Szociális munka járvány idején

A COVID-19 koronavírus járvánnyal kapcsolatban napi szinten jelennek meg újabb és újabb információk, tájékoztatók. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat kapcsán is számos kérdés merül(t) fel, amikre várjuk, keressük a válaszokat. A következő cikkben tematikusan rendezve összegyűjtjük azokat az információkat, amik rendelkezésre állnak. Frissítés: 2020.07.07. (v23)

A cikk forrásai:

– kihirdetett, területet érintő jogszabályok

– hivatalos szervek (EMMI, NNK) tájékoztatói, útmutatói, hatósági határozatai

– szakmai fórumokon megjelent megoldási javaslatok.

Figyelem! A jogszabályban központi kormányzati intézkedések, iránymutatások hiányában kialakult intézményi gyakorlatok nem tekinthetők hivatalos szakmai sztenderdnek, bár a kiadott szakmai útmutatók és jogszabályok utólag ezeket „szentesítik”. Érdemes emiatt az intézményi gyakorlatokat a folyamatosan megjelenő szabályozások tükrében felülvizsgálni.

Köszönöm mindenkinek az eddigi információkat és előre is mindenkinek, aki javaslatával, észrevételével és kritikájával hozzájárul a továbbiakban a bővítéshez, pontosításhoz.

 

FELDOLGOZOTT TÉMÁK

• AMIT A VÍRUSRÓL TUDNI LEHET – JÁRVÁNYÜGYI ALAPOK
• HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓ OLDALAK
• MEGJELENT JOGSZABÁLYOK
• EMMI ÚTMUTATÓK
• AZ ORSZÁGOS TISZTI FŐORVOS INTÉZKEDÉSEI ÉS KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓK
• DOLGOZÓK ÉS KLIENSEK VÉDELME
• MUNKAJOGI KÉRDÉSEK
• SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
• GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
• SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK, SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK
• EGYÉB, SPECIÁLIS PROBLÉMÁK

AMIT A VÍRUSRÓL TUDNI LEHET – JÁRVÁNYÜGYI ALAPOK

A COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés súlyos légúti megbetegedést okoz. A megbetegedés cseppfertőzéssel terjed, a vírus elsődleges behatolási pontja az orr és szájnyálkahártya, illetve a szem (könnycsatorna), forrása a vírust hordozó személy testváladéka (nyál, orrváladék első sorban), a  terjedés legfontosabb forrása a köhögés, a kilégzés. A vírus a környezetbe kerülve, tárgyakon megtapadva is óráktól napokig terjedő időtartamban megőrzi fertőzőképességét, a fertőző személyek által megérintett dolgok a harmadik legfontosabb fertőzési lehetőség. A vírus nagyjából 60 C fok körül veszti el aktivitását és érzékeny a zsíroldó szerekre (pl. szappanok, mosószerek), speciális fertőtlenítési eljárás alkalmazását nem igényli.

Az eddigi diagnosztizált esetek alapján a fertőzések kb. 80%-a enyhe, influenza jellegű megbetegedést eredményez, de az enyhe lefolyású megbetegedések jelentős része felderítetlen maradhat, emiatt valószínűleg a szövődménymentes esetek száma ennél magasabb arányú. Az felderített esetek kb. 15%-a súlyos, kezelést igénylő állapotot, 5 % pedig életet veszélyeztető állapotot eredményez. A halálozási arány jelenleg nem adható meg pontosan, ez jelentősen változik a különböző területeken, 0,9% és 5% között. A betegség ellen védőoltás jelenleg nincs, a megbetegedések csak tüneti típusú terápiával kezelhetők.

A súlyos esetek szempontjából veszélyeztető tényezők:

• Életkor: 50 év alatt az esetek igen kis százalékában eredményez súlyos megbetegedést, efölött viszont az életkor előrehaladtával intenzíven nő a kockázat, 80+ életkori kategóriában a megbetegedettek 15%-a elhalálozik.
• Krónikus megbetegedések, első sorban: krónikus szív-érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi megbetegedések (pl. COPD), daganatos megbetegedések , különösen veszélyes a krónikus betegségek halmozott előfordulása (további adatok vizuálisan ITT).

Valószínűleg fokozott kockázatnak vannak kitéve a szociális ellátórendszer igénybevevői közül a tartós ápolást, gondozást igénylő személyek, a hajléktalan személyek, a fogyatékossággal élő személyek egyes csoportjai és az idősek.

Veszélyeztetett csoportnak kell tekintenünk a szociális területen közvetlen klienskapcsolatokkal dolgozó személyeket, kifejezetten az 50 év feletti korosztályt, különösen ha valamilyen krónikus megbetegedésben érintettek.

A COVID-19 koronavírust a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a szezonális influenzával összevetve a fertőző képessége magasabb (1 beteg ember 1-3 másik személyt fertőzhet meg), a halálozási kockázat pedig nagyjából 20-szor magasabb. 

