A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen tesz közzé szociális területhez kapcsolódó elemzéseket, rövid összefoglalókat. A 2016. évben, illetve 2017. elején megjelent dokumentumokból válogattunk néhány érdekes, szociális területen dolgozók számára információkat nyújtó írást.
Gyermekesély – A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése, 2014
A gyermekek születésüktől kezdve felnőtté válásukig jó esetben soha nem találkoznak a gyermekvédelmi ellátórendszerrel. Szerető családban nevelkednek, megfelelő lakókörülmények között élnek, egészséges fejlődésüket nem hátráltatja saját magatartási, viselkedési problémájuk, vagy környezetük kifogásolható bánásmódja. Hazánkban azonban csaknem 500 ezer gyermek él olyan alacsony jövedelmű családban, akiknek megélhetéséhez pénzbeli támogatásra van szükség. Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetben van 230 ezer saját családjában nevelkedő kiskorú és fiatal felnőtt. 131 ezer gyermek veszélyeztetett, fejlődésüket környezeti, magatartásbeli, egészségügyi vagy anyagi okok nehezítik. Sorsuk jobbítására, a gyermekek esélyeinek javítására a gyermekjólét és gyermekvédelem komplex rendszere kínál többféle beavatkozási lehetőséget annak érdekében, hogy ne kelljen szüleiktől, megszokott környezetükből kiszakítani és szakellátásba utalni, nevelőszülő vagy gyermekotthon gondozására bízni. (Megjelent: 2016. február 5.)
A háztartások fogyasztása, 2015 (előzetes adatok alapján)
2015-ben a lakossági fogyasztás mérésének módszere egy hosszabb és számos lépésből álló folyamat eredményeként megújult. Első lépésként kibővült az adatszolgáltatás lehetséges módja: a felvételben részt vevő háztartások egyaránt dönthetnek a hagyományos papíralapú, illetve az interneten történő naplóvezetés mellett. A második lépésként bevezetett újítás az adatszolgáltatói terhek csökkentését, a válaszadói hajlandóság növelését és az adatminőség javulását célozta. A korábban egy hónapig tartó naplóvezetési időszakról áttértünk a kéthetes időszakra, jelentősen mérsékelve a válaszadásra szánt időt. (Megjelent: 2016. április 8.)
Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei
A magyarországi lakáskörülmények széles körű feltárásában és megismertetésében már tradicionálisnak számítanak a Központi Statisztikai Hivatal lakásfelmérései. Az 1999. és a 2003. évi felmérés után 2015-ben került sor egy újabb, a korábbi felvételek eredményeivel összehasonlítható, de ugyanakkor az új lakáspiaci jelenségek megfigyelését is lehetővé tevő összeírási program végrehajtására. (Megjelent: 2016. augusztus.)
Népesedési helyzetkép, 2015
Magyarország népessége 1981 óta változó intenzitással, de folyamatosan csökken. 2016. január 1-jén 9 millió 830 ezer főt tett ki, ami 882 ezer fővel kevesebb volt, mint a harmincöt évvel korábbi legmagasabb létszám. A fejlett európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is az egyik legnagyobb demográfiai kihívás a társadalom öregedése. A tartósan alacsony termékenységgel és a várható élettartam emelkedésével a gyermekkorúak aránya csökken, miközben az idősebb korosztályoké nő, így az aktív korosztályokra egyre nagyobb időskorú eltartási teher nehezedik. (Megjelent: 2016. december.)
Népszámlálás 2011 – 21. Vallási felekezetek demográfiai jellemzői
A vallási felekezethez tartozásról, illetve azok demográfiai jellemzőiről ritkán vannak átfogó és részletes adataink. A rendszeres népmozgalmi statisztikák nem tartalmaznak vallási hovatartozás szerinti adatokat a születések és a termékenység alakulásáról, a házassági, párkapcsolati szokásokról vagy a családstabilitás jellegzetességeiről. (Megjelent: 2016. július)
Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016
A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen készít elemzést a nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok évenkénti alakulásáról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján. Kiadványunkban az új nyugdíjmegállapításokat, a jogszerzési adatokat, az ellátásokra fordított kiadások összegének és a nyugdíj értékének alakulását vizsgáljuk, utóbbit európai összehasonlításban is. Az elemzés további részében a 2016. januári statisztikai adatokat ismertetjük, különös tekintettel a járási adatokkal kiegészített területi különbségekre és a külföldre utalt ellátásokra. (Megjelent: 2016. december)
Miből élünk? – A háztartások pénzügyei
A kiadvány célja, hogy bemutassa a Miből élünk? című, a háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvétel második hullámának magyarországi eredményeit. A 2014 októbere és decembere között végrehajtott adatfelvétel volt az első olyan adatgyűjtés Magyarországon, aminek célja, hogy a háztartások vagyoni helyzetét közvetlenül a háztartásoktól gyűjtött információk alapján mérje fel.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
