A Magyar Közlöny 2020. évi 163. számában (2020. július 8.) megjelent a 2020. évi LXXIV. törvény az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról. A törvényt az Országgyűlés a 2020. július 3-i ülésnapján fogadta el.
Módosuló, kiegészülő jogszabályok:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
6. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását – a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben – iskolaőrség útján biztosíthatja.
Az iskolaőrséget az érintett nevelési-oktatási intézmény igényeinek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa az adott nevelési-oktatási intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai, illetve oktatói nemzeti köznevelésről szóló törvényben, illetve szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését.
Az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést.Az iskolaőr az e törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll.
Az iskolaőr a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül, az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén illeti meg.
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézménnyel együttműködési megállapodást köt.
Az iskolaőr az e törvény szerinti feladatai ellátása során jogosult
a) a 32. §, valamint a 43. § szerinti intézkedéseket foganatosítani,
b) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni,
c) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani,
d) azt a dolgot, amely a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, valamint bizonyítékként felhasználható, a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elvenni,
e) az önveszélyes állapot, vagy a személyeket vagy az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
ea) megtenni a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket,
eb) intézkedni az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködni az egészségügyi intézetbe történő szállítatásában,
ec) intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására,
ed) a nevelési, oktatási intézmény területét lezárni, és megakadályozni, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék.
Az iskolaőr a biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben, illetve tettenérés esetén az arányosság követelményének betartásával:
a) testi kényszer alkalmazásával cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést,
b) személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,
c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhat, illetve használhat.
Módosul a Btk. 16. §., ami egyes cselekmények esetén a büntethetőséget 12 évre csökkenti.
A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása értelmében ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.
A családtámogatásokról szóló törvény értelmében ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermeket (személyt) a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre (személyre) tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság – az ítéletet hozó bíróság központi családtámogatási szervnek megküldött tájékoztatása alapján, a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át – szüneteltei.
Részletek
| 2020. évi LXXIV. törvény az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról |  |
| Magyar Közlöny 2020. évi 163. szám (2020. július 8.) |
