Ezúttal a Központi Statisztikai Hivatal szociális védelmi kiadásokról szóló adatsorát vesszük kicsit szemügyre, méghozzá három adatsor alapján.
Az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján, ennek felel meg a KSH adatsora. A szociális védelemkörébe tartozik a közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, amelynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják. Szociális védelmi rendszerek kiadásairól szóló összefoglaló elérhető a KSH oldalán.
Az adatsor 3 megközelítésben vizsgálja a kiadásokat, összesen 7 fő és egy egyéb kategóriára bontva.
A GDP arányos kiadások tekintetében Magyarországon a szociális védelmi kiadások 1999-től 2009-ig emelkedtek, 19,9%-tól 22,3%-ig. Ezt követően a kiadások csökkenő trendet mutatnak. 2014-re az 1999-es szint alá csökkent, 2019-ben pedig 16,3%-ra mérséklődött. A 7 fő kategóriát vizsgálva nagy átlagban elmondható, hogy a 2009/1999. összehasonlításban a GDP arányos ráfordítások nőttek vagy legalább nem csökkentek, az 2019/2009. összehasonlításban viszont az látszik, hogy minden kategóriában csökkenés történt.
Betegség/egészséggondozás kategóriában az 1999-től induló emelkedés 2005/2006-ban tetőzött, a csökkenés már 2007-től megindult, 2011-re beesett az 1999-es szint alá, 2019-ben pedig ettől már csaknem egy egész százalékkal elmarad. A rokkantság/fogyatékosság esetében egy viszonylag stabil (1,9-2,1% közötti) állapot állt fenn 2009-ig, utána viszont erős csökkenés indult, 2019-re ez a kategória 0,9%-ra csökkent. Az öregség a legmagasabb arányú kategória, ennek csúcspontja 2012/2013-ban volt (9,5-9,6%), onnantól viszont a csökkenés gyors ütemű volt, 2019-re 7,3%-ra süllyedt a ráfordítás, ami alig több, mint az 1999-es érték (7,0%), pedig jelentősen eltérő demográfiai szerkezetben élünk. A család/gyermekek kategória esetén is viszonylag stabil kiadási arány volt egészen 2009-ig, utána fokozatos csökkenéssel eljutottunk az 1,9%-ig. A munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások gyakorlatilag harmadukra csökkentek. A lakhatási kiadások aránya ingadozó, ott egy 2007-es csúcs után 2012-2016. között volt egy minimum, amihez képest enyhe (0,1-0,2%) elmozdulás történt felfelé.
Szociális védelem egyes területei GDP arányos megközelítésben (%)
Valamivel informatívabb lehet vásárlóerő-egység alapján számolt egy főre jutó érték (PPS/fő). összességében a fő trend az, hogy a szociális védelemre fordított kiadások emelkedtek, 2 évtized alatt gyakorlatilag megduplázódtak. Ennek a növekedésnek a jelentősebb része esik 1999/2009. közé, gyakorlatilag a teljes növekedés alig 10%-a esik a 2010-2019. közötti időszakra, a kb. 2000 PPS vásárlóerő-egységből alig 200.
A fő kategóriákat nézve növekményt mutat a betegség/egészséggondozás 10 év alatt ez a tétel megduplázódott, itt is jellemző, hogy a növekmény jelentős része 2006-ig jelentkezett, majd egy stagnáló, hullámzó időszak után csak 2015-től mozdult el felfelé a terület egyenlege. A rokkantságra/fogyatékosságra vonatkozó kiadások vásárlóerő-értékben is jelentősen (kb. 30%) csökkentek 2007/2008 után. A család/gyermekek kategóriában fokozatos csökkenés indult meg, a 2019-es érték 6%-kal alacsonyabb a csúcsértéknél. Az öregséggel kapcsolatos kiadások 2013-ig egyenletesen bővültek, 2013-2019. között viszont gyakorlatilag stagnáltak. Kiemelendő még a munkanélküliség, ahol egy 2001-es minimum után 2010-ig erős emelkedés zajlott, onnan viszont jelentős visszaesés következett ismét, jelenleg a kiadás vásárlóerő-értéken számolva a 2001-es minimumnak felel meg.
Szociális védelem egyes területei vásárlóerő értékben (PPS/fő)
A harmadik megközelítésben a teljes szociális védelmen belüli arányokat mutatja be az adatsor. A legnagyobb, és egyben leginkább növekvő tétel az öregség kategória, ez közel 10%-os bővüléssel csaknem a teljes kiadás felét éri el. A második legnagyobb tétel a betegség/egészséggondozás, mely 25-30% közötti ingadozott az elmúlt két évtizedben. A többi kategória jó esetben stagnált, rosszabb esetben pedig csökkent, pl. az arányokat tekintve a harmadik helyen álló család/gyermekek kategória is teret vesztett az elmúlt években.
Szociális védelem egyes területei a szociális védelmi kiadásokon belüli arányokat tekintve (%)
A szociális védelmi kiadások teljes körű elemzésére ezen adatok alapján nem lehetséges, de szembetűnő a trend, ami szerint a 2010 körüli években az addigi növekvő szociális védelmi kiadások stagnálni, majd csökkenni kezdtek több területen. Ezzel kapcsolatban több „gyanúsított” intézkedés felsorolható, egyrészt a pénzbeli ellátások befagyasztása (pl. a családi pótlék és a nyugdíjminimumhoz köthető ellátások), a nyugdíjszámítás módosítása, a rokkantnyugdíjas rendszer átalakítása, a munkanélküli ellátások csökkentése és a kapcsolódó intézkedések. Egyes területeken nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági válság és az azt követő konjunktúra hatása (pl. munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások).
Összességében az látható, hogy az elmúlt 10 évben a magyar állam minden fontos szociális védelmi területen fékezte a kiadások növekedését, lehetőség szerint a stagnálásig vagy akár a jelentős csökkenésig terjedően. Ez illik a kormányzat deklarált társadalom- és szociálpolitikai elveibe, a munka alapú társadalom koncepciójába, illetve az érdemtelenséghez kapcsolódó szankciókhoz (pl. ellátások teljes elvesztése együttműködés hiánya esetén).
Forrás: KSH STADAT 25.1.1.3. A szociális védelem társadalmi juttatásai funkciók szerint