 

HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓ OLDALAK

A hivatalos tájékoztatásra, szakmai tájékoztatók közzétételére a kormányzat több honlapot működtet. Bár több magánkezdeményezéssel létrejött tájékoztató forrás is létezik, hivatalos tájékoztatás ezeken a felületeken érhető el.

koronavirus.gov.hu
Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
Szociális Ágazati Portál (SzÁP)

 

MEGJELENT JOGSZABÁLYOK

Kihirdetett, veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok, illetve az azokat tartalmazó Magyar Közlönyök (fent a legfrissebb, lent a legrégebbi szabályozások)

Szám	Cím	Közlöny	Dátum	LINK
1324/2020. (VI. 17.) Korm. határozat	a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat visszavonásáról	145. szám	2020. június 17.
284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet	a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról.	145. szám	2020. június 17.
283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet	a Kormány 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a járványügyi készültség bevezetéséről.	145. szám	2020. június 17.
282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet	a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről.	145. szám	2020. június 17.
2020. évi LVIII. törvény	a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről	144. szám	2020. június 17.
2020. évi LVII. törvény	a veszélyhelyzet megszüntetéséről.	144. szám	2020. június 17.
215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet	az óvodák és bölcsődék újranyitásáról, valamint a nyári táborok megszervezéséről.	114. szám	2020. május 20.
176/2020. (V. 4.) Korm. rendelet	a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről.	98. szám	2020. május 4.
158/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet	a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) Korm. rendelet módosításáról.	91. szám	2020. április 29.
152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet	a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről.	89. szám	2020. április 27.
88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet	a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről.	65. szám	2020. április 5.
2020. évi XII. törvény	a koronavírus elleni védekezésről.	58. szám	2020. március 30.
71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet	a kijárási korlátozásról.	56. szám	2020. március 27.
48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet	az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.).	49. szám	2020. március 19.
47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet	a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről.	47. szám	2020. március 18.
46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet	az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).	45. szám	2020. március 16.
45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet	az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.).	42. szám	2020. március 14.
41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet	az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.	40. szám	2020. március 11.
40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet	veszélyhelyzet kihirdetéséről	39. szám	2020. március 11.
1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat	a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról.	16. szám	2020. január 21.

 

EMMI ÚTMUTATÓK

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megjelentetett szakmai útmutatók.

Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális alapszolgáltatásokban	2020. március 18.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók részére	2020. március 20.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a gyermekek napközbeni ellátása körében a bölcsődei ellátásokra vonatkozóan	2020. március 21.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére szociális szakosított ellátást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és javítóintézetek részére	2020. március 22.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére szociális szakosított ellátást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és javítóintézetek részére (módosított változat)	2020. május 22.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális szakosított ellátást nyújtó, a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó, a gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és a javítóintézetek részére	2020. június 8.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális szakosított ellátást nyújtó, a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó, a gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és a javítóintézetek részére	2020. június 11.
EMMI szakmai iránymutatás a kapcsolattartásról	2020. június 10.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális alapszolgáltatásokban, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményekben.	2020. július 7.
Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális szakosított ellátást nyújtó, a gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és a javítóintézetek részére.	2020. július 7.

 

AZ ORSZÁGOS TISZTI FŐORVOS INTÉZKEDÉSEI ÉS KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓK

Az országos tiszti főorvos határozatai a szociális intézményekre vonatkozóan a látogatás, kijárási tilalomról és az egészségügyi ellátórendszerből személyek átvételéről.

Az Országos Tisztifőorvos 13305-8/2020/EÜIG számú határozata (2020. március 8.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-16/2020/EÜIG számú határozata (2020. március 17.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-19/2020/EÜIG számú határozata (2020. március 19.)
Útmutató az Országos Tisztifőorvosi határozatában foglaltak végrehajtásához (2020. március 19.)
A bentlakásos szociális intézmények COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos felkészülési és infekciókontroll feladatai (NNK, 2020.04.03.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-38/2020/EÜIG számú határozata (2020. április 29.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-47/2020/EÜIG számú határozata (2020. május 19.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-54/2020/EÜIG számú határozata (2020. június 4.)
Eljárásrend – bentlakásos szociális intézmények COVID-19 kapcsolatos feladatai (2020. június 16.)
Az Országos Tisztifőorvos 13305-59/2020/EÜIG számú határozata (2020. június 18.)

 

 

DOLGOZÓK ÉS KLIENSEK VÉDELME

A fertőzések elleni védelem két fontos alapelvre épül:

• fertőzések átadását lehetővé tévő személyes kontaktusok redukálása az elérhető legalacsonyabb szintre
• vírus elpusztítása személyi higiéné fokozásával és környezeti fertőtlenítéssel

A védelem szempontjából fontos, hogy 100% biztonság nem érhető el, de a kockázati tényezők lehetőség szerinti, szisztematikus felderítés és kezelése jelentősen növeli a biztonságot, a járvány terjedése ellen minden intézkedésnek lehet értelme és jelentősége. Ha valamely intézkedés az intézményi infrastruktúra, a személyi feltételek elégtelensége vagy a feladatellátás jellege miatt nem kivitelezhető, más intézkedésekkel a kockázat akkor is érdemben csökkenthető!

