A Magyar Közlöny 2023. évi 83. számában (2023. június 6.) megjelent az Alkotmánybíróság 5/2023. (VI. 6.) AB határozata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdésének az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították,de” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapításáról, megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról.
Az eset a fogyatékossággal élő személyek számára jelent változást. Az érintett esetben a felperes az unokáját fogadta családba, akinél autizmus spektrum zavart diagnosztizáltak. A felperes kérelemmel fordult a területileg illetékes járási hivatalhoz gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) való jogosultság megállapítása érdekében.A hivatal határozatával a kérelmet elutasította. A határozat rögzítette, hogy „az ápoló a gyermek vele azonos lakcímen élő nagymamája, és mindkét szülő szülői felügyeleti joga szünetel, azonban egyik szülő részére sem állapítottak meg korábban gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot” a súlyosan fogyatékos gyermekre való tekintettel, ezért a felperes GYODra nem jogosult. A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben az alperesi határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte. Beadványa szerint nem volt lehetőség a gyermek után korábban a GYOD igénylésére, ugyanis a gyermek 11 hónapos korában került hozzá, és ekkor a gyermek életkora miatt még nem volt látható jele a betegségnek.
Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti az indítvány szerint a GYOD azon feltételrendszere, melynek értelmében csak abban az esetben lehetséges a szülőkön kívüli más hozzátartozó számára az ellátás folyósítása, ha a szülő jogosultságát korábban már megállapították, ugyanis egyes egyedi esetekben (így például a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben) a szülő még objektíve nem lehetett abban a helyzetben, hogy az ellátást korábban igényelje. Emiatt a súlyosan fogyatékos, illetve önellátásra képtelen gyermek tényleges gondozását végző hozzátartozó és az általa ellátott gyermek hátrányos megkülönböztetésben részesül azon személyekhez képest, akik esetében a szülőnek volt lehetősége az ellátás igénylésére, és ezzel a lehetőséggel élt is.
