A Magyar Közlöny 2023. évi 188. (2023. december 22.) számában megjelent a 616/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról.
A rendelet a megjelent 2023. évi XCI. törvényben foglalt módosítás technikai módosításait tartalmazza.
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (Fotvhr.) 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Fot23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazása során beszédfogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott funkciózavarok valamelyikének következtében az állapota középsúlyosnak vagy súlyosnak minősül.”
A Fotvhr. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatás iránti kérelemhez beszédfogyatékosság esetén – ha rendelkezésre áll – mellékelni kell a logopédiai szakvizsgálati dokumentációt.”
A Fotvhr. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a rendelkezésre álló dokumentáció nem alkalmas a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdés vizsgálatára, beszédfogyatékosság esetén annak megállapítására a kormányhivatal szakértőt rendel ki.”
A jogszabály ehhez kapcsolódóan további technikai korrekciókat tartalmaz. Kapcsolódó technikai módosítások vonatkoznak a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletre is.
A Fotvhr. 1. számú melléklete kiegészül az alábbiak szerint.
„8. A beszédfogyatékosság megállapítása szempontjából az 1. § (9) bekezdése szerinti funkciózavarok a következők:
8.1. Beszédzavar: a beszéd érthetőségét vagy kommunikatív hatékonyságát érintő, a beszédszervi működést jellemző zavar:
a) beszédhanghiba,
b) beszédmozgás zavar,
c) beszédfolyamatossági zavar,
d) hangképzési zavar,
e) rezonanciazavar.
Az a)–e) pont szerinti beszédzavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy csak átmenetileg tud megfelelő hangerőt vagy hangminőséget produkálni, a több hangot vagy a tagoltságot átfogóan érintő artikulációs zavar, illetve gyakori megakadások, prozódiai eltérések következtében a beszéd nehezen érthető, illetve kivitelezése jelentős erőfeszítést igényel, hatékonysága csökkent, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az a)–e) pont szerinti beszédzavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy nem képes megfelelő hangerőt vagy hangminőséget produkálni, beszédképtelen, illetve a hangkészlet nagyobb részét vagy a beszéd tagoltságát átfogóan érintő artikulációs zavarok, a gyakori és hosszan tartó megakadások, a beszédrezonancia, illetve beszédprozódia súlyos zavarai következtében a beszéd nem érthető, kommunikációs funkcióját nem tölti be, ezáltal a személy a mindennapi tevékenységekhez szükséges tagolt és folyamatos beszédre képtelen.
8.2. Nyelvi zavar: a beszélt, írott vagy egyéb szimbólumrendszerek használatának zavara, a nyelvi kifejezés vagy a nyelvi megértés zavara:
a) beszélt vagy írott expresszív nyelvi zavar,
b) beszélt vagy írott receptív nyelvi zavar.
Az a) és b) pont szerinti nyelvi zavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a szótalálási, megnevezési nehézségek vagy tévesztések, a nyelvtani szerkesztettség alacsony komplexitása, töredezettsége, illetve hibái, az összefüggő szövegalkotás nehézségei, a nyelvi elemek társas kontextusban való alkalmazásának zavarai, illetve a beszédértés vagy az értelmező olvasás, szövegértés zavarai következtében a kommunikációs szándékok, nyelvileg kódolt információk hatékony közvetítése vagy megértése jelentős nehézségbe ütközik, illetve túlzott erőfeszítést igényel, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az a) és b) pont szerinti nyelvi zavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy kevéssé vagy egyáltalán nem képes szóban, írásban vagy egyéb jelrendszereket alkalmazva sem szándékai, gondolatai kifejezésére, információk közvetítésére vagy megértésére, ezáltal a mindennapi tevékenységekhez szükséges kommunikációra képtelen.
8.3. Auditív feldolgozási zavar: az akusztikus információk észlelésének, megkülönböztetésének, tagolásának, tárolásának zavara, mely nem tulajdonítható perifériás hallássérülésnek vagy egyéb, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságnak.
Az auditív feldolgozási zavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy az akusztikus ingerek észlelése, megkülönböztetése, kiemelése, egymás utáni sorrendjének felismerése, emlékezeti tárolása terén jelentkező nehézségek következtében a beszédértés, csoportos helyzetekben vagy zajos környezetben való kommunikáció nehézségbe ütközik, illetve túlzott erőfeszítést igényel, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az auditív feldolgozási zavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy az akusztikus ingerek felismerésére, egymás utáni sorrendjének feldolgozására, emlékezeti tárolására a személy kevéssé vagy egyáltalán nem képes, melynek következtében a mindennapi tevékenységekhez szükséges beszédértésre és az auditív ingereken alapuló kommunikáció minden formájára képtelen.”