A szolgáltatással kapcsolatos döntéseket hiteles tényekre alapozzuk, mérlegeljünk, gondolkodjunk racionálisan, kerüljük a pánikot! Mind a munkatársak felé, mind a kliensek felé folyamatosan adjunk tájékoztatást az aktuális helyzetről és a szolgáltatást érintő változásokról.

A személyes kontaktusok csökkentése minden személyes interakció csökkentését igényli. A potenciális fertőző kapcsolatok a következők:

• Szociális segítő és kliens között (gondozási, ügyfélfogadási folyamat)
• Szociális segítő és szociális segítő között (intézményen belüli interakció)
• Kliens és kliens között (pl. intézményen belüli ellátás során)
• Kliens és külső fél között (család, külső helyszíni esemény során)
• Szociális segítő és külső fél között (család, munkán kívüli kapcsolatos és tevékenységek)

A fertőzés elleni védelemben minden interakciós utat felül kell vizsgálni és lehetőség szerint le kell csökkenteni. A szociális ágazatban nagyságrendileg 100 ezer szakdolgozó és több százezer kliens kapcsolódik össze (a kliensek jelentős része kiemelt kockázati besorolású és a dolgozók egy jelentős része is), a fertőzés kockázata magasnak mondható.

Az egészségügyi ellátórendszerben életbe lépett a gyakorlat, hogy az ellátásokat, szolgáltatásokat az elérhető szükséges minimumra csökkentik, ez a szociális ellátások esetén is követendő példa. További fontos intézkedés, hogy a kiemelt kockázati csoportba sorolható dolgozókat (65 év feletti életkor, krónikus betegségben érintettség) a közvetlen ellátásból kivonják. Célszerű a szolgáltatások kapcsán kapcsolati térképet készíteni, ki, milyen típusú interakciókban érintett és azok milyen kockázati kategóriába sorolhatók (lényegében ez egy preventív kontaktus-felkutatás). A csoportos rendezvényeket lehetőleg ne tartsák meg az intézményekben.

A fertőtlenítés kapcsán az általános alapelvek a következők:

• Lehetőség szerint a munkatársak kapjanak kézi fertőtlenítőt (szórófejes), szappant, esetleg fertőtlenítő törlőkendőt, ezt vigyék magukkal gondozás során. Ha a gondozás helyszínén nincs ilyen, akkor is tudják használni.
• Egyéni eszközök szintjén naponta akár többször fertőtlenítendő: telefon, szemüveg (!), kulcscsomó, billentyűzetek, számítógép egere, tollak és egyéb olyan tárgyak, amiket gyakran és sokan érintenek meg.
• Épületen belül a kliensfogadás kizárólag az arra szolgáló helységben történjen! A helységeket naponta több alkalommal takarítsák (fertőtlenítő felmosás), a fertőzés során fontos kontakt a kilincs, ennek áttörlését szintén érdemes gyakran elvégezni.
  
• Az épület több pontján helyezzenek el az intézmények kézfertőtlenítő adagolót (célszerű ezeket a bejárati pontokhoz telepíteni).
• A vizesblokkokban fertőtlenítő hatású szappant alkalmazzunk (elvileg ez lenne a kötelező alap esetben is, de sok helyen nem teljesül). A dolgozói és ügyfeles vizesblokk legyen elkülönítve.
• Ha van munka- és védőruha, az olyan legyen, ami fertőtleníthető – ez mondjuk vagy fertőtlenítős letörlést vagy 60 fokon való mosást jelent.
• Kerüljük a házilag „barkácsolt” fertőtlenítőszereket és maszkokat – erősen kétséges a védőhatásuk, hamis biztonságérzetet keltenek.
  

A munkafeltételek biztosítása a munkáltató feladata, kötelessége. Tekintettel arra, hogy több szolgáltatási formában eddig is az átlagnál magasabb volt a kontakt útján terjedő fertőzések kockázata (az egyszerű légúti fertőzésektől a TBC, hepatitis, esetleg akár MRSA), a szolgáltatást nyújtó intézményeknek eddig is biztosítania kellett a megfelelő, fertőtleníthető védőruházatot és a személyi higiénéhez szükséges eszközöket. Amennyiben ez nem történik meg, erre mindenképpen hívja fel a dolgozó a munkaadó figyelmét!

Betegséggel kapcsolatos intézkedések:

• Betegség jeleit mutató klienssel közvetlen kontaktust ne teremtsünk, szólítsuk fel a háziorvossal való kapcsolatfelvételre, amennyiben erre nem hajlandó, értesítsük a népegészségügyi hatóságot!
• Ha a kollégák közül felmerül a megbetegedés gyanúja vagy annak jelentős kockázata (érintkezett olyannal, aki megbetegedett vagy karanténba került, köhög, lázas, egyéb betegségtüneteket mutat) haladéktalanul jelezze a háziorvosának (telefonon!) és függessze fel a munkavégzést akkor is, ha nem érzékel tüneteket.
• Ha van rá lehetőség, az intézmény vezesse be az érintés nélküli hőmérőzést, hogy a beteg személyek kiszűrése hatékonyabban történhessen.

