alagi Szilárd, Bukovenszky Zsolt, Horváth-Takács Bernadett, Lakatos Gabriella, Stankovics Erika, Orsós Veronika (2023). Szakmai ajánlás utcai szociális szolgáltatást biztosítók és végzők számára. Belügyminisztérium. LINK
- Ghyczy Gellért, Horváth Takács Bernadett, Lőrincz Norbert, Maróthy Márta, Szoboszlai Katalin (2011). Szakmai ajánlás utcai szociális munka részére. NRSZH. Budapest. LINK
- KSH. (2020). Szociális statisztikai évkönyv, 2019. KSH. Budapest.
- Hajléktalanokért Közalapítvány. LINK
