Minden év júliusában eljön a nap, amikor a felsőoktatási ponthatárokat bejelentik. Idén július 26-én este jelentek meg felsőoktatási felvételi adatai. A korábbi évekhez hasonlóan megnézzük a jelentkezéseket és a ponthatárokat, hogy alakult a szociális ágazatot érintő legfontosabb kérdésekben.
A korábbi évekkel ellentétben a felsőoktatási felvételi több ponton változott, az emelt szintű érettségi és más, eddigi szűkítő kritérium esetében a felsőoktatási intézmények ezeket elengedhették. A szociális képzések esetén már évek óta nem a hallgatók versenyeztek a helyekért, hanem a képző intézmények a hallgatókért.
A 2023. július 26-án jelentek meg a felvételi ponthatárok. A Felvi hivatalosa adatai tartalmazzák a szociális munkás, szociálpedagógus alapszak (BA) és a mesterszakok (Msc) szakok közül szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika és az egészségügyi szociális munkás szakokat. A központi adatsor nem tartalmazza a diakónus és felekezeti szociális munkás adatait, ezek ugyanis az egyházi felsőoktatási intézményekben vannak, mint hitéleti képzések, és valamiért nincsenek elérhető kumulált idősoros adatok erről (transzparencia… khm.).
Szociális munka alapszakos képzést 2023 őszén 12 egyetem indíthat (a Debreceni Egyetem 2 karon is), szociálpedagógia alapszakos képzést 9 helyen lehet majd tanulni (PTE 2 karon indít). Szociális munka mesterképzést 4 egyetem indít, szociálpedagógia mesterszakot 6 karon hirdettek meg. Szociálpolitika mesterképzés 3 helyen indul (az SZTE a 4., de az keresztféléves képzés), egészségügyi szociális munka mesterszakon kapott érvényes ponthatárt. A ponthatárok a felvételi rendszer változása miatt teljesen kaotikusan alakulnak, a 144-től a 440-ig bármi előfordulhat az alapszakos képzéseken is.
Az, hogy adott szakon / képzési formában van érvényes pont, még nem jelenti, hogy a képzés elindul, ez a jelentkezők számától függően az egyetem döntése. A felvett személyek pontos számáról a Felvi jelen pillanatban nem szolgáltat adatot.
Alapképzések
A szociális munka alapszakra (BA) jelentkezők száma bőven megduplázódott az előző évekhez képest, az első helyen szociális munkát választók száma 2,5-szeresére nőtt. Az adatok alapján azonban a jelentkezők nagyobb része levelező képzést választotta, a nappali képzésnél az emelkedés csak 34%-os.
Hasonló trend figyelhető meg a szociálpedagógia képzésnél, egy árnyalattal még talán jobban is nőtt az érdeklődés a szak iránt. Láthatóan itt is a levelező képzés iránt ugrott meg jobban az érdeklődés. Összességében a két szakra 1.625 első helyes jelentkezés érkezett, ami több, mint az előző 2 év együttesen.
Mesterképzések
A mesterképzések hagyományosan a már szakmában dolgozók számára vonzóak, részben a tudás bővítése okán, részben a lehetséges átsorolás miatt (aktuálisan talán ez az egyetlen olyan eleme ma az ágazatnak, ahol a tudás bővítését valamilyen előnnyel jutalmazza a rendszer – már ha megadják a munkáltatók).
A szociális munka mesterképzésben 2020 óta van egy enyhe emelkedő tendencia, az most is érvényesült.Hasonló látható a 2018 óta futó szociálpedagógia mesterképzésben, ahol indulás óta egy némileg hullámzó, de alapvetően emelkedő tendenciát mutat a jelentkezők száma. Aktuálisan már a szociális munkánál népszerűbbnek is tekinthető a képzés.
A mesterképzések között még a szociálpolitika szakot érdemes kiemelni, ahova elég változatos háttérrel érkeznek hallgatók. Itt egy kis mértékű csökkenés látható, de alapvetően nagy átrendeződés nem látszik.
Érdemes megnézni az egészségügyi szociális munkás mesterképzés jelentkezési adatait is.
Felvettek
A Felvi adataiból elérhető a felvettek száma is. A felvettek száma értelem szerűen követi a jelentkezés során látott alapvető trendeket. Az elmúlt 5 évben a szociális munka alapszakon az összes jelentkező 34-35%-a került a felvettek csoportba át, a szociálpedagógia szakon ez az érték 30% körüli. Ami érdekes, hogy az elmúlt néhány évben a szociálpedagógia szak megelőzte a szociális munka képzést, az összes felvett hallgatóban 2020-2021-ben, a nappali képzésre felvettek számában már 2019-től (a 2023-as adatokat a felvételi adatok feltöltése után felviszem az ábrába)
Van ok az örömre?
A felsőoktatás helyzetével kapcsolatban idén elhangzott az érv, hogy idén milyen mértékben megugrott a képzésekre jelentkezők száma. Ez összességében is igaz és láthatóan a szociális felsőfokú képzésekre is érvényesült. Ugyanakkor az örömtüzek meggyújtásánál némi óvatosságra van szükség.
Egyrészt van egy több fokozatú lemorzsolódás a rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szociális felsőfokú képzésre jelentkezők jelentős részéből nem lesz stabil szociális ágazati munkaerő. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a képzések egy része (különösen a levelező szakok és a mesterképzés) a már területen dolgozókat szívja fel, így a végzett hallgatók nem növelik érdemben a területi munkaerő-állományt. Jelenleg én nem tudok olyan statisztikáról, ami érdemi adatot szolgáltatna az egyes szintek arányára, egyes elemeiben vannak adatforrások, de ezeket össze kellene fűzni egy egységes rendszerbe é rendszeresen követni a változásokat.
Meg kell azt is jegyezni, hogy az idei év kiugrását nem a terület iránti növekvő érdeklődés eredményezte, hanem a felvételi kritériumok lazítása. Ez felvet minőségi kérdéseket a hallgatói alkalmassággal kapcsolatban, bár praktikus szempontból igaz, hogy nem az emelt szintű érettségi az, ami meghatározza egy személy szociális munkára való megfelelőségét.
Mindezek együttesen is azt jelentik, hogy a szakma legjobb esetben 2027 körül jut hozzá a most felvételiző személyekhez munkaerőként.
Kérdés, hogy akkor milyen állapotok uralkodnak majd – kell-e akkor a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szektornak még szociális felsőfokú végzettségű szakember vagy megelégszik a rendszer a gyorstalpaló képzéseken kibocsájtott emberekkel, esetleg tovább lazítja a végzettséggel kapcsolatos elvárásokat a szakmai rendeletekben…
Adatok forrása: Felvi