Emberi szervezet védekezőképességének erősítése a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban (NNK, 2020. március 14.)
Lehetőségek kontaktszám csökkentésére – Közösségi rendezvények a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban (NNK, 2020. március 14.)
Óvintézkedések magasabb kockázatú betegcsoportok számára a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban (2020. március 13.)
Általános óvintézkedések az új koronavírus fertőzéssel kapcsolatban

 

MUNKAJOGI KÉRDÉSEK

A legfontosabb, hogy akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül.

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki.

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete 6. § (1) alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

A fenti szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet. A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

A 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 17. § alapján a veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

 

Megoldatlan problémák:

• Jelen pillanatban nincs egyértelmű válasz arra, hogy köznevelési rendszerben a digitális távoktatásra való áttérés miatt, kiskorú ellátása okán otthon maradó szülő milyen jogcímen lehet távol a munkahelyétől!
• Az egészségügyi ellátórendszerben a veszélyeztetett dolgozókra vonatkozó munka alóli felmentés a szociális ellátórendszerben nincs szabályozva, így veszélyeztetett munkavállalók helyzete bizonytalan.

Táppénz – információs összefoglaló (NNK, 2020. március 14.)
Koronavírus járvány – Munkáltatói és munkavállalói jogok a rendkívüli helyzetben
Munkavégzés szociális intézményben járvány idején (SZMDSZ, 2020. április 6.)

 

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Az EMMI 2020. március 18-22. között több útmutató kiadványt jelentetett meg. Április 5-án megjelent aszociális és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó kormányrendelet, mely az útmutatókban foglaltakat megerősítette, illetve ki is egészítette egyes területeken.

A szociális alapszolgáltatások esetén a fő szabályok a következők:

• A lehetséges mértékben elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra kell törekedni a szolgáltató és kliensek közötti kapcsolatban. Közvetlen segítő-kliens kapcsolat csak a szükséges esetben és mértékben történjen, megfelelő óvintézkedések betartása mellett. Lehetőség szerint a feladatokat ütemezzük, hogy
• A szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó jogosultságvizsgálatot a veszélyhelyzet időtartama alatt nem kell elvégezni. A jogosultság vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a veszélyhelyzet fennállása alatt, valamint az azt követő harmincadik napig jogszerűen nyújtható.
• Amennyiben a jogosultságot megalapozó dokumentum a veszélyhelyzet időtartama alatt lejár, azt a veszélyhelyzet időtartama alatt továbbra is érvényesnek kell tekinteni, megújítása, benyújtása a veszélyhelyzetet követően szükséges csak, erre a jogszabályok megfelelő időtartamot biztosítanak.
• A veszélyhelyzet időtartama alatt nem szükséges a szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó teljesítményigazolás, a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni, a kliens aláírása később is pótolható.
• Alapszolgáltatások esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett, finanszírozási rendszerbe befogadott ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám túlléphető. Az ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint az azt követő követő harmincadik napig a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás hiányában is a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosít.
• A szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.
• Egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető.
• A 65 évnél idősebb személyeket az Útmutató alapján nyilatkoztatni kell arról, hogy a veszélyhelyzet idején kérik-e a szolgáltatást vagy nem. A nyilatkoztatás telefonon is megtörténhet, egyéb formai és tartalmi előírás a nyilatkozatra nincs megadva.

 

Család- és gyermekjóléti szolgáltatás

• Az ügyfélfogadásban előzetes időpont egyeztetést próbáljunk megvalósítani, ha ez nem lehetséges a kliensek az intézményen kívül várakozzanak, ne az intézményben!
• Családlátogatásra csak indokolt esetben(súlyos veszélyeztetéssel összefüggő feladatellátás) kerüljön sor! A krízishelyzetek kezelése jelen helyzetben sem halasztható el, ezt a szolgálat munkatársainak biztosítania kell, ez esetben a megfelelő óvintézkedéseket tegyük meg.
• Térképezzük fel a feladatokat, az ehhez szükséges interakciókat, vizsgáljuk meg a kockázatokat. Legyen egyértelműen definiálva és kommunikálva, mely esetekben történik intézkedés és mely esetekben nem.
• A halasztható feladatokat (pl. lejáró ügyiratokkal kapcsolatos ügyintézés támogatás) halasszuk el.
• A feladatok tervezésénél az idős kollégákat vonjuk ki a fizikai kapcsolatot igénylő feladatokból, számoljunk azzal, hogy a kisgyermekes kollégák elérhetősége távollét miatt tartósan lecsökken.
• Ha lehetőség van rá NE használjunk tömegközlekedést.
• Az adománykezeléssel kapcsolatos feladatokat a minimális szintre szorítsuk vissza!

