A Magyar Közlöny 2018. évi 122. számában (2018. július 30.) megjelent a 2018. évi XLIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról. A törvényt az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján fogadta el.
Az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdése módosításának hatálybalépését követően – 2018. október 15. – tilos a közterületen életvitelszerűen tartózkodni. A szabálysértési törvény 133/B. § címe életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése címre változik, a szabálysértéssel kapcsolatos rendelkezéseket a 178/B. § tartalmazza. A szabályozás jelentős részben a korábban alkalmazott eljárással azonos, de a szabálysértés átkerül az elzárással is büntethető szabálysértések körébe.
Életvitelszerű tartózkodás fogalma
Életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, mely alapján megállapítható, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.
Intézkedések, szankciók
A törvény szerint aki életvitelszerű közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el.
A szabálysértési eljárás megindítását mellőzni kell és helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, illetve a jelenlévő hatóság vagy más szerv vagy szervezet felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében. Azon személyek adatai, akikkel szemben a szabálysértés miatt helyszíni intézkedésre került sor, a helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartásában (szabálysértési nyilvántartások erre a célra létrehozott típusa) rögzítésre kerülnek.
A helyszíni intézkedés során a rendőr az elkövetőt tájékoztatja a jogkövetkezményekről: akit 90 napon belül 3 alkalommal szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztettek, azzal szemben az újabb elkövetéskor (4. alkalom) szabálysértési eljárást kell indítani és az elkövetőt szabálysértési őrizetbe kell venni.
A szabálysértés miatt pénzbírság, helyszíni bírság nem szabható ki.
A bíróság az első fokú ítéletet az őrizetbe vételtől számított 72 órán belül, a másodfokú ítéletet 30 napon belül hozza meg. A büntetés lehet figyelmeztetés, közérdekű munka (kifejezetten, ha a meghallgatás során az elkövető úgy nyilatkozik, hogy közérdekű munka végzését vállalja, ez esetben az előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési őrizet ideje alatt intézkedik a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése iránt), illetve elzárás. Az elzárás büntetés azonnal foganatosítandó.
Ha az eljárás alá vont személyt 6 hónapon belül kétszer jogerősen felelősségre vonták, úgy az ismételt elkövetés esetében figyelmeztetés és közérdekű munka nem alkalmazható.
A törvény 2018. október 15-én lép hatályba. Az önkormányzatoknak e napig kell hatályos kívül helyezni azon helyi rendeleteket, melyek a közterületek azon részének kijelölésére vonatkoznak, ahol az életvitelszerű közterületi tartózkodást jogellenessé minősítették az Alaptörvény korábbi szövegezése alapján.
Az Alaptörvény és a Szabálysértési törvény 2013 óta tartalmaz a közterületen életvitelszerűen tartózkodással szembeni rendelkezéseket. Nagyobb mennyiségű eljárás 2014 október-november hónapokban zajlott le, gyakorlatilag 2016 októbere óta ezen a jogcímen szabálysértési eljárás nem indult.
Részletek
2018. évi XLIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról
Magyar Közlöny, 2018. évi 122. szám (2018. július 30.)