 

Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás

• Az útmutató fókuszba állatja a területen élő idősekkel való rendszeres kapcsolattartást, beleértve ebbe e mentálhigiénés szükségletek biztosítását.
• A felszabaduló gépjármű kapacitásokat más feladatok ellátására kell fordítani.
• Gépjárművek rendszeres fertőtlenítéséről gondoskodni kell.
• Kerülendő a kliensek csoportos szállítása.

 

Házi segítségnyújtás

A szolgáltatás során a tevékenységek részben a kliens otthonában, részben viszont forgalmas közösségi terekben történnek, ez a fertőzés terjedésében magas kockázatúnak értékelhető.

• A házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a veszélyhelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.
• A gondozási tevékenység kockázatelemzése történjen meg, a feladatok tekintetében itt is mérlegelendő, mely tevékenységek nélkülözhetetlenek a kliens személyi biztonsága érdekében, és késleltethető.
• Bevásárlásban esetén célszerű tömbösíteni, a kliensek tájékoztatása mellett a tervezésben minél kevesebb beszerzési forrás alkalmazására célszerű törekedni. A bevásárlás tervezésekor a kereskedelmi intézményekre vonatkozó szabályozásokat figyelembe kell venni.
• Élelmiszer kategóriában előnyben érdemes részesíteni a csomagolt vagy jól tisztítható termékeket
• Ha lehet, kerülni kell a készpénzes fizetést, a papír és fémpénzek felületén a vírus viszonylag hosszan (akár napokig) fertőzőképes maradhat.
• Egyedül élő időseknél fontos, hogy a szükséges óvintézkedésekkel kapcsolatban alapos tájékoztatást kapjanak. A dolgozó védelmét szolgálja, ha ha ebbe aktívan bekapcsolódik. Lehetőség szerint a hozzátartozók tájékoztatása is történjen meg.
• Legyen szoros kapcsolat a háziorvossal, ha az ellátottnál betegség tüneteit észleli a gondozó, azonnal jelezze. Mivel a gondozottak jelentős része magas kockázati csoportba tartozik és a gondozó más személyekre is átviheti a fertőzést, az orvostól kérni kell, hogy az egészségügyi ellátórendszerben biztosítsanak karantén-lehetőséget.
• A gyógyszerkiváltás folyamata a veszélyhelyzet kihirdetése alatt egyszerűbb, így intézhető. A gyógyszertáraknál azt a szabályt alkalmazzák, hogy a helységben csak a kiadó ablakoknak megfelelő számú személy tartózkodhat, a várakozás ott is épületen kívül történik, ezt a kiváltáskor érdemes figyelembe venni. A megnövekedett forgalom miatt a várakozás itt hosszabb lehet a megszokottnál.
• Ha beteghez mindenképpen ki kell menni, akkor úgy érdemes szervezni a munkát, hogy az idősebb kollégákat itt is tehermentesítsük (ha lehetséges…)
• Csökkenti a fertőzésveszélyt, ha a munkahelyen van lehetőség átöltözni és legalább a felsőruházatot cseréljük a gondozások után. A csereruházatot elkülönítve tároljuk és magas hőfokon (60 C) mossuk. Az EMMI útmutató külön említi a védőruházat fertőtlenítésének szükségességét.

 

A 2020. március 16-án megjelent 46/2020. (III.17) kormányrendeletben a 70. életévüket betöltött személyeket a Kormány arra kéri, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el. Ha a 70. életévét betöltött személy mindezt vállalja, és erről az önkormányzatot tájékoztatja, az ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata. A területen dolgozó kollégák gyakorlatát elemeztem, al kapott információk szerint három gyakorlat körvonalazódik.

1. Leválasztják a szoc ellátásról az egész feladatot. Eszerint az álláspont az, hogy nem szociális szolgáltatásról van szó, nem is ott kezeli. Az önkormányzati óvodák, bölcsődék szabaddá vált dolgozóit vonják be az idősek ellátásba. Dokumentálják a tevékenységet, de élesen elválasztják a szoc ellátástól.

2. A feladat marad a szociális területen, a nappali ellátásból és főként a családsegítésből (illetve ha van más szolgáltatás, akkor onnan) telepítenek át erőforrásokat. A dokumentáció e téren kérdéses, mennyire integrálható az alap feladatellátásba (pl. engedélyezett létszámok túllépése révén), de mindenképpen érdemes dokumentálni

3. Harmadik körvonalazódó program, hogy próbálják a helyi civileket, önkénteseket koordinálni, ezzel tehermentesítve a rendszer. Amennyiben ez a változat él, a koordináló intézmény a bevont önkénteseket mindenképpen regisztrálja, lehetőség szerint valamilyen azonosító igazolványt is adjon ki, ugyanis megjelentek az „unokázós” típusú visszaélések. A végzett tevékenységet szintén célszerű alapszinten dokumentálni (ezzel kapcsolatban vannak adatvédelmi aggályok, de másképp a megtett intézkedések utólagos számonkérését nem lehet elvégezni, ennek paraméterei pedig jelen pillanatban nem ismertek).

A gyakorlatban az 1+2. és az 1+3. kombináció is elképzelhető, a 88/2020. (VI.5) Kormányrendelet értelmében ez a típusú feladatellátás a házi segítségnyújtás rendszerébe integrálható.

Tájékoztató gyógyszerkiváltási lehetőségekről (2020. március 14.)
Élelmiszerbiztonsági tanácsok a lakosság részére a koronavírus járvány idején (NNK, 2020. március 24.)
Házi segítségnyújtásra vonatkozó ajánlások (NNK, 2020. április 24. – 2020. április 29-től elérhető, módosított változat)

Nappali ellátások

A nappali ellátásokat a legtöbb szolgáltató a veszélyhelyzet bejelentését követően több lépcsőben szűkítette vagy teljesen be is szüntette. Az EMMI útmutató az idősek nappali ellátása esetében a szolgáltatás teljes felfüggesztését írja elő. A 88/2020. (IV. 5.) kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy a nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatások szünetelnek, azok látogatása az ott foglalkoztatott munkatársak kivételével tilos, a nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében nyújthatják a szükséges ellátást. Szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik.

Az EMMI útmutató alapján a nappali ellátás WC-je, fürdője a veszélyhelyzet idején nem használhatók, nem lehet mosást sem végezni – arra nincs útmutatás, hogy a személyi higiéné biztosításának hiányában fokozott kockázatnak kitett személyek esetében milyen eljárást kell követni. A nappali ellátás dokumentációját az eddigieknek megfelelően vezetni kell, jelentést le kell adni, ugyanis az étkezés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás tevékenysége megmarad a nappali ellátáson belül értelmezettnek.

Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a higiéniáét biztosító szolgáltatásokat, illetve az étkezés feltételeit továbbra is biztosítani kell. Szükségszerűen a személyes kontaktusok csökkentése a cél. Az intézménybe érkezéskor a kliens hőmérsékletét ellenőrizni szükséges, betegséggyanú esetén értesíteni kell az orvost.

Fogyatékkal élő személyek nappali ellátásánál szintén a szolgáltatás felfüggesztését javasolja az Útmutató, a szolgáltatásokat a klienshez juttatott szolgáltatásokkal biztosíthatja az intézmény, hasonlóan az idősek nappali ellátásánál.

Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásánál szintén a szolgáltatás felfüggesztése az irányadó, sem mosási, sem tisztálkodási lehetőséget nem kell biztosítani. Szintén alapelv, hogy a szolgáltatás a kliens lakóhelyén a krízis elhárításához szükséges minimumként biztosítható.

 

Közösségi ellátások

A szolgáltatás biztosítása online eszközökkel és telefonon történik, indokolt esetben telefonos kapcsolatfelvételt követően a kliens lakhelyén kerülhet sor a szükséges esetkezelésre és krízisintervencióra, a higiénés szabályok betartása mellett.

 

Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása

Az alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatási helyének látogatása krízishelyzet kivételével nem javasolt, a szolgáltatás tartalma a higiénés szabályok betartása mellett elsődlegesen a krízisintervenciót szolgálja.

 

Támogató szolgálat

A köznevelési rendszer átállásával a szállító szolgáltatás jelentős része leáll. Mindezeken túl:

• Gépjárművet és a használt segédeszközöket fertőtlenítsük rendszeresen.
• Fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén ne végezzen a szolgálat szállítást. A betegséget jelezze a háziorvos felé!
• A veszélyhelyzet időtartama alatt kerüljük a csoportos szállításokat.
• A személyi segítés esetén a házi segítségnyújtás esetén írtak érvényesek.
• Szállítás és gondozás esetén a munkatársak védőeszközeit biztosítsa a szolgáltató. Amennyiben rendelkezésre áll, úgy a kliensek is kapjanak maszkot, fertőtlenítési lehetőséget (pl. kocsiba beszálláskor szórófejes kézfertőtlenítés történjen).
• A szolgálat gépjárműve aktívan bekapcsolódhat a személyi segítők szállításába és a kliensek számár a szolgáltatások, javak közvetítésébe, ennek elszámolhatósága jelen pillanatban kérdéses, nicns rá egyértelmű állásfoglalás.

 

Szociális étkezés

Az EMMI útmutató alapján a szociális étkezés esetén helyben fogyasztást és az ételesben történő elszállítást meg kell szüntetni, a napi egyszeri étkezést kiszállítással, egyszer használatos ételszállító edényzetben kell megvalósítani. A nem egyszer használatos edényzetek fertőtlenítéséről a szolgáltatónak kell gondoskodnia.

Önmagában az étel kiszállítás nem jár jelentős fertőzési kockázattal, még karanténba került személynél is lehetséges,de a fizikai kontaktust minimalizálni kell.

Népkonyha szolgáltatásnál elvitellel ajánlott a étkezés biztosítása, helyben fogyasztásnál a higiéniai előírások fokozott figyelme szükséges, egy időben az étkezőben annyi ember tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres távolság tartható legyen. Az étkezést szabályozottan, több turnusban érdemes lebonyolítani.

Tanácsok koronavírus járvány idején az étel-házhozszállítást végző vállalkozásoknak (NNK, 2020. március 24.)
Közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi szabályok az új koronavírus járvány ideje alatt (NNK, 2020. március 20.)

 

Utcai szociális munka

Közterületen az utcai szociális munkás feladata a krízisintervencóra terjed ki, egyéb halasztható feladatokat nem végez. A személyi higiénia betartásának támogatása kiemelt fontosságú. A védőruha és védőeszköz elengedhetetlen a munkához, a szolgálati jármű rendszeresen fertőtlenítendő.

 

Fejlesztő foglalkoztatás

Az Szt. 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak és jogviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt.

 

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Bölcsőde

45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet a rendelet alapján a bölcsődei ellátást végző intézmény, valamint az óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere – a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester – (a továbbiakban együtt: polgármester) a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el. A polgármester a szünet elrendeléséről soron kívül tájékoztatja az emberi erőforrások miniszterét. Az intézkedés kapcsán kialakult országos gyakorlat az alábbiak szerint alakul:

• A bölcsődék, óvodák többségében a település úgy döntött, hogy élnek a rendkívüli szünet lehetőségével. Az egyházi fenntartású intézmények hasonlóan járnak el.
• Az intézmények nyitvatartása ügyeleti jellegű, csak azon gyermekeket fogadják, ahol a szülő az elhelyezést semmilyen más módon nem tudja megoldani (pl. közfeladatot ellátó munkavállaló gyermeke). További kritérium, hogy a gyermek egészséges és a környezetében nincs potenciálisan fertőző személy (beteg, illetve külföldről hazaérkezett személy)
• Az intézményekben „zsiliprendszerrel” működik a gyermekek fogadása és hazaadása: az óvodák belső bejáratánál a szülők elköszönnek gyermekeiktől, a kicsiket nem a szülők öltöztetik át, hanem a dadusok, óvónők. Hasonló módon délután a szülők a bejáratnál, illetve az udvaron várják gyermekeiket, akiket az óvónők, dadusok kísérnek ki.
• Az intézkedések visszavonásáig minden ünnepség, csoportos rendezvény-látogatás elmarad.

Gyermekétkeztetés

A legtöbb esetben a települési önkormányzatok saját hatáskörben törekednek megoldani a helyzetet, emiatt nincs egységes gyakorlat az országban. Néhány körvonalazódó gyakorlat:

• Az élelmezést az intézmény elszállítással elérhetővé teszi, a szociális étkezéshez hasonló, egyszer használatos edényzetben. A napi 3 étkezést az intézmények biztosítják, de az elvitel egyszerre történik.
• A szülő gyermek és egyéb kísérő nélkül megjelenve, saját ételesben elviheti az ételt.
• Az étkezést kiszolgáló helységben egyidejűleg korlátozott számú személy lehet jelen.

Esélynövelő szolgáltatások (Biztos Kezdet Gyerekház, tanoda)

A működtetésére jelen pillanatban nincs jogszabályi vagy módszertani jellegű iránymutatás! A potenciális leállás indokolt lenne, ez azonban a gyerekházakban és a tanodákban is sok problémát vet fel. A gyerekházak sok helyen az alapvető higiénés feltételekhez szükséges szolgáltatásokat nyújtják, ezek elmaradása fokozza a célcsoport fertőzési, megbetegedési kockázatát.

A tanodák problémaforrás a köznevelési intézményrendszer átállása digitális távoktatásra, ehhez a tanodai szolgáltatás nem tud úgy kapcsolódni, mint szükséges lenne. A csoportos foglalkozások megtartása is ellenjavallt jelen helyzetben.

 

Gyakorlati tanácsok koronavírussal kapcsolatban óvodák, bölcsődék részére(NNK, 2020. március 10.)
Óvintézkedések gyermekek számára a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban (NNK, 2020. március 13.)

 

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK, SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK

A szakosított ellátások esetén 2020. március 8-án teljes körű látogatási tilalom lépett életbe. A látogatási tilalom alól a szociális intézmények esetében kivételt jelent a súlyos állapotú, önmagát ellátni nem tudó beteg, aki mellett tartózkodhat egy személy, illetve a beteget felkeresheti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személy. 2020. március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ a korábban kiadott látogatási tilalmat kiegészítette, ezt elektronikus levélként megküldte az intézményeknek. A látogatási tilalom a szakosított szociális intézményeken túl kiterjed a gyermekjóléti alapellátás keretében működő családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona intézményekre, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekre és javítóintézetekre.

A látogatási tilalom kiterjesztésével a hatóság az intézményekből való kijárási tilalmat is elrendel. Az intézményt elhagyni csak indokolt esetben lehet, ilyenek: munkavégzés, egészségügyi vizsgálatok elvégzése, illetve egyéb, különösen méltányolandó esetekben az intézményvezető engedélyével. Az éjjeli menedékhely kivételével az összes szociális szakosított ellátást nyújtó intézményben felvételi tilalom lép életbe.

A határozat rögzíti, hogy az Eütv. által meghatározott betegjogok csak olyan mértékben gyakorolhatók, ami az egészségügyi válsághelyzet eredményességé nem veszélyeztetik, beteg személyek emberi méltósághoz való joga nem korlátozható. Súlyos állapotú beteg személy látogatása engedélyezett, megfelelő védőöltözet biztosításával.

A határozat rendelkezéseinek megsértése 30.000 – 5.000.000 Ft közötti egészségügyi bírsággal sújtható.

Javasolt intézkedés: az intézmény a határozat tartalmát haladéktalanul ismertesse az ellátásban érintettekkel, a tájékoztatás megtörténtét írásban dokumentálja. Amennyiben valaki az elrendelt zárlat idején elhagyja az intézményt, annak tényét és okát (határozatban említett ok, intézményvezetői engedély, engedély nélküli távozás) írásban, eseményszerűen rögzítse az intézmény! A veszélyhelyzetben meghozott intézkedések ellenőrzése a rendőrség feladata, engedély nélküli távozás esetén szükséges a rendőrség értesítése, ugyanis a rendőrségnek van joga jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározott kényszerintézkedések végrehajtására.

A 2020. március 22-én megjelent, módosított határozat alapján a határozatban elrendelt felvételi zárlat nem terjed ki az egészségügyi szolgáltatótól a járványügyi feladatok ellátása miatt átadásra kerülő személyekre. A szakosított ellátást nyújtó intézmények az egészségügyi szolgáltatótól kötelesek átvenni az ellátásra szoruló személyeket. Új felvétel csak különösen méltányolható helyzetben,  az intézményvezető külön engedélyével lehetséges.

Gyakorlati tanácsok koronavírussal kapcsolatban szociális intézmények részére (NNK, 2020. március 10.)

 

EGYÉB, SPECIÁLIS PROBLÉMÁK

Kapcsolattartás

A veszélyhelyzet alatt az intézményi keretek között biztosított kapcsolattatás szünetel.

Kapcsolattartás közegészségügyi vészhelyzet esetén (Hintalovon Alapítvány összefoglalója)
Gyermek karantén alatt (Hintalovon Alapítvány tájékoztatója)

 

TAJ nélküli ellátottak

Az NNK tájékoztatója alapján a külföldről hazaérkező magyar állampolgárok a jelenleg hatályos szabályok szerint léphetnek be a magyar egészségbiztosítás rendszerébe, azaz biztosítási jogviszonyt kell létesíteniük vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsági feltételnek kell fennállnia, és a szünetelő TAJ-ukat újra kell érvényesíteniük.

A tájékoztatás ugyanakkor nem terjed ki az ország területén tartózkodó, egészségbiztosítással nem rendelkező külföldi állampolgárokra (pl. idényjellegű vendégmunkások), az ő esetükben nem tisztázott a fertőzés gyanúja esetén alkalmazandó eljárásrend. mivel egészségügyi ellátásra nem jogosultak, szolgáltatást nem vesznek igénybe, potenciálisan magas kockázatot jelentenek a fertőzések terén. Szintén kérdéses azon személyek sorsa az ellátórendszerben, akik magyar állampolgárok,de nem rendelkeznek érvényes egészségbiztosítással.

Az Eütv. szerint az igénybevétel alapjául  szolgáló jogviszony  előzetes  igazolása  nélkül kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül többek között  a  járványügyi  érdekből  végzett  szűrővizsgálatot,  a  kötelező  orvosi  vizsgálatot,  a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy  azonnali  ellátásra  szorul.  Sürgős  szükség  esetén  pedig  a  külön  jogszabályban meghatározott ellátásokat. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az e törvényben  foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani  többek  között  a  fenti  ellátások,  továbbá  az  egészségügyi  válsághelyzeti  ellátás költségének fedezetét.A  másik  oldalról  vizsgálva  az  is  megállapítható,  a Magyarország  területén  tartózkodó személyeknek  a  járványügyi  ellátások  igénybevétele  kötelező,   a   járványügyi intézkedéseket tűrni kötelesek.

TAJ szám nélküli személyek járványügyi ellátása (NNK, 2020. március 16.)

Egészségügyi és szociális szakon tanulók toborzása

46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az emberi erőforrások minisztere – a járványügyi hatóság közreműködésével – felméri és nyilvántartásba veszi azoknak a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személyeknek az adatait, akik az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a alapján az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásába bevonhatóak.

521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról kimondja, hogy a fent említett személy válsághelyzeti ellátási feladatokra beleegyezése esetén legfeljebb két hónap időtartamra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül. A személy által ellátandó feladatot és a feladatellátás helyét az egészségügyi válsághelyzet által érintett területen működő megyei kormányhivatal jelöli ki, illetve megfelelő helyre történő eljuttatásáról, elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni kell, ezért a kirendelt fekvőbeteg-gyógyintézet, illetve a települési polgármester a felelős.

A szociális feladatot ellátó dolgozókat ez a rendelkezés nem érinti, jelen jogszabály őket a feladatellátásból nem lehet elvonni!